Zámbó János (Szegvár, 1831. december 18. – Kiskunhalas, 1904. március 27.) református főgimnáziumi tanár, szakíró, lapszerkesztő, 1848-as honvéd.
Élete
1853. október 28-án a piarista rendbe lépett. 1854-től gimnáziumi tanár volt Kolozsvárott, Kecskeméten, Sátoraljaújhelyen, ahol 1867-ben kilépett a rendből, és 1872-től Kiskunhalason a református főgimnáziumban a mennyiségtan, természettan és magyar nyelv tanára volt. Szerkesztette a Zempléni Hiradót 1865-től 1867-ig Sátoraljaújhelyen (névtelenül).
Cikkei a kolozsvári főgimnázium értesítőjében jelentek meg (1861: A határozatlan ige használata a magyarban); a kecskeméti főgimnázium Értesítőjében (1865: A halotti beszéd és könyörgés nyelvészeti fejtegetése); az Országos középtanodai Tanáregylet Közlönyében (III. 1870: A magyar szók elnevezése tanodáinkban).
Munkái
Egyenletek, feltételek és eredményekkel ellátva. Veszprém, 1857 A személyragos mult részesülő és az «által», névviszonyító használata. Kis-Kun-Halas, 1877 (a gimnázium Értesítőjéből különnyomat)
Jegyzetek
Források On-line elérés
További információk
Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001
Kategória:Magyar matematikatanárok Kategória:Szegváriak Kategória:1831-ben született személyek Kategória:1904-ben elhunyt személyek Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Magyar természettantanárok Kategória:Magyar magyartanárok