Bőny község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.
Fekvése Győr-Moson-Sopron vármegye keleti szegletében, Komárom-Esztergom vármegye határán fekszik, Győrtől 17 kilométerre keletre, Bábolnától pedig 11 kilométerre nyugatra.
Az M1-es autópálya több kilométeren keresztül a település közigazgatási területének északi és nyugati határvonalánál húzódik, de belterületétől több kilométer távolságra. Főutcája a 8136-os út, amelyből itt ágazik ki, 36,700-as kilométerszelvénye táján a Rétalapra vezető 81 138-as számú mellékút. Keleti határszélén a 8152-es út húzódik, s még egy útszakasza is országos közút része: a 8136-osból 40,8 kilométer után északnak kiágazó és Bőny-Szőlőhegyre vivő 81 139-es út.
Vasúti összeköttetése nincs. A legközelebbi vasútállomások Nagyszentjánoson és Győrben vannak, előbbi 8, utóbbi 17 kilométerre a falutól.
Az éghajlata kontinentális jellegű. A viszonylag szélsőséges időjárással is magyarázható, hogy a 20. század fordulóján az igénytelen juh volt az egyik legelterjedtebb háziállat a településen. A falu mellett folyik a Bakony-ér, amely ma az év nagy részében csekély vízhozamú, de régen áradásai komoly károkat tudtak okozni.
Története és mai élete Az első emlékek, amelyek a térség lakott voltára utalnak, az újkőkorszakból maradtak fenn. A régészek a bronzkorból származó eszközöket, fegyvereket hoztak felszínre Szőlőhegyben, Örkénypusztán és Györgyházán. A rómaiak uralma idején is lakott terület volt, amiről egy, a győri kőtárban látható síremlék is tanúskodik.
Bőny neve egy 1235-ből fennmaradt oklevélben szerepel először, Buun, majd egy 1240-ben keltezettben Buhun alakban. E név valószínűleg a „Bő” török eredetű személynévből ered, melynek jelentése nemzetségfő.
A község 1300-ban a Cseszneky család birtoka volt.
A mai Bőny területén a 13. századtól kezdve önálló településként találkozunk Örkény nevével, melyet oklevelek először 1220-ban Irkin, majd 1222-ben Vrken néven említettek. Az 1391. esztendő fontos állomás Örkény múltjában, ugyanis ekkor készült el a Szent Mihály arkangyal tiszteletére épített templom, amely mintegy 18 lépés átmérőjű, kör alakú építmény volt.
A település életének legnehezebb korszakai közé sorolható a török hódoltság időszaka, amikor Bőny és Örkény minden bizonnyal lakatlanná vált.
Az 1700-as évek végén kezdődött a térség kisebb településeinek egyesítése. A faluban a reformált hitvallású gyülekezet már 1785-ben iskolát működtetett.
A község múltjának egyik kiemelkedő időszaka volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A temetőben ma is gondozzák Pálffy Károly huszár főhadnagy sírját, aki a komáromi várért folytatott harcokban sebesült meg.
1888. március 19-én Bőnyt és Rétalapot Bőnyrétalap néven egyesítették. (A közbirtokosság révén már a 18. században nagyon szoros kapcsolat alakult ki a két község között.)
A második világháborút követően a földosztás után rövid idővel megalakult Bőnyben az első mezőgazdasági termelőszövetkezetet Szabad Május 1. néven. 1959-ben „szocialista község” lett a falu hat termelőszövetkezettel.
Bőny és Rétalap több mint 100 éves együttlét után 1992. január 1-jén szétvált.
Bőny külterülete a Szőlőhegy, amely a viszonylag kevés állandó lakos mellett egyre több, hétvégi telekkel, házzal rendelkezőt vonz oda. A falu belterületén ma már kevés építési telek alakítható ki, ezért mindinkább előtérbe került a régi házak felújítása, átalakítása.
1945 előtt a falu területén több középbirtokos, illetve bérlő is élt saját társadalmi helyzetüknek megfelelő körülmények között. Ennek ma is látható emlékei az átalakított kastélyok, díszes lakóépületek, kúriák.
A község értékei közé tartozik a három felújított templom.
A településen három nagy történelmi egyház van jelen. A lakosok között a legkisebb számban evangélikusok vannak, közel azonos számban pedig reformátusok és katolikusok. Az 1945 előtt jelentős számú zsidó közösség a holokauszt áldozata lett. Az elmúlt évtizedek kábultságából ébredő egyházak napjainkban ismét egyre fontosabb szerepet töltenek be a település életében.
Bőny az élet minden területén, a közlekedésében is Győrhöz kötődik. Győrön kívül közvetlen autóbuszos összeköttetése van Bábolnával és Budapesttel (csak oda irányban a hét első munkanapját megelőző munkaszüneti napon). A munkaképes lakosság nagy része ingázik a győri ipari üzemekbe, de jelentős a helyben foglalkoztatottak száma is.
A falunak van kultúrotthona, amelyben községi és iskolai könyvtár is működik. Az iskola fennhatósága alá tartozik a sportközpont, amely a tornacsarnokot, a labdarúgópályát és a bitumenes kézilabdapályát foglalja magában.
Az orvosi rendelőt 2003-ban újították fel mint Egészségügyi Központot. Együtt van benne az orvosi rendelő, a védőnői szolgálat és a gyógyszertár, s ellátja Rétalap községet is. Számítógépes adatbázisát kísérletként egyesítették a megyei kórházéval.
A település a Bakonyér Önkormányzati Társulás tagja.
A község határában néhány évtizeddel ezelőtt végzett kutatófúrások során meleg vizes forrást találtak, melyet akkor lezártak.
2016. október 26-án a faluban egy, az egész országot megrázó rendőrgyilkosság történt.
A képviselő-testület a közeljövő egyik fontos feladatának tekinti a a településen lévő kúriák – többek között a községháza – felújítását.
Közélete Polgármesterei 1992–1994: Bogdán László (független) 1994–1998: Bogdán László (független) 1998–2002: Böhm Csaba (független) 2002–2006: Bőhm Csaba (független) 2006–2010: Dr. Muraközi László Károly (független) 2010–2014: Dr. Muraközi László Károly (független) 2014–2019: Dr. Muraközi László Károly (független) 2019–2024: Szabó Csaba (független) 2024– : Farkas János (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (22,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 10,3%, evangélikus 2,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 5,2% (36,5% nem nyilatkozott).Bőny Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1% románnak, 0,1% lengyelnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,8% volt római katolikus, 9,2% református, 2,4% evangélikus, 0,3% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (44,6% nem válaszolt).Bőny Helységnévtár
Látnivalók Bothmer-kúria (a községháza épülete) Evangélikus templom Református templom Római katolikus templom Világháborús emlékmű II. világháborús katonasírok Zsidó temető Egy ritkaságnak számító ősdiófás terület is van a falu határában.
Testvértelepülések Vásárút (Trhová Hradská), Szlovákia 1992-től
Képtár
Jegyzetek
További információk
Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései