Csanytelek község Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban. Magyarország leghosszabb falujának tartják.
Fekvése A település a dél-alföldi régióban, a Tisza jobb partján fekszik. Távolsága Csongrádtól 14, Szegedtől 36 kilométer. Szomszédai: észak felől Felgyő, kelet felől Szegvár (a folyó túlpartján), dél felől Baks, nyugat felől pedig Tömörkény.
Megközelítése Lakott területén végighalad, számos irányváltásától eltekintve nagyjából észak-déli irányban a Csongrádot Szegeddel összekötő 4519-es út, ezen közelíthető meg a legegyszerűbben mindkét város irányából, illetve ez az út húzódik végig a Csaj-tó nevű tórendszer elemei között is. Pálmonostora és az 5-ös főút felől a 4504-es út vezet a településre.
Története Csanytelek Árpád-kori település. 1075-ben említették először Chonu néven.
I. Géza király a halászfalut a Tisza két partján levő földjével és halastavával együtt a garamszentbenedeki apátságnak adta.
A falu a 15. századig egyházi birtok volt. Temploma 1842-ben épült fel (Nepomuki Szent János-templom).
1910-ben 4231 lakosából 4208 magyar volt. Ebből 4127 római katolikus, 58 református volt.
A 20. század elején Csongrád vármegye Csongrádi járásához tartozott.
A mai településszerkezet a 20. század elején alakult ki.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kádár Józsefné (független) 1994–1998: Veres János (független) 1998–2002: Veres János (független) 2002–2006: Forgó Henrik (független) 2006–2010: Forgó Henrik (független) 2010–2014: Forgó Henrik (független) 2014–2019: Forgó Henrik (független) 2019–2024: Erhard Gyula (független) 2024– : Erhard Gyula (független)
Népesség
A 2001-es népszámláláson a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,8% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 2,8%, felekezeten kívüli 13,6% (16,4% nem nyilatkozott).Csanytelek Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,2% németnek, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 2,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).Csanytelek Helységnévtár
Források Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 181. Forgó István: Csanytelek története a kezdetektől. Bába Kiadó, Szeged 2005., 240 p. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998 Jegyzetek
Lásd még Tömörkényi Halgazdasági Vasút További információk Csanytelek honlapja A csanyi dohánybeváltó
Kategória:Csongrád-Csanád megye települései Kategória:Csongrád vármegye települései