A gyöngyösi csárda a Hévízről Zalaszántó felé vezető út (Sümegi utca) mentén, egy földút és a Sümegi utca sarkán - Rezi külterületén - található nádfödeles épület, amely a bakonyi és zalai betyárok egykori kedvenc tartózkodási helye volt. 1728-ban épült.
Története Nevét a közelében csörgedező Gyöngyös-patakról kapta, amely a partján álló nyárfákon élősködő fagyöngyről lett elnevezve. A csárdával szemben a patakon korábban négy malom is állt. Ma már csak egyet, az úgynevezett Bika-malmot láthatjuk. Eredetileg a Festetics uradalom vadászháza volt, később csárdává alakították, tulajdonosai sűrűn változtak.
Az épület A csárda kőkerítéssel körülvett, zárt udvarán több építmény látható: az eredeti, régi csárda, a volt istálló épületében kialakított étterem, az újból helyreállított kocsiszín és az eredeti állapotában megmaradt gémeskút. Minden ajtaját és a vasrácsos ablakokat rezi homokkőből gondosan faragott keret díszíti. Északra néző fala teljesen egybeépített, semmiféle nyílás nincs rajta, így védte a ház lakóit a hideg északi szelektől. Az épület keleti végén volt a kamra, a padlásfeljáró és a féltető alatt a pincelejárat. Műemléki védelem alatt áll.
A Gyöngyösi csárda ma is várja a vendégeket. Az egykori ivószobát a régihez hasonló gerendás-deszkás mennyezet díszíti. Látható az alul deszkából, felső részén lécekből ácsolt kármentő is, mely a csaposnak és italainak egyaránt védelmet nyújtott a duhajkodó betyárok elől. Mellette található az eredeti, ma már belülről fűthető búbos kemence. A pitvarra nyílik a volt lakószoba is, melyben vendégeket is fogadnak. A falakat a betyárok ellen kiadott eredeti körözőlevelek, betyárokat ábrázoló rajzok, és egyéb tárgyak díszítik. Láthatunk még egy korhű, betyárok által használt fegyvert is.
A betyárcsárda legendája
Vak Illés és Kőkes Pista betyárok Győr, Sopron és Veszprém megyék területén garázdálkodtak. Miután a Bakony erdeiből menekülniük kellett, átjöttek Zalába, ahol hamar hírhedt betyárokká váltak. A csárdaközeli szőlőhegyen a pandúrok körbefogták a betyárokat, és menekülés közben agyonlőtték őket. Vak Illést és Kőkes Pistát a Gyöngyösi csárda közelében, közvetlenül az országút mellett temették közös sírba. Emléküket a még ma is látható, kövekkel körberakott nyárfakeresztek és nevükkel faragott kőtábla őrzi. A romantika ugyan széppé teszi a történetet,
Túrák A csárda az Országos Kéktúra egyik állomása (pecsételő hely). Rezi fél óra, Hévíz kb. két óra alatt érhető el.
Források A gyöngyösi csárda Szerzők: Dr. Csák Árpád, Dr. Darnay-Dornyay Béla, Dr. Dömötör Sándor, Dr. Zákonyi Ferenc. Grafikusok: Félegyházi Gyula, Dongó György, Soós István. Kiadó: Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, Veszprém. 1966. Fűzött papírkötés (140 oldal)
További információk Adatlapja a műemlékem.hu-n A csárda honlapja
Kategória:Magyarország 18. századi építményei Kategória:Vendéglátóhelyek Kategória:Zala megye műemlékei Kategória:1728-ban átadott építmények