A mélytengeri bányászat viszonylagosan fiatal iparág, főleg a tengerfenéken 4000–6000 m-es vízmélységben található mangángumók, illetve a hidrotermás folyamatok által lerakott telérek anyagának kinyerésére irányul az 1400-3700 méteres mélységtartományban.Ahnert, A., & Borowski, C. (2000). Environmental risk assessment of anthropogenic activity in the deep sea. Journal of Aquatic Ecosystem Stress & Recovery, 7(4), 299. http://dx.doi.org/10.1023/A:1009963912171 Utóbbi folyamatok során nemesfém-tartalmú szulfidos telepek képződnek, jelentős ezüst-, arany-, réz-, mangán-, kobalt- és cinktartalommal. A nyersanyagot hidraulikus eljárásokkal hozzák a felszínre, ahol az érc feldolgozása történik. Ahogy a bányászkodásnál általában, a mélytengeri bányászattal kapcsolatban is felmerülnek környezetvédelmi problémák a tevékenységet övező területeken.
Története
Az 1960-as évek közepén John L Mero Mineral Resources of the Sea című tanulmánya állította a figyelem középpontjába a "szinte kifogyhatatlan" mélytengeri nikkel- és kobaltforrásnak tartott, mintegy 5000 méteres vízmélységben a mélytengeri medencékben az egész világon előforduló mangángumókat. Néhány ország – köztük Franciaország, Németország, az Egyesült Államok – kutatóhajókat küldött a kérdés vizsgálatára. Eredményként azt kapták, hogy a kezdeti becslések túlzóak voltak, és az akkor érvényes, nyomott fémalapanyag-árak miatt a bányászati tevékenység nem bizonyult nyereségesnek, ezért 1982-re a kutatásokkal gyakorlatilag felhagytak. Az 1960-1984 közötti időszakban a kutatásokra mintegy 650 millió USD-t költöttek, csekély vagy gyakorlatilag elhanyagolható megtérüléssel. Glasby, G P. "Lessons Learned from Deep-Sea Mining." Science Magazine 28 July 2000: 551-53. Web. 20 Jan. 2010. <http://www.sciencemag.org/cgi/content/full/289/5479/551#ref3>
A múlt évtizedben a mélytengeri bányászat új fázisa vette kezdetét. A nemesfémek iránti kereslet megnövekedése Japánban, Indiában, Kínában és Dél-Koreában arra ösztönözte ezen országokat, hogy új nyersanyag-forrásokat találjanak. Az érdeklődés a hidrotermás telepek felé fordult. De nemcsak az elektronikai ipar által keltett fémkereslet indokolja a bányászkodás újragondolását, hanem a foszfortartalmú képződményekből készíthető műtrágya iránt is várhatóan lesz kereslet.https://archive.today/20120719121343/sites.google.com/site/diepzeemijnbouw/why-deep-sea-mining
A jelenleg legperspektivikusabb lelőhely a Pápua Új-Guinea felségvizein található Solwara 1 projekthez kapcsolható: mintegy 1600 méteres vízmélységben, távirányítású vízalatti járművekkel tervezik bányászni a nyersanyagot. A termelés beindulása 2013-ra várható.
Jegyzetek
Fordítás
További információk The Deep Sea Mining Summit 2023 "The international forum for deep sea mining professionals" "Who Will Claim Common Heritage?–Corporate interests endanger international agreement on deep seabed minerals" in Multinational Monitor Deep Sea Mining – 8 min video on Australian science TV, June 2011 Geophysical Methods for the Mapping of Deep-Sea Mineral Deposits – November 2014 Ocean News & Technology magazine The deep sea mining campaign - http://www.deepseaminingoutofourdepth.org/ "Why are countries laying claim to the deep-sea floor?" - BBC article 21 June 2017 Assessment of the Different technologies for Vertical Hydraulic Transport in Deep Seam Mining Applications Mining the Deep Sea
Kategória:Bányászat