Zádorfalva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Fekvése Az Aggteleki-karszt és a Borsodi-dombság között fekszik a Szuha-patak völgyében, Aggtelektől 11, Ózdtól pedig 29 kilométerre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Trizs, kelet felől Ragály, délkelet felől Alsószuha, délnyugat felől Kelemér és Gömörszőlős, északnyugat felől pedig Szuhafő.
Megközelítése A településen végighalad délnyugat–északkeleti irányban a 2601-es út, ezen érhető el a 26-os főút serényfalvai szakasza, illetve Ragály felől is. A tőle délkeletre fekvő közeli településekkel a Szuha-patak folyását kísérő 2605-ös út, Szuhafővel pedig 26 102-es számú mellékút köti össze.
Története Kisnemesi falu volt. Névadóját Zádornak hívták, aki a 13. század elején élt. A 13. századig királyi birtok volt, majd a Zádor család kapta meg adományként. Évszázadokon keresztül a Zádortól leszármazott családok kezén volt. Egyes összeírásokban Zádorfala néven szerepelt.
A település 1923-ig Gömör és Kishont vármegye, 1923 és 1938 között Borsod, Gömör és Kishont vármegye, 1938 és 1945 között ismét Gömör és Kishont vármegye, majd 1945–1949 között Borsód-Gömör vármegye része volt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Gönczy Sándor (független) 1994–1998: Nagy Pál (független) 1998–2002: Kósik István (független) 2002–2006: Kósik István (független) 2006–2010: Gulyásné Deli Ágnes (független) 2010–2014: Ruszó Zorán (független) 2014–2019: Ruszó Zorán (független) 2019–2020: Horváth Tibor (független) 2022–2024: Lázi Csaba (független) 2024– : Lázi Csaba (független)
A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezető 2020. október 23-án elhunyt.Zádorfalva Község Helyi Választási Bizottságának 2/2022. (IV. 20.) határozata A választást eredetileg még 2021. január 17-ére írták ki, de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig. A választáson elindult a néhai faluvezető 2010–1019 közti elődje is, de öt jelölt közül csak a negyedik helyet tudta megszerezni.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 73%-a magyar, 27%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,8%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 31,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (24,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallás i megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 35,8%, görögkatolikus 0,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 5% (25,8% nem válaszolt).Zádorfalva Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 42,1% cigánynak, 0,9% szlováknak, 0,5% németnek, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallás] uk szerint 33,3% volt római katolikus, 25,7% református, 5,2% görögkatolikus, 2,3% egyéb katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 16,9% felekezeten kívüli (15,3% nem válaszolt).Zádorfalva Helységnévtár
Nevezetességei Református templom. A község feletti domboldalon áll. 1803-ban épült késő barokk stílusban. A falu egész képét meghatározza építészeti gazdagsága. Hagyományos népi lakóház is található több is a községben, s szép számmal kisnemesi kúria is. Lenkey-kúria. 1915-ben épült. A falu egyik legreprezentatívabb épülete.
Itt született Fischer Sámuel (Zádorfalva, 1846 – Miskolc, 1917. júliusa) költő.Fischer Sámuel. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. május 21.
Jegyzetek
Források Vendégváró: Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006 Miskolc)
További információk Zádorfalva az utazom.com honlapján
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései