Báró komlóskeresztesi Fejérváry Géza (Josefstadt , Csehország, 1833. március 15. – Bécs, 1914. április 25.) magyar nemes, katonatiszt és politikus, 1884 és 1903 között honvédelmi miniszter, 1905–1906-ban Magyarország miniszterelnöke.

Élete A római katolikus nemesi származású Fejérváry család sarja. Apja komlóskeresztesi Fejérváry József (1797–1859), királyi altábornagy, anyja Paulich Antónia (1806–1874).A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918. Az anyai nagyszülei ifjabb nemes Paulich Ferenc (1772–1845), császári és királyi ezredes, a bécsi katonai rokkantak házának parancsnoka és Aufmesser Erzsébet voltak.Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 30. kötet (Budapest,1901)

A bécsújhelyi katonai akadémián végzett. 1851-től hadnagy. 1859-ben mint vezérkari kapitány részt vett a solferinói ütközetben. 1862-ben osztrák, 1875. augusztus 17-én I. Ferenc József magyar királytólK 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 68. kötet, 207–210. oldal magyar bárói rangot kapott. 1864-ben újból a harctéren küzdött, ezúttal a dánok ellen harcolt a schleswig-holsteini háborúban. 1865-től őrnagy és Ferenc József császár szárnysegédje. Részt vett az 1866-os porosz háborúban. 1868-ban alezredes lett a monarchia hadseregében, majd a magyar honvédségbe ment át. Itt államtitkár, 1884. október 28-ától 1903. június 27-éig honvédelmi miniszter, majd a magyar királyi darabont testőrség kapitánya.

1886-ban Budapest I. kerülete juttatta a parlamentbe egy időközi választáson, amit az 1887-es választásokon megismételt. Az 1892-es választásokon szintén képviselői mandátumot nyert, amit azonban az ellenzék megtámadott, mire arról lemondott, és az alsóházból átült az érdemei elismeréséül még korábban kapott felsőházi székébe. A soros, 1896-os választásokon aztán újból indult, ezúttal Temesváron, amit megnyert, így újra a képviselőház tagja lett. 1900-ban súlyosan megbetegedett, amiből szerencsésen felgyógyult, de az 1901-es választásokon nem indult, helyette újra a felsőházban foglalta el székét, melynek haláláig tagja maradt.

Magyarországon ő kapta a legtöbb kitüntetést az uralkodótól.

Miniszterelnöksége

Miután Tisza István addig példátlan politizálási módszerei „Szövetkezett ellenzék” néven egységfrontba tömörítették a „48-as” (a kiegyezést különböző mértékben, de elutasító) parlamenti ellenzéket, ami meg is nyerte az 1905-ös választásokat, a király felségjogaival élve az eredmény negligálásával előbb meghagyta Tiszát és minisztereit ügyvezető kabinetnek, majd 1905. június 18-án Fejérváryt nevezte ki miniszterelnökké. A döntés súlyos belpolitikai válságba sodorta a Magyar Királyságot. A Szövetkezett ellenzék pártjai élesen támadták Fejérváry ún. „darabont” kormányát, azt alkotmányellenesnek nevezve, illetve választóikat adó- és újoncmegtagadásra szólították fel. Az ilyetén módon megszervezett „nemzeti ellenállás” teljesen lebénította a kabinetet.

Egyebek mellett (a „vörös péntek” hatására, ahol a szociáldemokraták százezres tüntetést szerveztek az általános és titkos választójog azonnali bevezetését követelve) Fejérváryék még az általános választójog bevezetését is kilátásba helyezték a koalíció és a közvélemény megpuhítására, de mind ez, mind más próbálkozásaik rendre elbuktak. Miután a koalícióba tömörült pártok vezetősége a háttértárgyalások során fokozatosan feladta követeléseit, az ő közvetítésével létrejött a megegyezés köztük és az uralkodó között. Ezt követően 1906. április 8-án kormányával együtt lemondott, helyét Wekerle Sándor, a koalíció miniszterelnök-jelöltje vette át, valamint kiírták az 1906-os választásokat.

Későbbi pályafutása Lemondása után ismét elfoglalta a királyi darabont-testőrség kapitányi állását. Haláláig aktív maradt a felsőházban; 81 éves korában, Bécsben érte a halál.

Házassága és leszármazottjai Feleségül vette üszögi és mozsgói Biedermann Saroltát (1844–1924), Biedermann Gusztáv és Gunpel Erzsébet lányát. Biedermann Gusztáv több külföldi érdemrendek birtokosa 1867. szeptember 29-én magyar nemességet és családi címert szerzett adományban I. Ferenc József magyar királytól. Fejérváry Géza és Biedermann Sarolta frigyéből több gyermek született: Gizella (1863. október 22. – 1943. január 5.), férje: báró Gerliczy Ferenc (1859–1914) Imre (1866. február 20. – 1952. december 5.), Baranya vármegye és Pécs város főispánja, felesége: Szilassy Laura Paulina Erzsébet (1874–1929), az ő fiuk volt Fejérváry Géza Gyula herpetológus Olga (1867–1933), férje: gróf Burián István (1855–1922) kosztrák-magyar közös pénz- és külügyügyminiszter Irma (1869. május 10. – 1950. augusztus 3.), férje: gróf Kornis Károly (1869–1918)KORNIS Károly Viktor göncruszkai, gr. huszárfőhadnagy, macse.hu

Emlékezete Pécsett laktanyát és utcát neveztek el róla (1885–1946). A 32-es baka vagyok én című katonadal is megörökíti: „Fejérváry Géza báró alatt nyerített a Ráró”Ki írta a 32-es bakák dalát? (Emlékezz Budapest blog, 2015. június 16.) Müller József: Fejérváry induló

Jegyzetek

Források Izsák-Pölöskei-Romsics-Szerencsés-Urbán: Magyarország miniszterelnökei. Budapest, Cégér, 1993 Életrajza az 1910–1918-as országgyűlés almanachjában

További információk Magyar életrajzi lexikon Életrajz (ezenanapon.hu) Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter. Vasárnapi Ujság 1901. 33. szám 525-530. old. [Szalay Ödön]: Komlós-Keresztesi Báró Fejérváry Géza cs. és kir. táborszernagy, magyar királyi honvédelmi miniszter. 1851–1901. Pozsony, 1901 Németül

Kategória:19. századi magyar katonák Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Magyarország honvédelmi miniszterei Kategória:Magyarország földművelésügyi miniszterei Kategória:A király személye körüli miniszterek Kategória:Magyarország miniszterelnökei Kategória:Magyarország pénzügyminiszterei Géza Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1914-ben elhunyt személyek Kategória:Magyarország államtitkárai Kategória:A magyar királyi testőrség tagjai Kategória:A Wiener Zentralfriedhofban eltemetett személyek Kategória:A solferinói csata résztvevői Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896) Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901) Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905)