Tild (szlovákul Telince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése Nyitrától 23 km-re délkeletre fekszik.
Története bélyegkép|balra|Tild pecsétje 1763-ból A régészeti leletek tanúsága szerint területén a kőkorszakban a lengyeli kultúra települése állt, de lakott volt a római korban is.Vö. pl. Bars vármegye - Dillesz Sándor: Bars vármegye őskora.
A mai települést 1297-ben "Teld" alakban említik először. 1312-ben "Theeld, Teeld", 1319-ben Teeld,Fejér, Georgius 1832: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. VIII/2. Budae, 220; 1871 Az esztergomi főkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. Pest, 81. 1322-ben "Tyld" néven szerepel a korabeli forrásokban. Helyi nemesek mellett az esztergomi érsekségnek voltak birtokai itt, amely 1319-ben az egész falut megszerezte. Később a falu egy része a nagyszombati szemináriumé lett. 1311-ben Csák Máté fosztotta ki. 1322-ben nemes Sanczech birtokait, Barsfüssön (Fyus), Tilden (Tyld), Valkházon (Walcas) és Ebedecen (Ebedicz) végrendeletileg megosztja fiai, Rubino, Miklós, Deso és János között.Keglevich Kristóf 2008: A garamszentbenedeki konvent hiteleshelyi tevékenysége (1232-1355). Fons 2008/3, 252-253 No. 12
1569-ben 7 jobbágytelke adózott összesen 2 forint 80 dénárt Szent András ünnepnapján.HU MNL OL E (UC) 156b, fasc. 7, No. 6, p. 3. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.UC 45:28, pag. 23a 1618-ban a török fosztotta ki a települést. 1634-ben a töröknek fizetett adót. 1534-ben 12 portája adózott. 1601-ben 45 ház állt a településen. 1614-ben a az esztergomi török pasa hódolásra szólította fel.Botka Tivadar 1867: Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont megyék alispánjának és országos törökügyi követnek emlékezete. Pest, 26. 1715-ben malma és 34 adózója volt. 1828-ban 53 házában 358 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
1804-ben tűzvész pusztított a faluban.ŠA Nitra, Tekovská Župa - kongregačné písomnosti - Inventár, 558 (inv. č. 1415 - 1814/fas. 7/21)
Vályi András szerint "TILD. Magyar falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, fekszik Csiffárhoz közel, mellynek filiája; határja ollyan, mint Melléké."
Fényes Elek szerint "Tild, magyar falu, Bars vgyében, 355 kath. lak. F. u. a sz. István seminariuma. Ut. p. Verebély."
Bars vármegye monográfiája szerint "Tild, Verebély közelében fekvő magyar kisközség, 387 róm. kath. vallású lakossal. Az esztergomi érsekség ősi birtoka és a verebélyi érseki székhez tartozott. Akkoriban Téld és Tilt alakban van említve. 1311-ben Csák Máté, az érsekség többi birtokaival együtt, ezt is feldúlta. 1319-ben az esztergomi káptalannak egyik csere-oklevelében szerepel. 1618-ban Tild is a törököknek behódolt községek közé tartozott, majd a Szent István-papnevelő intézet lett az ura, de később a Kiss és az Ilosvay családot is itt találjuk. Az utóbbi család birtoka, a családi házzal együtt, Dillesz Sándor tulajdonába került, a ki gazdag régiség-gyűjteményét a vármegyének ajándékozta és ezzel a vármegyei múzeum alapját vetette meg; de házában most is igen érdekes régiség-gyűjteményt és nagybecsű könyv- és levéltárt őríz. Templom nincs a községben. Ide tartozik Tild puszta is. A falu postája Csiffár, távirója és vasúti állomása pedig Verebély." Bars vármegye.
A trianoni békeszerződésig területe Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. A háború után lakói kisbirtokosok, mezőgazdasági munkások voltak. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. 1976-ban Csiffárhoz csatolták, 1990-ben különvált Csiffártól.
Népessége
1880-ban 429 lakosából 425 magyar, 1 német anyanyelvű és 3 idegen volt.
1890-ben 406 lakosából 369 magyar és 27 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 387 lakosából 360 magyar és 24 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 442 lakosából 411 magyar, 30 szlovák és 1 német anyanyelvű volt.
1921-ben 472 lakosából 282 magyar és 160 csehszlovák volt.
1930-ban 503 lakosából 225 magyar és 246 csehszlovák volt.
1941-ben 502 lakosából 469 magyar és 33 szlovák volt.
1970-ben 466 lakosából 292 szlovák, 171 magyar és 3 cseh volt.Gyurgyík László 2017: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1970. és az 1980. évi népszámlálás alapján. Somorja, 46.
1976-1990 között Csiffárhoz csatolták.
1991-ben 291 lakosából 68 magyar és 218 szlovák volt.
2001-ben 277 lakosából 221 szlovák és 55 magyar volt.
2011-ben 378 lakosából 341 szlovák és 34 magyar volt.
2021-ben 420 lakosából 356 (+4) szlovák, 26 (+1) magyar, 1 egyéb és 37 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességei
Barokk kúriája a 18. század elején épült, a 19. század végén bővítették.
Jegyzetek
Források Hampel, Joseph 1876: Catalogue de l’exposition préhistorique des musées de province et des collections particuliéres de la Hongrie. Budapest, 6. Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 625. Varga Tamás 1997: Tild helytörténete. Fons IV Udvari István - Viga Gyula 2007: Bars vármegye 18. századi jobbágy-parasztjainak életviszonyaihoz. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. Nagy Gergely Domonkos 2010: Tild falu története a középkortól a XX. századig. Architectura Hungariae IX/3. Peter Keresteš - Šarlota Drahošová a kolektív 2014: Dejiny obce Telince. Nitra. Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 77. Magyar Zoltán – Varga Norbert 2024: Felvidéki népmondák I. Dunaszerdahely
Külső hivatkozások A falu honlapja E-obce.sk Községinfó Tild Szlovákia térképén
Kategória:A Nyitrai járás települései Kategória:Verebélyi és szentgyörgyi érseki nemesi szék Kategória:Bars vármegye települései