A Torna egy patak Veszprém vármegyében, a Dunántúlon. Forrása az Északi-Bakonyban, Csehbánya közelében található. A patak átfolyik Városlődön, Ajkán, Kolontáron, Devecseren, Somlóvásárhelyen, Tüskeváron, Apácatornán, Kisberzsenyen és végül a Marcalba torkollik.
Földrajza A patak az Veszprém–Devecseri-árok felszíni formakincsére oly jellemző néhány fokos lejtőszög és a tektonikai határok mentén előforduló törések például Kolontár keleti részén, a kavicsbányák melletti 15-40 fokos területen teszi meg útját. A vízgyűjtő területe átlagos tengerszint feletti magassága 205 méter. A legalacsonyabb térszint Kolontárnál 187 m, a legmagasabb pedig a Szőlőhegyen 255 m.
A terület térszíne keletről nyugat felé lejt. Kelet felől a Bakony magasabb nyúlványai, dél, nyugat és észak felől körülbelül azonos magasságú dombok határolják, azzal a különbséggel, hogy a vízgyűjtő terület nyugaton meredeken, délen közepesen meredeken és észak felől lankásan emelkedik ki a Torna völgyéből.
Ezek a lejtőviszonyok határozzák meg a Torna-patak és mellékfolyásainak a Csigere-pataknak, a Széles-víznek, a Kígyós-pataknak és a Csinger-pataknak a földrajzi helyzetét. A terület évi átlagos csapadékmennyisége 660 milliméter, mely az országos átlag fölött van. A patak vízhozama változó jelentős mennyiségű csapadék esetén árvízi fenyegetettséget is jelenthet a környező településeknek. A Torna-patakon két helyen is található vízmérce, amelyből a felső Kolontáron helyezkedik el, míg az alsó Karakón található. A patakba torkollik az Egres-patak, a Csigere-patak, valamint több kisebb vízfolyás.
thumb|A Torna-patak Somlóvásárhely közelében, tíz nappal a 2010. október 4-i vörösiszap-katasztrófa után 2010-ben az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolójának átszakadása miatt a patak katasztrófa által érintett szakaszainak egész élővilága kipusztult.A Marcal élővilága kipusztult, veszélyben a Rába és a Duna mno.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés: 2010. október 9.) A Duna megmenekült, a Torna és a Marcal halott fn.hu, 2010. október 8.(Hozzáférés: 2010. október 9.)
2016-ban a patak gátját 1600 méter hosszan megerősítették Devecsernél, mivel a vörös-iszappal szennyezett földfelszín elhordásakor a gát magassága is csökkent. A villámárvizek elleni védelmet is szolgáló beruházás 45 millió forintból valósult meg.
Part menti települések Csehbánya Városlőd Kislőd Ajka Tósokberénd Tósok Kolontár Devecser Somlóvásárhely Somlójenő Tüskevár Apácatorna Kisberzseny Karakó
Jegyzetek
További információk
Kategória:A Bakony patakjai Kategória:Veszprém megye patakjai