A Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke vagy magyar tavaszi fésűsbagolylepke (Dioszeghyana schmidtii, syn. Orthosia schmidtii) a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjába tartozó faj. A faj a Natura 2000 II. és IV. függelékében is szerepel, amely alapján kiemelt védelemben kell, hogy részesüljön, ill. élőhelyeinek védelmére területeket kell kijelölni. Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke Ft.
Előfordulása A Vörös Könyv szerint a Kárpát-medencéből leírt faj, amely az utóbbi időszakban Kis-Ázsiából is előkerült. Más szemszögből vizsgálva, Törökországtól a Balkánon át a Pannon-régióig ismert faj. Elterjedési területként Magyarországot, Szlovákiát (D-i része), Romániát, Bulgáriát és Észak-Görögországot lehet megjelölni, ill. Törökországot Dioszeghyana schmidtii ssp. pinkeri alfaj miatt.
A magyarországi előfordulások nagy része a Magyar-középhegység alacsonyabb, hegylábi térszínein pl.: Börzsöny, Mátra és Bükk, ill. az Alföldön, a Körösök mellett található. Megtalálták továbbá a Jászságban, a Gödöllői-dombságban, a Budai-hegységben és a Cserehátban. A Dunántúl legnagyobb részéről hiányzik, de kivétel a Mecsek, Tubes-Misina-Tettye tömb. Szórványadatok ismertek Várpalotáról, Kaposvárról, Sümegről.
Morfológiai leírása Az elülső szárny sötét melegbarna, okkersárga behintéssel és rajzolattal. A körfolt és a vesefolt nagy, jól látható, okkersárgán körülrajzolt, a szárny alapszínével megegyező kitöltésű. A hátulsó szárny egyöntetű szürke. A tor és a potroh színe megegyezik az elülső szárnyalapszínével. A hím csápja fogazott, a nőstényé fonalas. Szárnyfesztávolsága 24–30 mm.
Élőhelye Általánosságban elmondható, hogy a faj kötődik a meleg, juharos tölgyesekhez. Az Alföld és a dombvidék erdősztyepp-tölgyeseinek lakója. Azonban az újabb kutatások alapján már nemcsak az erdős-sztyepjellegű síkvidéki tatár juharos lösztölgyesek, hanem a sziki tölgyesek és ártéri keményfa ligeterdők tatár juharban (Acer tataricum) és mezei juharban (A. campestre) gazdag szegélyeit is választhatja. Továbbá preferált élőhelyei a hegylábi, meleg dombvidéki bokorerdők, cseresek juharos szegélyei.
Táplálkozás Fő tápnövénye a tatár juhar (A. tataricum) és mezei juhar (A. campestre). A hazai megtalálások bizonyítják, hogy a lepke elfogadja a különböző tölgy (Quercus spp.) fajokat is.
Életmódja és szaporodása Az imágók átlagos időjárású években április elejétől május elejéig repülnek. Korai kitavaszodás esetén már március végén elkezd repülni a faj. Nagyobb tengerszint feletti magasságon kissé elcsúszik a rajzásideje. Az elmúlt években végzett megfigyelések alapján elmondható, hogy a faj rajzásának kezdete egybeesik a kökény (Prunus spinosa) virágzásának kezdetével. A rajzás csúcspontja akkor áll be, amikor a kökénybokrok még virágoznak, de már elvirágzott hajtások is vannak. A galagonya (Crataegus spp.) még csak zöld bimbós, a vadkörte (Pyrus pyraster) pedig már virágzik. A rajzás ideje átlag 15-20 napig tart egy adott élőhelyen. A nőstények csomókba rakják le a petéiket, egy nőstény kb. 60 db petét rak le a tápnövény levél fonákára. A hernyók a frissen kibomló zsenge levelekkel táplálkoznak. A nyár folyamán bebábozódnak, és a bábok telelnek át. Éjszaka aktívak, az első példányok kb. fél órával a besötétedés után jelennek meg, és egészen a késő éjjeli órákig tart aktivitásuk.
Természetvédelmi helyzete A lepkék általános természetvédelmi jelentősége: - a lepkék nagy része elsődleges fogyasztó, hernyóik növényi részekkel táplálkoznak, ez energiafelszabadítást jelent, és a nehezen bomló cellulóz a hernyó bélcsatornáján keresztül a talajban könnyen felszabadítható nitrogénné válik, így vesznek részt az energia-körforgásban - a méhek, legyek és egyes bogarak mellett a lepkék az egyik legfontosabb virágbeporzó csoport - jelentős táplálékbázis, a lepkékkel és hernyókkal táplálkozó szervezetek számára (pl.: madarak, kisemlősök, pókok, darazsak) - részt vesznek természeti folyamatoknak pl.: növény-lepke v. rovar-lepke interakciók, kiemelhetjük a parazitoidizmust (bizonyos fürkészdarazsak, fürkészlegyek lepkék hernyóiban fejlődnek) - némely lepkék igen érzékenyen és gyorsan reagálnak az egyes környezeti körülmények megváltozására, tehát jó indikátor fajok
Maga a faj a Vörös Könyv szerint aktuálisan veszélyeztetett, mivel a természetes állapotú erdőssztyepp (Aceri-Quercion) tölgyesek mára nagyon megfogyatkoztak. Elsősorban alföldi élőhelyeinek megszűnése veszélyezteti, az intenzív erdőgazdálkodás a tatárjuhart (Acer tataricum) ún. gyomfaként kezeli, emiatt ültetése visszaszorult, az erdőszegélyekben természetesen felnövő újulatot pedig a tisztítások során kiszelektálják. A faj fennmaradását a helytelen erdőgazdasági tevékenységek (tájidegen fafajjal történő erdőfelújítás, felújítás nélküli tarvágás) veszélyeztetik. Az élőhelyek védelme tehát nem lehetséges az erdőgazdálkodóval való együttműködés nélkül. Így az erdősítések során növelni kellene a juharok, elsősorban a tatárjuhar (A. tataricum) arányát az erdőszegélyekben, illetve meg kellene hagyni a tatárjuhar újulatot olyan erdősítésekben, ahol a fennmaradó célállomány növekedését negatívan nem befolyásolja. A mecseki fennmaradását leginkább az intenzív turizmus, és hegység déli oldalának (Tubes-Misina-Tettye tömb) felgyorsult beépítése veszélyezteti. Ezenkívül területi védelme (nemzeti park-tájvédelmi körzet) csak részben megoldott, de az Északi-középhegység déli, hegylábi részein élő erős populációk ide tartoznak, de lelőhelyeinek nagy része védett területeken kívül esik. Ha a kutatások folytatódnak, akkor valószínű, hogy az ország más területein is sokkal pozitívabb lesz a faj természetvédelmi helyzete.
A faj a Natura 2000 II. és IV. függelékében is szerepel, amely alapján kiemelt védelemben kell, hogy részesüljön, ill. élőhelyeinek védelmére területeket kell kijelölni. IUCN kritériumai szerint: VU - sebezhető. Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
Elnevezése Diószeghy László 1935-ben Schmidt Antalról nevezte el az Orthosia schmidtii (ma Dioszeghyana schmidtii Diószeghy, 1935) nevű lepkefajt.DIÓSZEGHY, L. (1935): Einige neue Varietäten und Aberrationen von Schmetterlingen und eine neue Noctuide aus der Umgebung von Ineu (Borosjenő), Jud. Arad, Rumänien. — Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt 83-84 (1): 127-132, pl. I.
Források BUSCHMANN, F. (1998-1999): A Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) a Jászságban (Lepidoptera: Noctuidae) - Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 23. 253-254. KOROMPAI, T. & KOZMA, P. (2004): A Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) újabb adatai Észak-Magyarországról (Lepidoptera: Noctuidae) - Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 28. 209-212. KOROMPAI, T. (2006): A magyar tavaszi-fésűsbagolylepke - Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) 2006. évi monitoring vizsgálata a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Natura 2000 területeken - kutatási jelentés KOROMPAI, T. (2006): Annex B: Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) - rep-format-fajok KOROMPAI, T., KAPUSI, F., KOZMA, P., TÓTH, J. & VARGA, Z. (2006): Conservational status of Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) in Northeastern Hungary (Lepidoptera, Noctuidae) poster KOROMPAI, T. (2007): Az Erannis ankeraria (Staudinger, 1861) és a Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) lepkefajok 2007. évi monitorozása a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága működési területén - kutatási jelentés LAKATOS, F. & TRASER, GY. (2001): Rovarhatározó, az ízeltlábúak rövid áttekintésével Egyetemi jegyzet, Sopron SÁFIÁN, SZ. (IN PREP.): Natura 2000 Lepkék – Lepidoptera. Útmutató az Élőhely Direktíva függelékeiben szereplő fajok ismeretéhez. TRASER, GY. (2004): Állatvilág védelme: Invertebrata, oktatási segédlet, Sopron VARGA, Z. (1969): Lepkék (Lepidoptera). In: Móczár, L. (szerk.): Állathatározó II., Tankönyvkiadó, Budapest VARGA, Z. (1990): Lepkék (Lepidoptera). In: Rakonczay, Z. (szerk.): Vörös Könyv, Akadémiai Kiadó, Budapest http://fauna-mecsek.shp.hu http://www.faunaeur.org
Fénykép http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_179_1891
Jegyzetek
Kategória:Rovarfajok Kategória:Bagolylepkefélék Kategória:Európa lepkéi