Pográny (szlovákul Pohranice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése A zoboralji település Nyitrától 6 km-re, keletre fekszik.
Története Területén már az újkőkorszaki megtelepedés nyomait is megtalálták. A régészek a vonaldíszes kerámia kultúrája népének települését, valamint kora és késő bronzkori településnyomokat tártak fel.
A települést, templomát és szőlőit 1075-ben „Pagran” alakban említik először.Richard Marsina 1971: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I, 55 No. 58+/25 1209-ben predium Pagran formában írja össze III. Ince pápa a garamszentbenedeki apátság birtokai között.DLDF 56; Wenzel Gusztáv 1873: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus XI. Pest, 103; Marsina 1971: CDSI I. Bratislavae, 118 No. 150. 1218-ban „Pagran”, 1479-ben „Kyspogran”, illetve „Nagpogran” néven szerepel az írott forrásokban. Neve a szláv pohranice (= váralja) helynévből ered. Más értelmezés szerint a határnál vagy máglyánál (pri hranici) értelmű elnevezés.Krajčovič, R. 1994: Význam mapovania historickej toponymie. In: Studia Academica Slovaca 23, 121; Juraj Hladký 2004: Hydronymia povodia Nitry. Trnava, 102. A garamszentbenedeki bencés apátság birtoka volt, majd 1113-ban már a zoborhegyi apátság tulajdona. 1218-tól részben az esztergomi érsekségé volt. 1272-ben birtokfelosztás történt a településen.DLDF 50570 A nyitrai káptalan bizonyítja, hogy László alországbiró parancsára Mihály fia András és társai, valamint Debes fia János ispán között megosztotta Berencs, Pográny és Hemelyen birtokokat, és megvonta a határt. 1339-ben kispogrányi Sánta Petheu végrendelkezett birtokairól.DLDF 273486; Piti Ferenc 1999: Anjou–kori Oklevéltár XXIII. 1339. Budapest–Szeged, 84-85 No. 154. 1370-ben Pagaran-i Márk tanúskodott egy királyi nemesek közötti birtokperben.Piti Ferenc 2026 (szerk.): Anjou-kori oklevéltár LIV. 1370. Budapest-Szeged, 418-419 No. 682 1378-ban a nyitrai püspök és a garamszentbenedeki apátság pereskedik érte.Ortvay, T. 1891: Magyarország egyházi földleirása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Budapest, 791. ; Fejér: Codex Dipl. IX. V, 286, 288.
A 14. századra két településre, Kis- és Nagypogrányra oszlott.
1533-ban birtokosai az esztergomi érsek, a nyitrai püspök és káptalan, a garamszentbenedeki apátság, a Forgách család és több más nemesi család voltak. 1569-ben 9 jobbágytelke adózott összesen 18 dénárt Karácsony ünnepnapján.HU MNL OL E (UC) 156b, fasc. 7, No. 6, p. 4. 1570-ben a nyitrai püspökség és az esztergomi érsekség pereskedett a nyitrai káptalan pogrányi földjein és pincéjében történt hatalmaskodás miatt.Nemes Gábor 2011 (szerk.): A győri káptalani magánlevéltár törzsanyagának regesztái (1527-1600). Győr, 81 No. 288 Tanúvallatással. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.UC 45:28, pag. 18b 1576-ban és 1644. március 23-án környékével együtt felégette a török.Némethy: Emléklapok Esztergom múltjából. 306—307; Haiczl Kálmán 1913: A Garamszentbenedeki apátság története. Budapest, 64. Több helybeli lakost a törökök elhurcoltak, ezért a pogrányiakat a mai napig „janyicsároknak” hívják. 1715-ben szőlőskerttel és 27 háztartással rendelkezett. 1787-ben 120 házában 920 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak. 1871-ben a községben téglagyár és négy malom működött. Hitelszövetkezetét 1897-ben alapították. 1900-ban a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület népkönyvtárat adományozott a községnek.Pápai Lapok 27/1900. november 25., 5.
Legrégebbi ismert pecsétjén minden bizonnyal Szent Adalbertet ábrázolták. Az irat, melyen a lenyomat szerepel 1616-ból való.Novák, J. 2008: Pečate miest a obcí na Slovensku II. N-Z; Fehér, S. 1995: Pográny – Pohranice 1075-1995, 14-16; MOL Kamarai Levéltár, Városi és községi pecséttel ellátott iratok (E 213), Nyitra megye – Pográny (8. doboz)
Vályi András szerint: „POGRÁNY. Pogranicze. Elegyes falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához egy mérttföldnyire; határja termő, réttyei jók, szőlőhegye termékeny, gyümöltsös kertyeikből pénzt kereshetnek, piatzozása, malma Nyitrán, fája nints elég, második osztálybéli.”
Fényes Elek szerint: „Pográny, magyar falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához észak-keletre 10 1/4 mérföldnyire: 786 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Van szép erdeje; szőlőhegye; jó rétjei, vizimalma. F. u. a primás, az esztergomi és nyitrai káptalanok.”
Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Pográny, a Nyitra és a Zsitva közti hegyek közt fekvő magyar község, 939 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma a legrégiebbek közé tartozik és a hagyomány szerint Geyza király idejéből 1075-ből való. A plebánián érdekes régi okleveleket és értékes templomi edényeket őriznek. A községben kitünő mészkőbánya van és kén- és vastartalmu forrás, mely télen soha be nem fagy. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. E község már a honfoglalás korában fennállott. 1075-ben a garam-szent-benedeki konvent birtoka volt.”
Trianonig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1954-ben kritikával illették a falu szervezeteit.B.I. 1954: Fogjunk össze. Új Ifjúság 3/7, 2 (1954. január 27.)
Népessége
1880-ban 833 lakosából 686 magyar, 95 szlovák, 26 német anyanyelvű és 26 csecsemő; ebből 809 római katolikus, 21 zsidó és 3 evangélikus vallású volt.
1890-ben 939 lakosából 834 magyar és 97 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 917 lakosából 847 magyar és 68 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1179-en lakták, ebből 1005 magyar és 118 szlovák anyanyelvű.
1921-ben 1143 lakosából 960 magyar és 147 csehszlovák.
1930-ban 1101 lakosából 35 magyar és 1103 csehszlovák volt.
1970-ben 1218 lakosából 891 magyar és 310 szlovák volt.
1980-ban 1693 lakosából 1067 magyar és 621 szlovák volt.
1991-ben 1130 lakosából 767 magyar és 355 szlovák.
2001-ben 1065 lakosából 632 magyar és 428 szlovák volt.
2011-ben 1074 lakosából 561 szlovák és 504 magyar.
2021-ben 1112 lakosából 409 (+40) magyar, 659 (+25) szlovák, 1 (+3) ruszin, 7 (+1) egyéb és 36 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességei
Római katolikus temploma a 14. században épült román-gótikus stílusban, 1723-ban barokk stílusban építették át. Falfestményei az 1940-es években készültek. Barokk-klasszicista kúriája a 18. század második felében épült.
Néprajza A falunak volt egy a verebélyi székhez tartozó része is, amelyet egy időben Kászon Pogránynak nevezhettek. A 17. század végén a Tót Janko család birtokolta.Családban marad 2010/1, 70
A falu viszonyainak leírásával már korán Drnovszky Ferenc plébános foglalkozott (1837). Népviseletét valószínűleg Vidéky Károly örökítette meg.
Itt gyűjtötte Vikár Béla 1902-ben a Magos a rutafa kezdetű magyar népdal első változatát. Ernyey József 1911-ben itt is fényképfelvételeket készített a falu életéről, amelyek a Néprajzi Múzeum gyűjteményében találhatóak.Fejős Zoltán: Ernyey József Nyitra-vidéki fényképei etnofoto.neprajz.hu
Nevezetes személyek Pogrányi Benedek (Beňadik Pohranický) török kori vitéz, a mai Szlovákia területén kiadott első röplapújság (Zwo wahrahaffte neue Zeitungge, 1593) írója Palkovics János (Ján Palkovič) pogrányi pap, a Pográny történetéről írt kézirat szerzője (Notitia Historica Pográny Possessionis, 1824) Drnovszky Ferenc (František Drnovský) pogrányi pap, a faluról elsőként megjelent honismereti leírás szerzője (Pográny és vidéke Nyitra vármegyében, in: Regélő 1837) Pogrányi József (Jozef Pohranický) köztisztviselő, publicista, író, a komáromi Jókai Egyesület elnöke Ľubomír Smrčok (született Mészáros László, 1919. április 13., Pográny), színész, rendező, író és publicista. 1925–1929 között a pogrányi népiskolát látogatta, később azonban Nyitrára költözött. Szlovák vándorszínházakban lépett fel, majd színházi rendezőként tevékenykedett Nyitrán és Pozsonyban. A főiskolán és az állami konzervatóriumban is adott elő. 1961-1970 között a Film a divadlo főszerkesztője. Több könyv szerzője vagy szerkesztője. 1970. augusztus 1-jén hunyt el Pozsonyban. Egeri pusztán született 1791-ben Jánoky Károly római katolikus plébános. Egeri pusztán született 1877-ben Jánoky-Madocsányi Gyula Nyitra vármegye főispánja, országgyűlési képviselő. Itt tanított Hevessy Sári tanítónő, költő, pedagógiai szakíró, főiskolai oktató. Itt tanított Dunajszky Géza tanár, karnagy, közíró. Itt szolgált Drnovszky Ferenc katolikus pap. Itt szolgált Karsay Imre plébános.
Iskola Magyar tannyelvű általános iskolájának a 2005/2006-os tanévben 70 tanulója volt.
Testvértelepülés Felsőörs, Magyarország Tápióság, Magyarország (2007 óta)
Jegyzetek
Források Miroslav Palárik – Zuzana Hasarová 2020: Hospodárska a socioekonomická situácia v Nitre a v Nitrianskom okres v období autonómie Slovenska. Studia Historica Nitriensia 24/2. Peter Ivanič 2019: Collection of Road Toll in Southwestern Slovakia in the Middle Ages on the basis of Written Sources. Studia Historica Nitriensia 23/2, 426-455. Peter Ivanič 2015: Majetky opátstva v dnešnom Hronskom Beňadiku v rokoch 1075 a 1209. Studia Historica Nitriensia 19/1. Jaroslava Ruttkayová - Matej Ruttkay 2015: Horné Požitavie – svedectvo archeológie Popély Árpád 2014: Fél évszázad kisebbségben – Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, 95. Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 119, 191. Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban – Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon Resko, S. – Szénássy, Á. – Fehér, S. 2005: Pográny. M. Samuel 2001: Záchranný výskum a prieskum v Pohraniciach. AVANS 2000, 170. Petrovay R., S. – Hajdú, L. – Fehér, S. 2000: Pográny – A zoboraljai falu. Komárom Fehér Sándor: 1995: Pográny – Pohranice, 1075–1995 Václav Mencl 1980: Lidová architektura v Československu. Praha, 41 Lajoš a kol. 1964: Nitra slovom i obrazom. Bratislava, 36-37. Ján Stanislav 1944: K južnej a východnej hranici slovenského osídlenia v stredoveku. Bratislava, 28. Pesty Frigyes 1888: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. Budapest, 263-264. Drnovszky Ferenc 1837: Pográny és vidéke Nyitra vármegyében. In: Regélő 101-104.
További információk Hivatalos oldal Pogrányi alapiskola Községinfó Pográny Szlovákia térképén E-obce.sk
Kategória:A Nyitrai járás települései Kategória:Nyitra vármegye települései Kategória:Verebélyi és szentgyörgyi érseki nemesi szék