thumb A fájdalomcsillapító vagy analgetikum (gör. an‑ ’nélkül’, algosz ’fájdalom’) általában olyan különböző gyógyszertani csoportokba tartozó hatóanyag, amely az idegrendszer megfelelő központi vagy perifériás részeire hatva, a fájdalom érzésének enyhülését vagy megszűnését okozza. Fájdalomcsillapításra nem csak a farmakológiai értelemben vett fájdalomcsillapítókat használják, viszont ezek felfedezése és célzott alkalmazása nagy jelentőségű a modern orvostudomány fejlődése szempontjából. A fájdalomcsillapítás nem összetévesztendő az érzéstelenítéssel.
A gyógyszeres fájdalomcsillapítókat a WHO ún. háromlépcsős létrája hatáserősség szerint három csoportba sorolja:A háromlépcsős létrát eredetileg a daganat okozta fájdalmak kezelésére dolgozták ki, de más fájdalmak kezelésére is jól használható. nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek gyenge opioidok erős opioidok.
Története A fájdalomcsillapítás gyakorlata az ókorig vezethető vissza. A máknövényből nyert ópium évszázadokon át számított hatékony szernek, míg a fűzfakéreg szaliciláttartalmát régóta alkalmazták láz és fájdalom csökkentésére. A XIX. század végén az acetilszalicilsav (aszpirin) stabil formájának szintézise mérföldkőnek bizonyult; a készítményt 1899-ben vezették be. A morfin és a kodein tiszta hatóanyagként való alkalmazása, majd a félszintetikus és szintetikus opioidok megjelenése bővítette a terápiás lehetőségeket. 1986-ban a WHO bevezette a háromlépcsős fájdalomcsillapító „létrát”, amely eredetileg a daganatos fájdalom ellátására készült, és azóta szélesebb körben is alkalmazott iránymutatássá vált.
Hatásmechanizmus A fájdalomcsillapító hatóanyagok különböző biológiai útvonalakat befolyásolnak.
Nem-opioid szerek (NSAID-ok, paracetamol): Elsődlegesen a ciklooxigenáz (COX-1, COX-2) enzimek gátlásán keresztül csökkentik a prosztaglandin-képződést, ezáltal mérséklik a gyulladást, a fájdalomérzetet és a lázat. Az aszpirin irreverzibilisen, míg a legtöbb hagyományos NSAID reverzibilisen hat; a COX-2-szelektív készítmények főleg a gyulladással összefüggő izoformát célozzák. Opioid szerek: A központi és perifériás idegrendszer μ (mu), κ (kappa) és δ (delta) opioidreceptoraihoz kötődve módosítják a nociceptív jelátvitelt: gátolják a fájdalominger továbbítását, és fokozhatják az endogén analgetikus rendszerek hatását. Adjuváns készítmények: Bizonyos antidepresszánsok és antikonvulzív szerek neuropátiás fájdalomban kiegészítő (adjuváns) analgetikus hatást fejthetnek ki; noha nem klasszikus fájdalomcsillapítók, a multimodális fájdalomterápia fontos elemei.
Jegyzetek
Források Kismarton Judit: Fájdalomcsillapítás (177 ppt dia) Fájdalomcsillapítás, NSAID
Kapcsolódó szócikkek fájdalom nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek
További információk Muszáj fájnia egy orvosi kezelésnek? (Joób Sándor, Telex, 2023. január 11.)
Kategória:Gyógyszerek Kategória:Gyógyszercsoportok