A Mozilla Firefox (hivatalos rövidítéssel Fx, vagy gyakran FF) nyílt forráskódú, ingyenes webböngésző program, amit a Mozilla Alapítvány fejleszt. Magyarország piacvezető böngészője volt 2009-től, míg a Chrome 2013 októberében át nem vette a piacvezető szerepét. Globális szinten pedig a negyedik legtöbbet használt böngésző a Safari és a Microsoft Edge után, 3,3%-os részesedéssel. A nyílt forráskódú Gecko böngészőmotort használja, amely számos jelenlegi internetes szabványt támogat, továbbá néhány olyan elemet is, ami ezen szabványok része lehet a közeljövőben.
A Firefox funkciói között szerepel a füles böngészés, a helyesírás-ellenőrző, az azonnali keresés, az RSS-kliens (élő könyvjelzők), a privát böngészés és a helymeghatározás (Geolocation). Tartalmaz letöltéskezelőt, továbbá beépített keresőrendszert is, ami a felhasználó által megadott keresőmotort használja. Képességei bővíthetőek külső fejlesztők által készített kiegészítők segítségével. A kiegészítők széles választéka és mennyisége számos Firefox-felhasználó legfontosabb érve a program használata mellett.
A Firefox többplatformos, a Microsoft Windows több változatán, macOS-en, Linux-on és számos más Unix-alapú operációs rendszeren is fut. A Mozilla Corporation által kiadott, Firefox 3.0.6-os verziónál régebbi telepítőkészletek telepítése előtt el kell fogadni a Mozilla Corporation végfelhasználói licencszerződését (EULA). A Firefox 3.0.6 és az újabb verziók telepítőkészletei az MPL alatt jelennek meg. A Firefox név és logó, egyéb nevek és logók mellett, védjegyoltalmat élvez; ezek felhasználása korlátozott, nem esnek a fenti licencek hatálya alá.
Fejlesztése
A Firefoxon Dave Hyatt, Joe Hewitt és Blake Ross kezdett el dolgozni a Mozilla projekt egyik kísérleti ágaként. Úgy érezték, hogy a Netscape szponzorálásának kereskedelmi feltételei és a fejlesztők által erőltetett funkciógazdagság csökkentette a Mozilla böngésző használhatóságát. Látván a Mozilla Suite méretének növekedését, készítettek egy egyedülálló böngészőt, amivel le akarták azt váltani. 2003. április 3-án a Mozilla Alapítvány bejelentette, hogy a Mozilla Suite helyett a Firefox és a Thunderbird fejlesztésére koncentrálnak.
A Firefox számos verziót megélt az 1.0-s változat 2004. november 9-ei kiadásáig. Sok stabilitási és biztonsági javítás után jelent meg az első nagyobb frissítése, az 1.5-ös verzió 2005. november 29-én. 2006. október 24-én jelent meg a Firefox 2, ami a füles böngészésben, a kiegészítő-kezelőben, a grafikus felhasználói felületben, a keresésben és a szoftverfrissítőben hozott változásokat; új munkamenet-helyreállítót, helyesírás-ellenőrzőt és a Google által egy beépített anti-phishing kiegészítőt is tartalmazott, amit később magába a programba integráltak. 2007 decemberében megindult a Firefox Live Chat , ahol a felhasználók kérdezhetnek önkéntesektől egy, a Jive Software által irányított rendszeren keresztül.Firefox Support Blog » Blog Archive » Firefox Live Chat launching today
A Firefox-projekt több névváltozáson is keresztülment. Eredetileg a Phoenix nevet viselte, amely azonban már a Phoenix Technologies védjegye volt. Ezt Firebirdre cserélték, de ez komoly visszhangot keltett a Firebird ingyenes adatbázisszoftver közösségétől. Válaszul a Mozilla Alapítvány megígérte, hogy a böngésző mindig a Mozilla Firebird nevet viselné, hogy ne tévesszék össze a kettőt. Az adatbázisszoftver fejlesztőinek nyomására újabb névváltoztatásra kényszerültek: 2004. február 9-én a Mozilla Firebird felvette a Mozilla Firefox nevet, ezután gyakran csak Firefoxként hivatkoztak rá. A Mozilla inkább az Fx vagy az fx rövidítést használja, azonban igen elterjedt az FF is.
Forráskód A Mozilla Firefox forráskódja a következő programnyelveken íródott: C++, XUL, XBL, JavaScript, CSS, Rust. A forráskód fejlesztése a Mozilla Developer Center oldalon történik, ahonnan letölthetőek a Mozilla projektek forráskódjai, köztük természetesen a Firefox forráskódja, valamint számos dokumentum segíti a fejlesztőket és a kezdőket.
A nyílt forrású fejlesztési modellnek megfelelően önkéntesek százai vesznek részt a kód fejlesztésében a világ minden tájáról. A Mozilla Alapítványnál körülbelül 200 főállású ember dolgozik a projekten. Lásd: harmadik kérdés.
2.0-s verzió
2006. október 24-én jelent meg a Firefox 2.0 verziója. Ebben a verzióban a következő fejlesztések, újítások kaptak helyet: fejlődött a füles böngészés, a kiegészítő-kezelő, a GUI, valamint a keresés a keresőmezők és a szoftverfrissítő motorja. Megjelent a munkamenet-helyreállító, a gépelés közbeni helyesírás-ellenőrzés, valamint egy adathalászat elleni védelem, amely egy Google által készített kiegészítő volt, és amit később integráltak a programba.
3.0-s verzió
A Mozilla Alapítvány 2008. június 17-én adta ki a Firefox 3-as verzióját. Az új verzió a weblapok megjelenítéséhez a Mozilla Gecko motor 1.9-es változatát használta. Az új ban számos hibát kijavítottak, jobban megfelel a szabványoknak, valamint új web API-t kapott. További újítások még az újratervezett letöltéskezelő, a könyvjelzők és az előzmények kezelésének új módja, és a témák operációs rendszerek szerinti szétválasztása.
A 3-as verzió fejlesztése az első béta változat kiadásáig nyúlik vissza (2007. november 19-én jelent meg 'Gran Paradiso' kódnéven), amit több béta-verzió is követett egészen a 2008 júniusi végleges kiadásig. Az utolsó verzió a 3.0-s sorozatból a 2010. március 30-ára tervezett 3.0.19.
A Firefox 3.0 letöltési rekordja A Firefox 3.0 hitelesített Guinness-rekordot állított fel az addig még nem létező, a „24 óra alatt legtöbbször letöltött szoftver” kategóriában. Az indulást követő 24 órában a hivatalos végeredmény szerint (a duplikátumokat és a félbehagyott letöltéseket nem számítva) 8,3 millió alkalommal töltötték le a programotA Firefox 3.0 hivatalos rekordja (angol, World Records Academy) (megjegyzés: a program saját honlapján a érték szerepel).A Firefox 3.0 rekordja (angol, Spread Firefox)
3.5-ös verzió A 3.1-es verzió harmadik béta verziójának kiadása után a fejlesztők úgy döntöttek, hogy a kiadás számát 3.5-re emelik, ezzel is jelezve, hogy fontos változások történtek.
A 3.5 verzió (kódneve „Shiretoko”) támogatja a HTML5-specifikáció <video> és <audio> tag-jeit. A Firefox célja egy nyílt forrású, böngészőablakon belüli videolejátszó. A fő cél a videotechnológiák nagy részét mérgező szabadalmi problémák nélküli videolejátszás biztosítása volt.
Támogatja a webhelyközi (cross-site) XMLHttpRequest-et (XHR), ami nagyobb tudású webes alkalmazások és mashupok készítését teszi lehetővé. Támogatja a webfejlesztők számára új távlatokat nyitó natív JSON DOM-kötést, a CSS3 összes szelektorának támogatásával.
A Firefox 3.5 a Gecko 1.9.1-es változatára épül, ami néhány új funkciót tartalmaz a 3.0-s változatban használt 1.9-es motorhoz képest. Támogatja a multi-touch technológiát, mellyel lehet például közelíteni, előre-hátra lépegetni és váltani a fülek között.
Az első alfaváltozata (akkor még 3.1-nek nevezték) 2008 júliusának végén jelent meg, a második szeptember 6-án, ez már új videotámogatást is tartalmazott. A TraceMonkey hozzáadásával egyes JavaScript-számítások sebességét megnövelték, hasonlóan a Google Chrome V8 JavaScript-motorjához. A Mozilla szerint a 3.5 több mint kétszer olyan gyors, mint a 3.0. Az első bétaváltozat 2008. október 14-én jelent meg, a második pedig 2008. december 8-án. Ez már tartalmazott egy privát böngészés nevű funkciót, melynek bekapcsolása esetén a böngésző nem tárol semmilyen információt a merevlemezen. A harmadik béta változat 2009. március 12-én,Firefox3.1/StatusMeetings/2009-03-04 - MozillaWikiNew beta paves way for Firefox 3.5 | Webware - CNET a negyedik béta változat (amely már a 3.5 számot viselte) 2009. április 27-én jelent meg.Mozilla releases Firefox 3.5 beta | Webware - CNET A 3.5 verzió orosz változata a népszerű orosz keresőt, a Yandexet használja alapértelmezetten az eddigi Google helyett, tekintve, hogy a felmérések alapján az előbbi kereső népszerűbb az oroszok körében.
A végső kiadás 2009. június 30-án jelent meg. Ez a kiadás már egy módosított Firefox logóval érkezett.
Az első frissítés, a 3.5.1 kiadás, 2009. július 16-án jelent meg, mivel néhány súlyos sebezhetőséget, valamint stabilitási problémát orvosolni kellett. Emellett a program indulási sebességét is gyorsították, mivel a 3.5 lassabban indult el elődjénél, főleg Windows XP operációs rendszereken. A legutóbbi frissítés, a 3.5.8, 2010. február 17-én jelent meg.
3.6-os verzió A Firefox 3.5-ös verzió utáni kiadása a 3.6-os. (Eredetileg 3.2-ként hivatkoztak rá, amikor még a 2009 nyarán megjelent 3.5 száma 3.1 volt.) Kódneve Namoroka, de a Firefox.next névvel is hivatkoztak rá. Fejlesztését 2008. december 1-jén kezdték, a végleges változat pedig 2010. január 21-én jelent meg. Ez a kiadás a Gecko 1.9.2 változatát használja. Számos kisebb újítás található meg ebben a kiadásban, így például helyet kapott benne az új tab-navigáció, amit a 3.1 béta 2 megjelenésekor kivettek, megjelent a Drag and Drop támogatás, amelynek segítségével fájlokat lehet a munkaasztalról böngészőbe dobni, támogatja az új CSS, DOM és HTML5 technológiákat és a WOFF font formátumot, a Personas pedig most már alapértelmezetten benne van programban (amellyel az eszköztár háttere változtatható), és az elavult bővítmények frissítésére automatikusan figyelmezteti a felhasználót. Az első alfa-verzió 2009. augusztus 7-én jelent meg, az első béta-verzió október 30-án, a második béta-verzió november 10-én, a harmadik béta november 17-én, a negyedik november 27-én, az ötödik béta-verzió pedig december 17-én jelent meg. Az első kiadásra jelölt változat (RC) 2010. január 6-án jelent meg.
2009. október 15-én a fejlesztői levelezőlistán beszéltek arról, hogy a 3.6 csak egy „minor” frissítés legyen, azaz automatikusan települjön a felhasználó gépére; végül „minor” frissítés lett. Általában fontos verziónak hagyományosan azt tartják, amelynek fejlesztése legalább egy éve folyik, és/vagy látható változásokat vezet be a felhasználói felületen, vagy lényeges technológiai újításokat hoz platformszinten. A „minor” frissítések azonban ezzel szemben általában csak biztonsági és stabilitási hibákat javítanak, és mivel alapvető újdonságokat nem tartalmaznak, automatikus frissítésként települnek. Ilyen volt például a Firefox 3.5.1-et leváltó 3.5.2.
A 2010. június 22-én megjelent 3.6.4 Lorentz kódnéven készült, eredetileg a 3.6.5 verzió lett volna, de időközben megváltoztatták a számozást. A 3.6.4 minor frissítés. Legfontosabb újítása a bővítmények külön szálon való kezelése, amelynek lényege, hogy az Adobe Flash vagy Apple Quicktime-hoz hasonló bővítmények a böngészőtől függetlenül, külön folyamatként futnak, így egy esetleges Flash-lefagyás nem rántja magával a böngészőt (ez egy gyakori eset Firefox felhasználóknál). A böngészés folyamatokká való szétválasztása egyike az Electrolysis projekt eredményeinek, de további hasonló funkciókat is kilátásba helyeztek, például a lapok kezelését illetően.
4.0-s verzió
bélyegkép|Wikipédiát megjelenítő Firefox 4.0 Az eredetileg 2010 októberére–novemberére tervezett, végül 2011. március 22-én megjelent szoftverhttp://groups.google.com/group/mozilla.dev.planning/browse_thread/thread/18a347956e4693eb# a Firefox 4 nevet kapta. Kódneve „Tumucumaque” volt. Megújult a felhasználói felület és gyorsabb lett a böngészés. Az új felhasználói felület első tesztváltozatát Windows, Mac OS X és Linux alatt 2009 júliusában mutatták be. A további funkciók közé tartoznak a továbbfejlesztett értesítések, a Firefox Panorama, az alkalmazás-böngészőfülek, az újratervezett kiegészítőkezelő, a Firefox Sync-integráció és a multitouch kijelzők támogatása.