Gornji Kneginec falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Donji Kneginec, Lužan Biškupečki, Turčin és Varasdhegy falvak tartoznak hozzá.

Fekvése Varasdtól 6 km-re délkeletre Drávamenti-síkság szélén fekszik.

Története A település első írásos említése még "Kehne" alakban II. András királynak az 1209-ben kelt Varasd városát szabad királyi várossá emelő oklevelében történt. Az oklevélben Kehne tornya szerepel, melyet történészek 11. századi erősségnek tartanak. 250px|bélyegkép|balra|Imre elfogja lázadó testvérét, Endrét (Than Mór, 1857.) Itt történt meg Imre király és András herceg viszályának egyik nevezetes eseménye, melyet Bánlaky József „A magyar nemzet hadtörténelme” című művében így ír le: „Az ország főnemesei és a seregnek nagyrésze elhagyták a királyt és törvény ellenére a herceghez pártoltak. Csak kevesen maradtak meg Imre mellett, de ezek is megdöbbenve a lázadás nagyságától, nem merték biztatni a királyt, hanem inkább a menekülést ajánlották neki. Ilyen körülmények között közeledett egy napon a két fél egymáshoz és hadaikat csatarendbe állították. De miután a királynak az ellenpárthoz képest úgyszólván semmije sem volt, nagyon kezdett aggódni, hogy mitevő legyen ily nagy veszedelem közepette? Végre mintegy mennyei sugallat által vezéreltetve, megtalálta azt a hasznos utat és módot, amelynek segítségével királysága jogát is visszaszerezheti és egyúttal a vérontás bűnét is elkerülheti. „Ne jőjjetek utánnam!“ – így szólt embereihez – aztán fegyvereit letéve, csakis pálcával kezében, lassú léptekkel az ellentáborba indult, hangosan kiáltván: „Hadd lássam, ki meri felemelni kezét a király vérének ontására!“ És a fegyveresek mind félreálltak és tágas utat nyitva előtte, még csak moccanni sem mertek. Öccséhez érve, karonfogta és kivezette sátrából s egy közelálló várban fogságra vetette. Erre Endre hívei valamennyien rettegve, szégyenszemre letették a fegyvert és a király lábai elé borulva, bocsánatot kértek tőle. A király pedig, igen kegyes lévén, megbocsátott nekik. Ehhez kiegészítésül még csak azt tesszük hozzá, hogy a vár, amelyben Imre Endrét elzáratta, a közeli Kene vára (Kheene, a mai Kneginec) volt, ahonnan később Esztergomba szállíttatta át.”Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme IV. kötet

A zágrábi püspökség korabeli okleveleiben sem 1334-ben, sem 1501-ben nincs nyoma annak, hogy Kneginec plébániája létezett volna, pedig ekkor már a környező plébániák többségét megemlítik. Amikor 1649-ben a zágrábi egyházi vizitáció meglátogatja a Biškupeci plébániát megemlítik, hogy Gornji Kneginecen egy Mária Magdolna tiszteletére szentelt kápolna áll és a falu a biškupeci Szűz Mária plébánia filiája. Az önálló knegineci plébánia csak 1789-ben bukkan fel a zágrábi püspökség egyházi igazgatási rendjéről szóló oklevelében, mely szerint az itteni újonnan alapított Szent Mária Magdolna plébánia az újonnan felállított varasdi főesperességhez tartozik. Az írás megemlíti filiáit is, Donji Kneginec, Lužan és Koradovic falvakat és a hozzájuk tartozó szőlőhegyeket mintegy 1118 lélekkel. Első plébánosa Ivan Mauricije Končić volt.

A falu történetében feljegyzik, hogy 1848. augusztus 28-án Szent Ágoston napján dél körül keletről mint egy felhő, hatalmas sáskaraj csapott le és nagy kárt okozott a termésben és a szőlőkben. A falusiak nagy kiabálással, zajjal és füsttel sikeresen űzték el a sáskákat Varasdfürdő irányába. 1849-ben kolera, 1850-ben tífuszjárvány pusztított. Az 1889. évi vérhas járványban sok kisgyerek pusztult el, a következő évben pedig a skarlát szedte áldozatait. Nem kímélték a települést az időjárás viszontagságai sem. Feljegyezték, hogy 1851-ben nagyon szűkös esztendő volt, miután az eső, a jég és az árvizek elpusztították a termés nagy részét. Ugyanebben az évben akkora hó esett, hogy magassága elérte a két métert, úgyhogy az emberek nem látták az utca egyik feléről a másikat. 1887-ben a peronoszpóra, 1892-ben pedig a filoxéra tette tönkre a szőlőültetvényeket.

A falu 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. 2001-ben a községnek 5259, a falunak 1664 lakosa volt.

Népesség A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 1.512 1.673 1.752 2.101 2.416 1.832 1.960 3.278 3.893 4.067 4.275 4.416 4.787 4.977 5.259 5.349 4.900

Varasd községből alakították ki. 1997-ig Gornji Kneginjac néven volt nyilvántartva. 1910-ben és 1921-ben az adatok egy része Varasd városánál szerepelt.

A település népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 499 521 582 702 818 872 973 1.036 1.247 1.281 1.331 1.362 1.576 1.597 1.664 1.430

Egyesületek DVD Kneginec Gornji Önkéntes Tűzoltó Egyesületet 1924. február 17-én alapították Mirko Novak akkori plébános kezdeményezésére. 1999-ben községi egyesületté nyilvánították, és azóta az egész község területén működik. Azegyesületnek jelenleg 65 tagja van.

Sport "Omega-Gym" ökölvívóklub, Ostriz Kneginec sporthorgász klub Kneginec teniszklub Knegingrad rögbiklub

Nevezetességei Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1235. a 15. században épült gótikus stílusban, de később bővítették. A 17. században a templom körül kis temetőt említenek. A templomot utoljára 1800-ban bővítették, majd 1967 és 1969 között teljesen megújították. 1966 óta műemléki védelem alatt áll. Kehne tornyaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1236. vagy András-torony egy valószínűleg a 11. században épített vár maradványa. A 18. és 19. század fordulójáról források beszámolnak arról, hogy a tornyon kívül akkor még látszottak a négy saroktornyos vár falai és további két torony maradványai is. A plébánia épülete 1797-ből származik, az 1970-es években teljesen megújították. Nepomuki Szent János szobra.

Külső hivatkozások A község hivatalos oldala A helyi vállalkozói övezet weboldala Az alapiskola honlapja A polgármester honlapja A község a varasdi turisztikai egyesület honlapján

Jegyzetek

Kategória:Varasd megye települései