Nemeskajal (1899-ig Kajal, szlovákul Kajal) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.
Kiskajal és Óny puszta (1283 Ouun/ OwnSzentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3254, 3256.) tartozik hozzá.
Fekvése Galántától 5 km-re keletre fekszik, szomszédos települései Tósnyárasd és Vágkirályfa. A település közelében található a Vág felduzasztásából létesített Vágkirályfai víztározó.
Története Harcosgyepi-dűlőjében Pozsony vármegye és Pozsony a középkorban valószínűleg határőrfalu volt. A mai települést 1297-ben említik először. 1370-ben Kaial-i nemesek tanúskodtak egy királyi nemesek közötti birtokperben.Piti Ferenc 2026 (szerk.): Anjou-kori oklevéltár LIV. 1370. Budapest-Szeged, 418-419 No. 682 1525-ben Kayal-i Márton fia Miklós, Borsy László fia Mátyás és Alberth János fia Jakab kiskorúak nevében kijelenti, hogy hajlandó a zálogból visszavenni a Maythyn Uriel turóci prépostnál lévő kajali birtokrészeket.SNA, HmBk, Prot. V/1, p. 801-802; Csiba 2025, 177-178 No. 156 Ugyanezen évben Kayaly Mihály fia Oszvald eladja kajali birtokrészeit Borsy László és Borsy György gyermekeinek.SNA, HmBk, Prot. V/2, p. 147; Csiba 2025, 224-225 No. 202
Mozgalmas története során többször pusztították hadak és katasztrófák. A falu legrégibb ismert pecsétje 1855-ből származik. Pecsétjén késő gótikus pajzsban kardot tartó lovas, a pajzs fölött sisak, rajta kardot tartó kar. A körirat szövege: Nemes Kajal helység 1855.Pukkai, L. 1997: Kajal-Nemeskajal. Nitra, 15 Iskolájának legkorábbi említése 1790-ből származik.
Vályi András szerint "KAJAL. Magyar nemes falu Posony Várm. földes Urai c. Boronkay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és más vallásúak, Plébániája 1780dikban állíttatott fel; és az előtt Galántához tartozott, G. Batthyáni Fülep nevezetes fundátziót tett a’ Plébánusnak tartására, fekszik Galántához 2/4 mértföldnyire, határja középszerű, réttye, erdeje van."
Fényes Elek szerint "Kajal, magyar falu, Pozsony vmegyében, Galanthához keletre 1 órányira. Lakja 986 kath., 165 evang., 26 reform., 28 zsidó. Kath. paroch. templom. Sok rét és legelő; nagy juhtenyésztés. F. u. többen. Ut. p. Szered."
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
A második világháború után a szlovák–magyar lakosságcsere keretében magyar lakosainak egy részét áttelepítették Magyarországra és a helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Népessége
1880-ban 1440 lakosából 1302 magyar és 30 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1487 lakosából 1455 magyar és 28 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1465 lakosából 1454 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1457 lakosából 1449 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1506 lakosából 1490 magyar és 9 csehszlovák volt.
1930-ban 1575 lakosából 1472 magyar és 60 csehszlovák volt.
1941-ben 1516 lakosából 1512 magyar és 4 szlovák volt.
1970-ben 1702 lakosából 1370 magyar és 327 szlovák volt.
1980-ban 1493 lakosából 1189 magyar és 296 szlovák volt.
1991-ben 1306 lakosából 1049 magyar és 249 szlovák volt.
2001-ben 1417 lakosából 1004 magyar és 358 szlovák volt.
2011-ben 1499 lakosából 891 magyar, 496 szlovák, 11 cigány, 4 cseh, 3-3 ukrán és német, 2 ruszin, 1 horvát és 88 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 1554 lakosából 783 (+47) magyar, 3 (+6) cigány, 616 (+29) szlovák, 2 (+1) ruszin, 13 egyéb és 137 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességei
Római katolikus temploma (Szentolvasó Királynője) a 16. században épült reneszánsz stílusban.Forster Gyula (szerk.) 1906: Magyarország műemlékei II. Budapest, 658. A 19. század végén teljesen átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Utolsó rekonstrukciója 1992-1995 között történt. Evangélikus templomát 1898-ban építették neogótikus stílusban. 1995 és 1998 között restaurálták. Művelődési házát 2012-ben újították fel. Egy ideig itt éltek Petőfi Sándor apai felmenői.Csergheő Géza: Petőfi Sándor származása és czímere. Turul 1889/4.
Neves személyek Itt született 1879. november 8-án Szokolay Antal teológus, esztergomi kanonok.Beke Margit 1989: Esztergomi kanonokok (1900-1985). Unterhaching, 104-105. Itt született 1921. március 21-én Chemez Árpád festőművész. Itt született 1925. május 25-én Meisel Tibor vegyészmérnök, egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora.
Oktatás Iskola: Nemeskajali Magyar Tannyelvű Alapiskola 1.-4. Óvoda: Nemeskajali Magyar Tannyelvű Óvoda
Kulturális élete Szürke ló Színjátszókör Galéria
Jegyzetek
Irodalom Magda Pichlerová 1978: Nález kamenného sekeromlatu vo Váhu pri obci Kajal. AVANS 1977, 199. Pukkai László 1997: Kajal-Nemeskajal. Nitra. 1477: DLDF 91008; 275744
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal Községinfó Nemeskajal a Google Maps-on Nemeskajal Szlovákia térképén E-obce.sk
Kategória:A Galántai járás települései Kategória:Pozsony vármegye települései