bélyegkép|jobbra|250px|Törvényhatósági levéltárak cimeres levelei. (Litterae armales). I. 1902 Nemeskúti Rexa Dezső (Pest, 1872. február 28. – Budapest, Erzsébetváros, 1964. november 19.)Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 2044/1964. folyószáma alatt. irodalomtörténész, levéltáros, helytörténész, nyelvész, író.
Élete
Nyitra vármegyéből Pestre származott nemes családban született. Édesapja Rexa Pál (Csejte, 1834 – Csejte, 1898. december 18.) jogtudor, ügyvéd, földbirtokos; édesanyja Peregriny Gizella volt. A család sokáig a Deák téri evangélikus iskola első emeletén lakott; a gyermek Rexa Dezső ablaka a mai Szomory Dezső térre nézett. A lakás alatti iskolában kezdte meg tanulmányait, ám az első osztály végén vörhennyel súlyosan megbetegedett, és jobb fülére meg is süketült.
Eleinte meglehetősen rossz tanuló volt, majd némelyes jogi tanulmányok után megkomolyodva még mindig Budapesten elvégezte a kereskedelmi akadémiát – időközben, 1899. szeptember 18-án a Fejér megyei Cecén feleségül vette Szerényi Adrienne-t – és 1902-ben kezelő szakvizsgát tett az Országos Levéltárban. Ekkor már jó ideje jelentek meg regényei, elbeszélései, a levéltári kutatás iránti érdeklődése azonban csak akadémiai tanulmányai közben támadt fel.
Első munkahelye Alsókubinban, Árva vármegye levéltárában volt 1902. szeptember 8-tól. 1910 szeptemberétől Székesfehérváron Fejér, majd 1919. november 1-től nyugdíjazásáig, 1937. szeptember 30-ig Budapesten Pest vármegye levéltárosa volt. Első, a levéltárban kutatók munkáját segítő gyűjteményeit saját költségén jelentette meg.
Az első világháborúban zászlós rendfokozattal haditudósítóként vett részt (44. születésnapján kellett bevonulnia). A trianoni béke családját (s így őt is) megfosztotta vagyonától; ezután levéltárosként kapott jövedelméből kellett megélnie. Az 1920-as évek második felében kollégájával és munkatársával, Gorzó Jánossal rendezte, selejtezte és költöztette Pest vármegye levéltárát — ezt a munkájukat máig példaértékűnek tartják. Gorzó János: Vecsés nagyközség története című könyvéhez (1938) előszót is írt.
A kutatómunkát nyugdíjas éveiben sem hagyta abba, de a felszabadulás után az eredményeit összesítő írások megjelentetését rendszeresen elutasították; egy posztumusz válogatásaRexa Dezső: Beszélő utcák, pletykáló házak. Budapest Könyvek. Budapest, 2012. csak 2012-ben jelent meg. Halálát tüdőverőér-elzáródás okozta.
Munkássága
Sajtó alá rendezte Fáy, Gvadányi, Kazinczy, Petőfi, Széchenyi kevésbé ismert műveit. Sokat foglalkozott színháztörténettel, Budapest múltjával, könyvritkaságokkal. Irodalmi tevékenysége sokrétű volt: írt verseket, elbeszéléseket, regényt, színdarabot. Külföldi írókat fordított. Írásait anekdotázó, kellemes stílus jellemzi. Elkezdte összegyűjteni a vármegyei levéltárakban őrzött címeres leveleket, de ezt nem fejezte be.
Kulcsfontosságú szerepe volt Báthori Erzsébet alakjának befeketítésében, ugyanis a legszörnyűbb vád a vérben fürdéséről, az az eredeti nyomozás és kínvallatás során soha nem hangzott el, Rexa Dezső alapozta meg a rémtörténet terjedését, amikor Árva vármegye levéltárosaként kutatta az esetet. Véleménye szerint Nádasdyné szadista elmebeteg volt, s úgy tartotta, ha betegsége előbb válik közismertté, a szadizmus neve ma bátorizmus lenne.Márk Éva: Báthory Erzsébet , korok.webnode.huNagy László: Az erős fekete bég, 25-46. old.
Művei
Katalin – Káti – Katinka – Kätchen. Elbeszélések; Pfeiffer, Bp., 1895 Az első máglya. Elbeszélés a magyar reformáczió előidejéből; Hornyánszky, Bp., 1898 (A Luther-Társaság kiadványa) Az élet – regény. Regény, 1-2.; Pfeiffer, Bp., 1898 Első és utolsó. Verskötet; Athenaeum, Bp., 1899 Mézes órák. Verses vígjáték; Károlyi Ny., Bp., 1899 Egy nemes család története. Regény; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 190? Törvényhatósági levéltárak cimeres levelei. (Litterae armales). I. 1902 Báthory Erzsébet Nádasy Ferencné. 1560–1614; Benkő, Bp., 1908 A törvényhatósági levéltárak címeres levelei. Literae armales; összegyűjt. Rexa Dezső; Gyűjtő, Kassa, 1909 A pokrivácsi kis diákok; Fejérmegyei és Székeshérvári Függetlenségi Újság, Székesfehérvár, 1911 Az árvai vár falképei; s.n., Székesfejérvár, 1912 Czímeres levelek Árva vármegye levéltárában. (Turul, 30, 1912) Az árvavármegyei levéltár czímerpecsétei. (Turul, 30, 1912) Gvadányi generális utolsó huszárjai; Egyházmegyei Ny., Székesfehérvár, 1912 Tizenkét illusztráció Faust-hoz; rajz Zichy Mihály; magyarázó szöv. Rexa Dezső; Grill, Bp., 1913 Lanc' versei. Petőfi első sajtó alá készített, de soha meg nem jelent versgyűjteményéről; Wodiadner Ny., Bp., 1922 A modern ember. Bohózat / A vallomás. Víg párjelenet; Rényi, Bp., 192? (A műkedvelő) Petőfi és Pest – Pilis – Solt – Kiskun vármegye (Budapest, 1923) Petőfi és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. A költő születésének évszázados fordulójára; szerk. Rexa Dezső; Wodianer Ny., Bp., 1922 Lapok Petőfi Sándor naplójából. Pest, 1848; bev. hasonmás-kiadás sajtó alá rend. Rexa Dezső; Wodianer, Bp., 1924 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei közigazgatási lexikon; szerk. Rexa Dezső; Vármegyei Levéltár, Bp., 1926 A Nemzeti Színház megnyitásának története; Pest vármegye, Bp., 1927 (Pest vármegye és a Nemzeti Játékszín) Szathmáry István, Rexa Dezső (szerk).: Kecskemét törvényhatósági jogú város általános ismertetője és címtára (Újpest, 1930) Szathmáry István, Rexa Dezső (szerk).: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára (Budapest, 1930) Libellum rerum memorabilium. Emlékezésreméltó dolgok könyvecskéje. 1736–1907; Egyetemi Ny., Bp., 1930 Petőfi és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye emlékei; összegyűjt. Rexa Dezső; Stádium, Bp., 1931 Gyulay Sándor, Rexa Dezső, Szathmáry István (szerk).: Vasvármegye és Szombathely megyei város általános ismertetője és címtára (Budapest, 1931) Kazinczy Napóleon és Mária Lujza menyegzőjére; Kner Ny., Gyoma, 1932 Somogy vármegye és Kaposvár megyei jogú város általános ismertetője és címtára (Budapest, 1932) Dunamenti nyaralóhelyek; Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatal, Bp., 1934 (Magyar városok monográfiája) Tabán. Emlékezés egy eltűnt városrészről; Egyetemi Ny., Bp., 1934 A kisbírótól a vicispánig és vissza. Miegymás a nemes vármegye portájáról; gyűjt. Rexa Dezső, Gyöngyösi István Társaság, Cegléd, 1936 (A Vármegyei Tisztviselők Irodalmi és Művészeti Gyöngyösi István Társaságának kiadványa; Rexa Dezső közigazgatási anekdotái) Hódolat Kölcsey emlékének; Gyöngyösi István Társaság, Bp., 1938 (A Vármegyei Tisztviselők Irodalmi és Művészeti Gyöngyösi István Társaságának kiadványa) Margitsziget; Officina, Bp., 1940 – részletek Százesztendős pest-budai képeskönyvetske; Officina, Bp., 1940 Zwölf Monate in Pest mit zwölf schönen farbigen Bildern; Officina, Bp., 1940 A székesfehérvári nemzeti színjátszók Pesten és Budán 1819–1828; Székesfővárosi Háziny., Bp., 1941 A kisbírótól a vicispánig és vissza. Miegymás a nemes vármegye portájáról; Officina, Bp., 1942 Képeskönyv képek nélkül a régi Pestről; Stílus, Bp., 1947 Kossuth Lajos azt izente... 48-49 a népköltészetünkben; összeáll. Rexa Dezső, Tokaji Ny., Bp., 1948 101 kép a régi Pest-Budáról; összeáll., kísérő szöv. Rexa Dezső; Magyar Helikon, Bp., 1959 A könyvek ára a XIX. század első felében. (Magyar Könyvszemle, 1962/1.) Árnyékrajzolatok. 1784–1814. Kassa, Regmetz, Szinna, Brünn, Széphalom; rajzolta Kazinczy Ferenc maga kezével, összeáll., sajtó alá rend., Rexa Dezső; Szépirodalmi, Bp., 1977 Beszélő utcák, pletykáló házak; bev., jegyz. szövegvál. Hidvégi Violetta; Budapesti Városvédő Egyesület–BFL–Herminamező Polgári Köre, Bp., 2011 (Budapest könyvek)
Jegyzetek
Források Magyar életrajzi lexikon
Hidvégi Violetta: Az ízes szavú levéltáros. In: Rexa Dezső: Beszélő utcák, pletykáló házak. Budapest Könyvek. Budapest, 2012.
Irodalom Szalatnai Rezső: Rexa Dezső kilencvenéves (Élet és Irodalom, 1962. 9. sz.) Csikvári Antal (szerk.): A magyar közalkalmazottak almanachja. Budapest, 1938, 191.
Kategória:Magyar genealógusok Kategória:A Pest (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:A Fejér (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:Pestiek Kategória:1872-ben született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar helytörténészek Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar haditudósítók Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Haditudósítók az első világháborúban