bélyegkép|jobbra|250px|Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson
A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája. A közhatalom önkényével szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét.Körösényi András: A népszavazások és a képviseleti demokrácia viszonya Az alkotmány szabályozza, hogy mely témákat szükséges és/vagy tilos népszavazásra bocsátani, ezért kiírása az alaptörvényből kifolyólag lehet kötelező vagy kezdeményezhető. A választópolgár a parlamenti választások, illetve a helyi önkormányzati választások között ily módon kifejezheti akaratát, illetve véleményét bizonyos kérdésekben. Lehet helyi jellegű, érinthet nagyobb területi egységet, vagy országos jelleggel bírhat. Eredményessége függhet a jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítésétől, vagy lehet mindig eredményes. Gyakoriságát jelentősen befolyásolja az előírt feltételrendszer a kezdeményezéséről és a népszavazás eredményességről.
A népszavazás osztályozása a kiírás alapján Kötelező Kötelező elrendelni legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére.
Nem lehet népszavazást elrendelni, például: Az alkotmány, az alkotmány módosítását, a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, vámokkal kapcsolatos kérdések. Ugyanez vonatkozhat a nemzetközi szervezetekbe való belépésre.
Kezdeményezhető (fakultatív) Népi kezdeményezés alapján, amikor a népszavazást egy adott kérdésben, legalább a jogszabályban meghatározott számú választópolgár kéri a megadott határidőn belül. A nemzetközi gyakorlatban a népszavazást érvényesen kezdeményezheti a választópolgárok kb. 1%-a, de léteznek ettől jóval magasabb érvényességi feltételek is. A kiírás a parlament/önkormányzat döntése alapján történik, amikor a parlamenti képviselők vagy az önkormányzat egy része, vagy a kormány azt kezdeményezi. Dönthetnek a választópolgárok kezdeményezésére is, amikor azok nem terjesztenek be megfelelő számú kezdeményező aláírást.
Tiltott téma Az egyes államalakulatoknak, térségeknek, és településeknek az alapszabályaiban meghatározzák, hogy mely témákról tilos népszavazást tartani. Ilyenek lehetnek például: a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, vámokkal kapcsolatos kérdések, a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek, a népszavazás alkotmányos rendelkezései, a parlament hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések, a parlament feloszlása, a kormányprogram, a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése, a fegyveres erők alkalmazása, a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása, a közkegyelem gyakorlása.
A hatályos magyar jog tiltja, hogy országos népszavazást írjanak ki bármely olyan kérdésben, amely Magyarország nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeit érinti.Magyarország Alaptörvénye 8. cikk (3) bek. d. pontja
A népszavazás osztályozása a jogi kötelezettség szerint Ügydöntő Az eredményes ügydöntő népszavazással a nép kifejezi az akaratát. Jogilag ez köti a közhatalmat. A kötelező népszavazás mindig ügydöntő. Véleménynyilvánító (konzultatív) A véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag a közhatalmat, de mindenképpen befolyásolja döntése tartalmát a választópolgárok azonosuló vagy elutasító véleménye. Véleménynyilvánító népszavazás csak a nem kötelezőknél lehetséges.
A népszavazás osztályozása a döntéshozatali folyamatra tett hatása szerint
Felülbíráló népszavazás Az állampolgárok ezzel a módszerrel a közhatalom egyedi döntéseit utasíthatják el. Felülbíráló népszavazás hat a politikai döntéshozatal korábbi lépéseire. Valójában egy a politikai hatalom által ellenőrzött rendszer. Határidőhöz kötött felülbíráló népszavazás kezdeményezése a nem végrehajtott politikai döntésekre. Ez a rendszer a döntéshozókat előzetes megegyezésre ösztönzi a lehetséges népszavazás kezdeményezőivel. Időben korlátozás nélküli felülbíráló népszavazás bármikor kezdeményezhető a „végrehajtott” döntéseknél.
Kezdeményező népszavazás Az állampolgárok kezdeményezésükkel (iniciatívájukkal) a politikai döntéshozás új folyamatát indíthatják el. Kezdeményező közvetlen népszavazás a politikai pártok elsődleges hatalmi helyzetének a gyengítését szolgálja. A lényege, hogy a népi kezdeményezéseket kormányzat vagy törvényhozás beavatkozása nélkül bocsátják népszavazásra. Kezdeményező félig-közvetlen népszavazás esetében a kormányzat és/vagy a törvényhozás még a népszavazás kiírása előtt tárgyalja a javaslatot. A politikai döntéshozók javaslatát és a kezdeményezés szövegét bocsátják népszavazásra.
A népszavazás osztályozása eredményesség szerint Az eredményesség egy jogi műszó, amely arra utal, vajon az adott népszavazás hozott-e olyan eredményt, amely további jogalkotási/politikai lépéseket tesz szükségessé. Nem azonos az érvényességgel, mivel ez utóbbi a népszavazás kiírása, lebonyolítása törvényes feltételeinek meglétére vonatkozik.
Mindig eredményes Amikor a szabályosan lebonyolított népszavazásnál nincs meghatározva a választópolgárok legkisebb kötelező részvételi aránya, ezért a népszavazás mindig eredményes. Feltételhez kötött eredményesség Az eredményes népszavazás egyik feltétele lehet a választópolgárok kötelező részvételi arányának vagy /és az igen szavazatok számának a kötelező elérése. Hasonlóan megszabható a szükséges számú térségek vagy az ott élő népcsoportok jóváhagyásának a feltétele.
A népszavazás következményei
Gazdasági hatása A szakemberek következtetése alapján (Kirchgässner–Feld–Savioz, 1999), a szélesebb jogkörű népszavazás intézményével rendelkező térségekben nagyobb a makrogazdasági teljesítménye, mint a többié. Ott gazdaságosan bánnak az adóbevételekkel és kisebb a közösség eladósodása. A közkiadások a többi régióhoz képest sokkal alacsonyabbak, mivel döntéseik tükrözik az állampolgárok véleményét.
Társadalmi hatása Magasabb az állampolgári elégedettségi szint (Stutzer és Frey (2006)), ez a közös döntéshozatalnak és a magasabb életszínvonalnak a következménye. A törvényesítő-integráló szerepe által javul a közösségek megtartó ereje. A polgárok általában az ilyen típusú közösségi döntéseket igazságosnak tartják. Továbbá nem tartják (Sniderman 1993) túlzottan megterhelőnek, ami az eldöntendő kérdés előzetes és jó tájokoztatásnak is köszönhető.
Népszavazások a világban thumb|right|200px|A 2016-os magyarországi népszavazás kampányának plakátja A népszavazás a demokrácia egyik csatornája lehet, de nem elengedhetetlen feltétele a demokráciának. Ezt tükrözi, hogy a demokráciák alkotmányai és szokásjoga nagy változatosságot mutatnak a népszavazás tekintetében. Van, ahol sok népszavazást tartanak, mint Svájcban. A legtöbb demokráciában legalább egyszer tartottak már nemzeti szintű népszavazást, de van, ahol egyszer se. Utóbbiak közé tartozik az Amerikai Egyesült Államok, Németország, India, Izrael és Japán. Vannak olyan országok, ahol viszonylag későn jelent meg a népszavazás intézménye: például az Egyesült Királyságban 1975-ben tartották az első nemzeti szintű szavazást, és máig jogi problémákat okoz, hogy a népszavazási intézmény nehezen összeilleszthető a westminsteri típusú parlamentáris demokráciával.Klein Dóra: Népszavazások az Egyesült Királyságban
Népszavazások Európában Az európai országokban a 20. század folyamán a népszavazások alkalmazásának eltérő gyakorlata alakult ki. Az országok egy részében csak igen ritkán, a legnagyobb horderejű politikai változások (új alkotmány, új valuta vagy EU-csatlakozás) utólagos legitimációjára használják a szavazást. A kisebb népességű országokban (vagy nagyobb országok tartományaiban) viszont többször is sor kerül népszavazásra, akár kisebb súlyú kérdésekben is.
Franciaország thumb|right|200px|Az Európai Alkotmányról való szavazásra felhívó francia kampányplakátok 2005-ben
Franciaországban a polgári köztársaság megszületése óta tartanak népszavazásokat. A jelenlegi francia alkotmány 3. cikkelye rendelkezik a közvetlen demokrácia eme eszközéről.15pxFranciaország Alkotmánya a Wikiforrás francia nyelvű változatán „La souveraineté nationale appartient au peuple qui l’exerce par ses représentants et par la voie du référendum.” A nemzeti önállóság forrása a nép, amely választott képviselői és népszavazások útján gyakorolja hatalmát. A Francia Köztársaság alkotmánya, 3. cikkely. ; Elérés: 2007. december 20. Az első népszavazáson, 1793 júliusában a köztársasági alkotmányt hagyták jóvá a polgárok. Azóta 24 alkalommal hívták országos voksolásra a franciákat. A legtöbbször (11 alkalommal) az alkotmány változásairól kellett szavazni. Franciaországban – Magyarországtól eltérően – lehetséges külföldi államokat érintő ügydöntő referendum megtartása is, így a polgárok véleményt nyilváníthattak Nagy-Britannia és Írország Európai Közösségi tagságáról, Algéria önállóságáról és Új-Kaledónia autonómiájáról. (Franciaország népszavazást helyezett kilátásba Törökország EU-tagságát illetően is.)Raffarin: nem lesz újabb népszavazás A Népszabadság írása; 2005. május 25.; Elérés: 2007. december 20. A legutóbbi referendumon 2005. május 29-én a franciák az EU válságát kiváltva elutasították az Európai Alkotmányt.Eu-alkotmány: szakadék a politikai elit és a közvélemény között ; A Népszabadság cikke; 2005. június 1.; Elérés: 2007. december 20.
Németország A népszavazás intézménye Németországban az 1919-es weimari alkotmányig nyúlik vissza, amely a birodalmi elnök számára tette lehetővé népszavazás kiírását fontos kérdésekben, illetve a parlament alsó- és felsőházának vitája esetén. A Weimari köztársaság ideje alatt két népszavazásra került sor.Gönczi, Horváth, Révész, Stipta, Zlinszky: Egyetemes Jogtörténet I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009, , 385. o.Mezey Barna: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet, Osiris Kiadó, 2003, , 396. o.
Az NSZK-ban szövetségi szinten egyáltalán nem alkalmazták a népszavazás eszközét. Az NSZK 1949-es megalapítása óta egyetlen országos voksolásra sem került sor. A népszavazásról az alkotmány 20-as cikkelye rendelkezik, amely a képviseleti hatalomgyakorlással (parlament) egyenrangúként ismeri el azt.A Német Szövetségi Köztársaság Alkotmánya ; 20-as cikkely: Alle Staatsgewalt geht vom Volke aus. Sie wird vom Volke in Wahlen und Abstimmungen(…) ausgeübt. „Az államhatalom eredő forrása a nép. E hatalmat a nép választások és népszavazások útján (…) gyakorolja.” Elérés: 2007. december 19. 2006-ban az FDP kezdeményezte, hogy az alkotmányban szövetségi szinten is kapjanak nagyobb szerepet az ún. népi kezdeményezések. A CDU azonban szükségtelennek tartotta a közvetlen demokrácia szövetségi szintre emelését, így a terv elbukott. Jelenleg a baloldali pártok (SPD, PDS) és a Zöldek terve körül zajlik vita, amely a parlamenti demokrácia szövetében helyezné el a közvetlen demokrácia elemeit. A terv szerint svájci minta alapján bevezetésre kerülne az ún. „népvétó” (Vetoinitiative), amely a Bundestag által már elfogadott törvényeket is semmissé tehetné.
Tartományi és az az alatti közigazgatási szinteken gyakran előfordul népszavazás. A legnagyobb súlyt Bajorországban és Berlinben kapta a népszavazás intézménye, itt a tartományi parlament népszavazás útján történő visszahívására is lehetőséget ad az alkotmány. Németország minden tartományában tartottak már népszavazást, mivel a tartományi alkotmány életbe lépéséhez ez szükséges. Az elmúlt években egyre erősödő országos mozgalom indult a népszavazás intézményének erősítése érdekében. A Több Demokráciát! (Mehr Demokratie!) névre keresztelt mozgalom 2006-ban sikerrel harcolt ki Hamburgban referendumot a népi kezdeményezések megkönnyítése ügyében,A 2007. október 14-én megtartott népszavazás elegendő szavazat hiányában eredménytelenül zárult. Hamburg városállam honlapja. míg további három tartományban a parlament szállította lejjebb a népszavazások kezdeményezéséhez szükséges aláírások számát.A Mehr Demokratie! honlapja ; Elérés: 2007. december 19.