A mexikóiszágó (Dioon edule) a cikászok (Cycadopsida) osztályának cikászok (Cycadales) rendjébe, ezen belül a bunkóspálmafélék (Zamiaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása Közép-Amerika, főleg Mexikó fagymentes területein honos.
Változatai
Dioon edule var. angustifolium (Miq.) Miq., Arch. Neerl. Sci. Exact. Nat. 3(5): 427 (1868) Dioon edule var. edule
Megjelenése, felépítése Rövid és vastag, felálló törzse nem éri el a 2 métert, gyakran csaknem hiányzik. Felületén hosszan kihegyezett pikkelyek borítják.
Levele szárnyalt, 1-1,8 méter hosszú; a legfiatalabb levelek levélkéi a levélgerinc felett összehajtottak. Az idősebb levélkék 5-6 milliméter szélesek. Merevek, a csúcsuk szúrós, a levélnyél oldalt nem tövises. A levélkék válla alig keskenyebbek, mint a közepe; középerük nincs. Az ugyancsak termesztett bunkóspálmaféléktől (Zamiaceae)eltérően a levélkék alapja nem keskenyül el.
A szaporítószervek masszív tobozokban ülnek a levélüstök közepén. A tobozpikkelyek csúcsa felfelé görbül. A hímivarúak számos pollenzsákot hordoznak az alsó oldalukon, a nőivarúakon 2-2 befelé forduló magkezdemény helyezkedik el. A csonthéjas terméshez hasonló tojás alakú, sárga, mintegy 10-20 milliméter hosszú magvak csak éretten válnak láthatóvá, amikor a narancsvörös toboz széthullik.
Életmódja, termőhelye Hosszú életű növény; az ezer éves példányok sem ritkák.Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 22. old.
Felhasználása Keményítőben gazdag magvaiból liszt nyerhető.
Képek
Jegyzetek
Források
Dioon edule Lindl., Edwards's Bot. Reg. 29(Misc.): 59 (1843) The World Checklist of Selected Plant Families Edward's Bot. Reg. 29: misc. 59-60 (1843). K.D.Hill. The Cycad Pages:Dioon edule
Kategória:Cikászok Kategória:Növényfajok Kategória:Közép-Amerika növényvilága Kategória:Mexikó növényvilága