bélyegkép|250px|Emléktáblája Esztergomban, a Nagy-Duna sétányon
Révész Béla, született Róth Benjámin (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944) zsidó származású magyar szocialista író, újságíró.
Élete
Róth Mór alkusz és Kohn Rozália fia. Az inasévek után Esztergomban és Budapesten végezte gimnáziumi tanulmányait. 1905-ben megismerkedett Adyval, akinek ezután baráti köréhez tartozott, és bátran vállalta a forradalmár költő lírájának népszerűsítését. 1906-tól a Népszava munkatársa, 1907–08-ban a Népszava Olvasótárának szerkesztője. Emellett Zigány Árpáddal szerkesztette a Renaissance című folyóiratot. 1908-tól a Nyugat munkatársa. 1912-ben Bárdos Artúrral megalapította az Új Színpadot. 1918. január 10-én Budapesten házasságot kötött Stern Stefániával. 1919-ben az Új Idők főmunkatársa volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja, majd leverése után Bécsbe emigrált. 1922-ben hazatért, a Népszava szerkesztője lett, 1925-ben betegsége miatt megvált a szerkesztői munkától. 1931-ben Baumgarten-díjat kapott. A két világháború közt az erdélyi Zsidó Jövő közölte írásait. 1944-ben a Gestapo elhurcolta, megsemmisítő táborban halt meg.
Alkotásai Novelláiban a társadalom kitaszítottjait, beteg, megnyomorított alakokat ábrázol. A nagy börtön (1907) című elbeszéléskötete a zolai naturalizmus követőjének mutatja. A „proletárnovellák” alcímű A lárva mögött (1911) novelláiban és A magunk útján (1912) eredeti műfajú darabjaiban (énekek, glosszák) részvevő és lázító hangon szól „a szenvedés, munka és forradalom táborához” (Ady). Naturalizmusa expresszionista stíluselemekkel telítődik. A Vonagló falvak (1914) című regényében a kényszerű paraszti kivándorlás okozta társadalmi és szexuális nyomorúságot ábrázolja. Révész Béla merészen szakított a hagyományos regényszerkezettel, a költőiség, a zeneiség és a dinamikus kifejezés jegyében újította meg a próza nyelvét; a Beethoven (1917) és a Miniatűrök (1919) című kötetekben versszerű szövegeket alkotott. Jelentős az Ady-hagyaték ápolásával kapcsolatos működése.
Kötetei 1919-ig Emberek harcza. Novellák; Pátria Ny., Bp., 1899 Forgatagban. Történetek; Berkovits Ny., Bp., 1902 Új novellák; Révai-Salamon Ny., Bp., 1905 Rejtett utakon. Novellák; Márkus Ny., Bp., 1906 (Magyar zsidó könyvtár) A nagy börtön; Jókai Ny., Bp., 1907 (Az Otthon könyvtára) Révész Béla–Kozma Lajos: Találkozás Hamupipőkével, 1-2.; Singer-Wolfner, Bp., 1909 A völgyben. Novellák; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár) Szegény ember dolga... Elbeszélések; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár) A lárva mögött. Proletárnovellák; Politzer, Bp., 1911 (Modern könyvtár) A hamu alatt. Novellák; Schenk, Bp., 1911 (Mozgó könyvtár) Tolstoj Leo élete; Eke, Bp., 1911 A magunk útján. Énekek, glosszák; Világosság Ny., Bp., 1913 Szemtől-szembe; Tevan, Békéscsaba, 1914 Vonagló falvak. Regény; Pallas Ny., Bp., 1914 Nyomor. Elbeszélések; Lampel, Bp., 1914 (Magyar könyvtár) Beethoven. Miniature; Bíró Miklós, Bp., 1915 Genovéva arca; Légrády, Bp., 1917 (Az Érdekes Újság könyvei) Miniatűrök; Athenaeum, Bp., 1919 A nagy börtön; Népszava, Bp., 1919
1920–1944 Proletárok kis könyve; Ipag, Wien, 1921 Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről; Kner Izidor, Gyoma, 1922 Egyedül mindenkivel. Regény a meg nem szabaduló prédáról; Globus Ny., Bp., 1922 Negyvenöt miniatűr; ill. Fáy Dezső; Mentor, Bp., 1923 Ady Endre tragédiája. A háború, a házasság, a forradalom évei, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1925 Újra és mindig; Athenaeum, Bp., 1928 (Korunk mesterei) Mosoly. Novellák; Athenaeum, Bp., 1928 (Révész Béla munkái) Proletárok; Athenaeum, Bp., 1928 (Révész Béla munkái) Újra és mindig; Athenaeum, Bp., 1928 (Révész Béla munkái) Egyedül mindenkivel; Athenaeum, Bp., 1928 (Révész Béla munkái) Magyar küzdelem. Tükör kulturális és szociális intézményeinkről; Gergely, Bp., 1934 Ady és Léda; Dante, Bp., 1934 Ady trilógiája. A három könyv egy kötetben; Nova, Bp., 1935 S lehullunk az őszi avaron. Ady és Léda tragikus szerelmének titkai; Prager, Bratislava-Pozsony, 1937 (Az Új Európa könyvesháza) Régi hárfa; ill. Rudnay Gyula; Prager, Pozsony, 1937 Max Nordau élete. Huszonkét reprodukcióval; s.n., Bp., 1941 Ady Endre összes levelei Lédához és a nagy regény teljes története; szerzői, Bp., 1942 Révész Béla írásai; Farkas Ny., Bp., 1942
1945– Szemtől szembe; vál., bev. Bölöni György; Táncsics, Bp., 1958 (Táncsics könyvtár) Velük, értük. Válogatott elbeszélések; vál., sajtó alá rend. Kabos Ernő; Szépirodalmi, Bp., 1961 Tündérek; vál., szerk. Győri János, Magyar Helikon, Bp., 1976 Vonagló falvak; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2015
Jegyzetek
Források
100 ÉVES A NYUGAT Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929
További információk Szemelvények a bírálatokról, melyeket Révész Béla "Régi hárfa" című könyvéről írtak; Világosság Ny., Bp., 1943 Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941 Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
Kategória:Magyar írók Kategória:A Népszava vezetői, újságírói Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Esztergomiak Kategória:1876-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:Az auschwitzi koncentrációs tábor foglyai