Zalka Ödön (Kassa, 1897. július 1. – Budapest, Józsefváros, 1951. február 1.)A Fiumei úti temető adatbázisa alapján 1951. február 1. magyar orvos, patológus, egyetemi tanár, Zalka Zsigmond agrokémikus fia.
Életútja Zalka Zsigmond (1861–1931) és Kneipp Natália (1869–1945) fiaként született. Elemi és középiskolai tanulmányait jeles eredménnyel végezte. 1915 szeptemberében iratkozott be a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára, ahol mindhárom orvosi szigorlatát kitűnő eredménnyel tette le. Féléves háborús katonai szolgálat miatt 1920. november 13-án avatták orvosdoktorrá.
1920. november 13-án lépett be az I. sz. Kórbonctani Intézetbe, ahol először mint bejáró dolgozott, majd 1921 márciusában díjtalan, 1922 szeptemberében díjas gyakornok lett. 1923-ban tanársegédi címet nyert. 1923. március 1-jén díjas tanársegéddé és 1929. október 1-jén címzetes adjunktussá nevezték ki.
1921. december 1-től a Szent István Kórház proszektúráján mint segédorvos, 1924. március 1. óta mint alorvos működött. 1928. július 1-jén főorvosi kinevezést kapott.
Az 1920-as évek elején a Tudománymentő Bizottság ösztöndíjainak egyikével tüntették ki. Az 1925/1926. tanévet a Rockefeller Alapítvány ösztöndíjával az Amerikai Egyesült Államokban és Európa néhány nagyvárosában töltötte tanulmányúton.
A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kara 1928. június 28-án tartott ülésén a sejtkórtan című tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálta. Az 1929/1930. tanév II. felétől kezdve minden félévben előadást hirdetett. 1928. szeptember és november között a davosi kutatóintézetben dolgozott Loewy professzor mellett. 1929-ben a Deutsche Pathologische Gesellschaft bécsi ülésén, 1930-ban a párizsi nemzetközi mikrobiológiai kongresszuson, valamint az amszterdami nemzetközi citológiai kongresszuson vett részt. 1930-ban a Budapesti Királyi Orvosegyesület főtitkárává választották. 1931-ben a német kórtani társaság müncheni ülésén előadást tartott. 1932 nyarán a Tihanyi Biológiai Intézetben dolgozott.
1945-ben a főpolgármester kinevezte a fővárosi közkórházak központi igazgatójává s egyben a Szent Rókus Kórház igazgató-főorvosává. 1948-tól 1950-ig a II. számú Kórbonctani Intézet (ma: II. sz. Patológiai Intézet) igazgatója, az egyetem nyilvános rendes tanára.
Felesége dr. Gál Aurélia Ida volt, akit 1935. május 9-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül. 1948 áprilisában feleségét megbízták a Szent István Kórház igazgató-főorvosi teendőinek ellátásával.
A Fiumei úti sírkert 33. parcellájában nyugszik.
Tudományos munkássága Patohisztológiával, érelmeszesedéssel, fertőző betegségekkel, rákkutatással foglalkozott. Rákmorbiditási statisztikái világviszonylatban is egyedülállóak.
Művei A leukocyták előfordulása acut poliomyelitisben. (Magyar Orvosi Archívum, 1920, 21.) Rectalis aether-narcosis érdekes szövődménye. (Orvosi Hetilap, 1923, 41.) Adatok a plexus choriodeus kórszövettanához. (Magyar Orvosi Archívum, 1925, 26.) Vizsgálatok a chloroformnak a májra gyakorolt hatásáról. 1. Az acut chloroformmérgezés okozta elváltozásoknyulak májában. (Magyar Orvosi Archívum, 1926, 27.) Vizsgálatok a chloroformnak a májra gyakorolt hatásáról. II. A chronikus chloroform mérgezés okozta elváltozássok nyulak májában. (Magyar Orvosi Archívum, 1926, 27.) A kórbonctan és tanítása az Északamerikai Egyesült Államokban. (Orvosi Hetilap, 1926, 42.) A tüdőrák gyakoriságáról és szaporodásának okairól. (Orvosi Hetilap, 1927, 49.) A vesekőbetegség pathologiai anatómiája. (Orvosképzés, 1928, 3 4.) A vitális festés használata a pathologiában és az általa elért eredmények. (Orvosképzés, 1931, 1.) Daganatsejtek kimutatása punctátumokban és köpetben és a vele elérhető eredmények. (Orvosi Hetilap, 1932, 41.) A rák halálozási statisztikájának helyesbítése a boncolási statisztikák alapján. (Népegészségügy, 1935, 1.) A scrofulosis pathologiája. (Orvosképzés, 1935, 3.) A székesfővárosi Szent István közkórház kórbonctani rákstatistikája 1919-1933 évekig. Kenessey Lászlóval. (Magyar Orvosi Archívum, 1935, 36.) A myokardiális elváltozások jelentősége a keringési zavarok keletkezésében. (Gyógyászat, 1936, 35–36.) A rák téves kórisméje a boncolási statisztika megvilágításában. (Orvosképzés, 1942, 1.) Rákstatisztika (Budapest, 1950)
Díjai, elismerései
Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozata (1948)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar patológusok Kategória:Magyar hisztológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Kassaiak Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1951-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek