Wolfner József (Arad, 1856. január 8. – Budapest, 1932. február 16.) könyvkiadó, a Singer és Wolfner könyvkiadó és könyvkereskedő cég alapítója.

Életpályája Wolfner Simon és Fellner Cecilia fiaként született. Édesapját tizennyolc évesen veszítette el.

jobbra|bélyegkép|180px|Singer és Wolfner könyvesháza az Andrássy út 16-ban (1912) 1885. március 1-jénIII. Könyvkereskedelmi címtár (230. oldal), Magyar könyvkereskedők évkönyve 9. évfolyam - 1898. – egyetemi tanulmányainak befejezése után – alapította meg a Singer és Wolfner könyvkiadó és könyvkereskedő céget, amely elsőként foglalkozott ifjúsági irodalom kiadásával, másik fő területe pedig a szépirodalom volt. 1923-ban vállalatát részvénytársasággá alakította át, amelynek elnök-vezérigazgatója volt. A könyvkiadó nevét olcsó könyvsorozatai tették ismertté. Az alapítók – Singer Sándor és Wolfner József – a Singer és Wolfner céget az egyik legelőkelőbb lap és könyvkiadó céggé fejlesztették. A Singer és Wolfnernek könyvesháza és kiadóvállalata is volt az Andrássy út 16-ban, ahol a boltok fölött, az emeleten szerkesztőségek is működtek.

balra|bélyegkép|180px|A Singer és Wolfner cég Maczkó Úr kalandjairól szóló könyveinek plakátja Wolfner József, a szecessziós századforduló legjelentősebb könyvkiadója, az irodalmi üzletember, korának egyik legsikeresebb megtestesítője volt. Sikereinek titka az volt, hogy ki tudta tapogatni a közönség nagy átlagának igényeit és azt szolgálta ki kiadói tevékenységével. Kiadványai között együtt szerepeltek Herczeg Ferenc, Gárdonyi Géza, Csathó Kálmán, Surányi Miklós művei Beniczkyné Bajza Lenke és Hedwig Courths-Mahler műveivel. A középosztály, kispolgárság és a vidéki értelmiség igényeire alapozta könyveinek kiadását. Általában könnyen olvasható, ún. lektűr irodalmat adott ki, valamint ifjúsági és gyermekolvasók szolgálatára és olcsó, népszerű könyvek nagy számban való kiadására törekedett. A gyerekkiadványok közül legsikeresebbek Pósa Lajos művei és Sebők Zsigmond Maczkó Úr kalandjairól szóló könyvei. Legsikeresebb sorozatai voltak az Egyetemes Regénytár, melynek egyes kötetei húszezer példányban is elkeltek, ugyanúgy a Milliók Könyve, a Filléres Regénytár és később az Uj Idők lexikona című kiadványuk is.

Wolfner József nevét műgyűjtő és művészetpártoló tevékenysége is híressé tette. Mednyánszkyt tekintette az általa gyűjtendő legfontosabb mesternek, legjobb munkáit ő szerezte meg, szerződés is kötötte hozzá, de a fiatalabb nemzedéket, többek között Nagy Istvánt és Egry Józsefet is nagyra tartotta. Fia is gyarapította a gyűjteményt.Markója Csilla: Büszkeség és balítélet - A Ringwald-gyűjtemény Mednyánszky-képeinek felbukkanása Newburyben (16-25. oldal), Artmagazin 2009/5.A Modern Magyar Festészet 1892–1919 tanulmányai „…Hercegek, grófok, naplopók, burzsoák…” Száz év magyar képgyűjtése III. rész Mravik László: A nagy családok Kieselbach Tamás kiadása, Budapest, 2003

1922. március 9-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála 21 évvel fiatalabb Roth Jolán fővárosi tanítónővel, dr. Roth Márk és Weiner Berta lányával.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 335/1922. folyószáma alatt.

A fővárosi képviselő-testület tagja volt.

Fia és örököse, Farkas István – neves, elismert festőművész, s aki a könyvkiadó első házasságából, a korán elhunyt budai Goldberger Annától született, majd Wolfner rokonoknál nevelkedettS. Nagy Katalin: Mi mindent köszönhetek Farkas Istvánnak? Amiben voltam szereplő... elsőközlés, Arnolfini Szalon esszéportál EsszéPáholy rovat – 2014. augusztus 1. – épp kiállítást szervezett az Ernst Múzeumban, hogy apjának bizonyítsa: igazi művész vált belőle, amikor a megnyitó előtt két nappal Wolfner József meghalt.Lampé Ágnes: Családregény Farkas Károly örökségről és háláról, 168Óra.hu – 2007. július 18. Halála után fia folytatta apja művészetpártoló, műgyűjtői tevékenységét; képzőművészeket támogatott, kiadójában foglalkoztatta Barcsay Jenőt, Hincz Gyulát, Szalay Lajost és Vilt Tibort. Farkas István 1932-től 1944-ig volt a cég vezérigazgatója. A Singer és Wolfner 1943-tól Új Idők Irodalmi Intézet Részvénytársaság néven működött tovább.

1932-ben a rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Pátzay Pál szobrászPátzay Pál szobrász , artportal.hu (hozzáférés: 2015. április 10.) készítette.

Kiadványai 1885 Egyetemes Regénytár; felnőttek számára kiadott regénysorozat (1885–1931) 1917-ig több mint 500 kötet jelenik meg – 1889 Az én újságom – gyermeklap Pósa Lajos szerkesztette 1889 Filléres könyvtár – olcsó füzetes sorozat az ifjúság számára – 350 kötet jelent meg 1895 Új Idők – képes hetilap, amely a szépirodalom, a művészet és a társadalom területéről tudósította olvasóit, kissé konzervatív szemléletű középrétegek érdeklődésére tartott számot. – Herczeg Ferenc szerkesztette, munkatársak többek közt a kor jelentős írói is: Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán ; 1949-ig jelent meg. 1945 után a lap szerkesztője: Fodor József költő, első két számát Kassák Lajossal együtt készítették. Uj Idők lexikona – 12 és 24 kötetes változatban is létezett 1895 Magyar Lányok – a serdülő polgári lányok lapja Tutsek Anna szerkesztésében 1902 Művészet – folyóirat 1911 Magyar Figyelő – heti folyóirat 1915 Milliók könyve 1930-as évek L’art Hongrois címmel francia–magyar nyelvű képzőművészeti könyvsorozatot indított (szerk.: François Gachot) megjelent kötetei: Rippl-Rónai, Csontváry, Nagy István, Derkovits Gyula, Egry József.

Gyűjteményes kiadványai Bíró Lajos Bródy Sándor Farkas Imre Farkas Pál Gárdonyi Géza Herczeg Ferenc 1926 – összes művének jubileumi díszkiadása – Országos Herczeg Ferenc jubileum alkalmából Krúdy Gyula Lovik Károly Lőrinczy György Pósa Lajos Szabolcska Mihály Szomaházy István Tóth Béla – hatkötetes anekdotakincs Gáspár Ferenc: A föld körül – népszerű geográfiai munka

Megjegyzések

Jegyzetek

Források XIX. kötet 3. rész (Westling – Zsüri) .pdf (585. oldal) Fábri Anna: Írók, költők, törzshelyek. In: Budapesti Negyed 1993/1. (Online hozzáférés: epa.oszk.hu) Fülöp Géza: A magyar könyvkultúra története 1945-ig. In: Könyvkiadók és könyvterjesztők Magyarországon. Budapest. 1987 Fülöp Géza: Olvasók, könyvek, könyvtárak Művelődéstörténeti olvasókönyv 10–18 éveseknek – 1993–1994 Galli Katalin: A könyv története II. 1550-től a 20. század közepéig. Budapest: Hatágú Síp Alapítvány. 2005 Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon. Budapest: Balassi Kiadó. 117. o. (Online hozzáférés) Wolfner József: Kilenc emlékbeszéd Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, 1935 Elhunyt Wolfner József, Huszadikszázad.hu – 1932. március Farkas István az Artportal.hu-n Magyar zsidó lexikon (mek.oszk.hu): 5426. címszó 966. oldal, 1929: szerk. Ujvári Péter/2006: szerk. Nagy Péter Tibor

További információk

Gyűjtemények Kecskeméti Katona József Múzeum Wolfner József 1931 január 8 – hetvenötödik születésnapjára (mek.oszk.hu) Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Részvénytársaság – 1931. Dénes Zsófia: Úgy ahogy volt és... (Farkas István: 158–174. oldal) – 1981. (online: Google könyvek – 2013) Pósa Zoltán: Pósa Lajos emlékév (4. oldal), Művészet és barátai folyóirat XXV. évfolyam 1. szám – 2015. január – február Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet , Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (Adatbázisok) Lyka Károly: In memoriam Wolfner József (47. oldal) Magyar Művészet folyóirat 8. évfolyam 1–2. szám 1932., Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára (mke.hu) 2004.

Kategória:Magyar könyvkiadók Kategória:Aradiak Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1856-ban született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek