right|thumb|190px|Az elnöki pár a Love Field repülőtérre történt megérkezésük után elindul a végzetes útra right|thumb|190px|Az elnök gépkocsija közvetlenül a merénylet előtt thumb|190px|Mary Moorman szemtanú polaroid fényképe a végzetes fejlövés pillanata után
John Fitzgerald Kennedy meggyilkolása, amit gyakran egyszerűen Kennedy-gyilkosságnak vagy dallasi merényletnek hívnak, a Texas állambeli Dallasban történt a beszéd elhangzása után öt hónappal, 1963. november 22-én. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok harmincötödik elnöke volt, a negyedik amerikai elnök, akit hivatali ideje alatt meggyilkoltak. A nyitott gépkocsiban utazó Kennedy a merénylet következtében meghalt, és megsebesült John Connally, Texas állam kormányzója is. Az egyetlen ember, aki Kennedyn és Connallyn kívül megsérült, egy nézelődő, James Tague volt, akit betontörmeléktől származó sérülés ért, amit az első, elhibázott lövés járdaszigetbe csapódott golyója vert fel.JFK: a rejtélyek rejtélye 50 év után is, gepnarancs.hu
Hivatalosan 13.38-kor jelentették be, hogy Kennedy elnök halott. A gyilkosság elkövetésével Lee Harvey Oswaldot gyanúsították meg, akit hamar le is tartóztattak, de 48 órával és 7 perccel későbbBill O'Reilly-Martin Dugard: Kennedy a gyilkosság, amely véget vetett az amerikai Camelotnak (HVG kiadó, 2013 ) ő is befejezi földi pályafutását, mivel Jack Ruby bártulajdonos hasba lőtte.
A Kennedy-gyilkosság kivizsgálására kongresszusi bizottságot állítottak fel. A bizottság élére Earl Warren, a Legfelsőbb Bíróság elnöke került. Tíz hónapos munka után készült el a bizottság elnökéről elnevezett Warren-jelentés, mely szerint Oswald „magányos tettes” volt, azaz nem állt mögötte semmiféle politikai vagy egyéb más csoportosulás. Az aktákat 75 évre titkosították.
Kennedy utolsó útja Az elnöki látogatás útvonala a Love Field repülőtérről a Main Street, Houston Street, Elm Street volt. Az Elm és Houston Street sarkán a tankönyvraktár tetején lévő, hatalmas hirdetőtábla órája pontosan 12 óra 30 percet mutatott, amikor az elnöki autó 15 km/óra sebességre lassulva bekanyarodott az Elm Streetre. Abraham Zapruder egy lugas kőkerítésének peremén állva 350 képkockás filmfelvételen rögzítette az ezt követő eseményeket.
A GG 300 rendszámú Lincoln Limousine SS–100–X gépkocsiFotók a gépkocsiról utasai: William Greer, sofőr Roy Kellerman, titkosügynök Nellie Connally, a texasi kormányzó felesége John Bowden Connally Jr., texasi kormányzó Jacqueline Kennedy, az elnök felesége John Fitzgerald "Jack" Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
A merénylet helyszíne thumb|130px|A jel
Az Elm Street és a Dealey Plaza kereszteződésnél található. A fehér kereszt az Elm Street közepén azt a helyet jelöli, ahol 1963. november 22-én 12.30-kor halálos lövés érte John F. Kennedyt, az USA történelmének legfiatalabb elnökét.
John F. Kennedy 1963. november 22-én Dallasba repült, hogy részt vegyen egy közszereplésen. Szándéka az volt, hogy békét teremt a frakciózó helyi Demokrata Párt soraiban, és előkészíti a következő évi elnökválasztást. A texasi Fort Worthből az elnöki küldöttség dél körül érkezett Dallas Love Field repülőterére, s a gépkocsikonvoj innen indult a városba.
Fél egykor a lépésben haladó elnöki konvoj az Elm Streetre fordult. A nyitott autóban feleségével és a texasi kormányzóval utazó Kennedyt ekkor találták el a lövések; előbb a torkán, majd a fején. A Parkland kórházba szállították.
A lövések
right|thumb|200px|Lee Harvey Oswald Mannlicher-Carcano típusú fegyveréhez való 6,5 milliméteres lőszer fényképe right|thumb|200px|Rajz Kennedy fejsebéről Helyi idő szerint 12.29-kor Kennedy nyitott limuzinja behajtott a Dealy Plaza keleti oldalán futó Houston Streetre, majd balra kanyarodott az Elm Streetre, elhaladva a tankönyvraktár mellett, ami az autó menetiránya szerint az utca jobb oldalán állt. Ezt követően lövéseket adtak le az elnökre. A szemtanúk nagy többsége (több mint háromnegyede) úgy emlékezett, hogy három lövést hallott. A tanúk egy része felismerte, hogy az első lövés által keltett hang lőfegyvertől származott, de a tömeg és az autókonvojban utazók nagy része szinte semmilyen reakciót nem mutatott. Később sokan közülük úgy emlékeztek, hogy azt hitték, petárdarobbanást vagy a konvoj egyik járműve kipufogójának durranását hallották.. Bár néhány, az úthoz közel álló tanú – nézőpontjától függően – úgy emlékezett, hogy a limuzin lelassított, illetve majdnem vagy teljesen meg is állt, a Warren-bizottság a Zapruder-film alapján azt állapította meg, hogy az autó átlagosan 18 km/h sebességgel haladt az Elm Streeten a halálos lövést megelőzően.
Egyetlen másodpercen belül, a Zapruder-filmen a 155. és 169. kocka között megörökített pillanatban Kennedy, a felesége és Connally kormányzó is hirtelen jobbra fordította a fejét.
Az elnökhöz hasonlóan világháborús veterán, gyakorlott vadász Connally tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy azonnal felismerte egy nagy erejű lőfegyver hangját, és jobbra fordította a fejét és a testét, hogy lássa a mögötte ülő elnököt. Mivel ez nem sikerült, ismét előre fordult, majd balra. A vallomásban elmondta, hogy az egyeneshez képest mintegy húsz fokkal nézett balra, amikor a háta jobb felső részén lövés érte, amelynek hangját a vallomása szerint nem hallotta. Az őt megműtő orvos szerint tényleg 27 fokkal fordult el az egyenestől a lövés pillanatában. Miután meglőtték, Connally azt kiáltotta: „Ó, ne, ne, ne! Istenem! Mindannyiunkat meg fognak ölni!”
Mrs. Connally vallomása szerint közvetlenül az első, félelmetes zajt követően, amelyet valahonnan a háta mögül, jobbról hallott, Kennedy elnökhöz fordult, és látta, hogy az már mindkét karját és könyökét felemelte, kezei pedig az arca és a nyaka előtt voltak. Ekkor újabb lövést hallott, és Connally kormányzó kiáltozni kezdett. Mrs. Connally ekkor az elnöktől a férjéhez fordult, majd újabb lövés hallatszott, őt és a limuzin hátsó ülését vér, koponya- és agydarabok borították be.
A Warren-bizottság és a képviselőház merényleteket vizsgáló különbizottsága szerint miközben az elnök jobb kezét felemelve integetett a tömegnek, lövés érte a háta felső részén, enyhén megsértve egy csigolyát a jobb tüdő tetejénél, áthatolt a nyakán, majd annak középvonala közelében, a gége alatt lépett ki, érintve a nyakkendő csomóját. Ekkor Kennedy felemelte a könyökét, és az arca és a nyaka előtt ökölbe szorította a kezét, majd előre és balra hajolt. A felesége, aki ekkor már felé fordult, átölelte. Connally kormányzó szintén reagált, miután ugyanaz a lövedék a hátán, a jobb hónalja alatt behatolva ovális bemeneti sebet okozott, szétroncsolta az ötödik borda egy 10 cm-es részét, majd a jobb mellbimbó alatt kilépett a mellkasból, több mint 6 cm-es, ovális kimeneti sebet hagyva hátra. Ezután tovább haladva eltalálta a kormányzó jobb alkarját a csukló felett, nyolc darabra törte az orsócsontot, és a csukló alatt, a tenyér belső oldalán lépett ki. Végül eltalálta a bal comb belső oldalát, ahol megállt. A Warren-bizottság szerint az első lövedék a Zapruder-film 220. és 225. kockája közötti időben csapódott be, a merényletet kivizsgáló képviselőházi bizottság szerint viszont pontosan a 190. kockán.
A Warren-bizottság szerint az elnököt eltaláló második lövedék a Zapruder-film 313. kockája pillanatában csapódott be (a bizottság nem nyilatkozott a tekintetben, hogy ez a második vagy a harmadik kilőtt golyó volt-e), amikor az elnöki limuzin a John Neely Bryanről elnevezett betonpergola előtt haladt el (a képviselőházi bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez az utolsó a negyedik lövés volt, és hogy ezeket két lövész adta le, akik közül az egyik eltűnt). Mindkét bizottság szerint a lövedék Kennedy elnök fejének hátsó részén hatolt be (a képviselőházi bizottság szerint a Warren-jelentésben szereplőnél 10 cm-rel magasabban), majd egy nagyjából ovális lyukat robbantott a koponya hátsó és jobb oldali területén. Vér, agy- és csontdarabok borították be az autó belsejét, a szélvédő belső és külső oldalát, a csomagtartót és a motorháztetőt, az elnöki limuzint követő autót és annak sofőrje bal karját, valamit a limuzin két oldalán haladó motoros rendőröket. Mrs. Kennedy ekkor felmászott a csomagtartó fedelére. Miután visszamászott az ülésére, Connelly kormányzó és a felesége szerint is többször azt mondta: „Megölték a férjemet” és „a kezemben van az agya”. Clint Hill, a titkosszolgálat ügynöke az elnöki limuzint követő autó fellépőjén állva utazott. Vallomásában elmondta, hogy az első lövést hallva, amint az több, az eseményeket megörökítő filmen, így a Zapruder-film 308. kockáján is látható, leugrott az úttestre, és előre futott, hogy felszálljon a limuzinra és megvédje az elnököt. (Hill a Warren-bizottság előtt tett vallomásában elmondta, hogy miután leugrott az autóról, még két lövést hallott.) Miután az elnököt fejbe lőtték, Mrs. Kennedy kimászott a limuzin csomagtartójára, bár később erre nem emlékezett.Zapruder film: frames 370, 375, 380, 390. Hill azt hitte, valamit el akart érni, talán az elnök koponyájának egy darabját. Az ügynök ezután felugrott a limuzin hátuljára, miközben a first lady visszatért az ülésébe, Hill pedig az autóba kapaszkodott, míg az nagy sebességgel elhagyta a teret, hogy a Parkland Memorial kórházhoz hajtson. A kórházban Robert McClelland sebészorvos ekkor egy vázlatrajzot készített Kennedy elnök koponyáját és nyakát ért sebekről. A rajza szerint két merénylő, különböző szögből érkező lövedékei találták el az elnököt.Does this sketch prove that JFK was assassinated by TWO gunmen? Drawing by fallen president's surgeon moments after he was shot in Dallas says bullets came from different directions, dailymail.co.ukFK Surgeon Claims Assassinated President Was Shot Twice , donaldtrumpnews.net
További sebesültek Connally kormányzó, aki a Kennedyt szállító limuzinban, az elnök előtti ülésen és hozzá képest 7–8 cm-rel balra ült, bár életveszélyesen megsebesült, de életben maradt. Az orvosok később azt mondták, azzal, hogy a felesége az ölébe húzta, olyan nyomást fejtett ki, ami segített lezárni a mellkasi sebet, amelyen keresztül levegő áramlott a mellkasba, a jobb tüdő összeesésével légmellet okozva.
Az egyetlen ember, aki Kennedyn és Connallyn kívül megsebesült, egy nézelődő, James Tague volt, aki a jobb arcán szenvedett kisebb sérülést. Elmondása szerint úgy érezte, valami megcsípte, és nem is tulajdonított ennek különösebb jelentőséget addig, amíg egy közelben álló rendőr nem figyelmeztette, hogy vérzik az arca. Tague 160 m-re állt a tankönyvraktár ötödik emeleti, legkeletibb ablakától, 81 m-re az elnöktől a fejlövés pillanatában, kissé jobbra attól, amerre az elnök nézett, és közel 5 m-rel az elnök fejének magassága alatt. Sérülése akkor keletkezett, amikor egy lövedék vagy annak darabja eltalálta a közeli Main Street déli járdaszegélyét. Tague a Warren-bizottság előtt tanúskodva arra a kérdésre, hogy az emlékei szerinti három lövésből melyik találta el, azt felelte, hogy a második vagy a harmadik. Az ügyész ismételt kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a második lövéssel egy időben sebesült meg.
További események a Dealey Plazán
Az elnöki limuzin egy füves domb mellett haladt az Elm Street északi oldalán a halálos lövés pillanatában. Ahogy a konvoj elhagyta a teret, az utcáról és egy közeli vasúti felüljáróról rendőrök és nézők rohantak fel a dombra, az annak tetején álló, másfél méter magas kerítés mögötti parkolóba, ahol azonban nem találták meg a feltételezett lövészt. S. M. Holland, aki a felüljáróról figyelte a konvojt, úgy tanúskodott, hogy „közvetlenül” a lövések után a parkolóba ment, azonban nem látott senkit elfutni onnan.Warren Commission Hearings, vol. 6, pp. 244–245, Testimony of S. M. Holland.