Bögöt község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Fekvése A Gyöngyös-sík keleti peremén fekszik, Sárvártól körülbelül 8 kilométerre nyugatra. Két legközelebbi szomszédja: nyugat felől Porpác mintegy 2,5 kilométerre, délkelet felől pedig Csénye 5 kilométerre.
Megközelítése A község főutcája a 8458-as út, ezen érhető el Sárvár és a 88-as főút felől is.
Közigazgatási határai között, belterületétől szűk egy kilométerre délre áthalad a és a is. Itteni közös megállási pontjuk Porpác vasútállomás Bögöt területén van, a község központjától mindössze másfél, Porpácétól pedig bő 3,5 kilométerre.
Története Bögöt első okleveles említése 1325-ből maradt fenn, de a honfoglalókra jellemző török eredetű neve régebbi keletkezést feltételez. Az ásatások során előkerültek a Savariából Arrabonába vezető római hadiút maradványai is. Lipp Vilmos már 1875-ben bögöti halmokról, római kori temetkezésről és útról számolt be. A település határában ezek a vaskori halomsírok ma is megtalálhatók. bélyegkép|bal|Kőkereszt a falu szélén 1325-ben kelt írásokban a bögöti és csabi nemesek 1287-ben írásba foglalt birtokcseréjére hivatkoztak. Ezek szerint a falu már az Árpád-korban is lakott hely volt. A középkorban köznemesek birtokolták. 1321-től a bögöti, a vépi, és a váti nemesek közötti birtokügyekről maradtak fenn adatok. Egy 1475-ben kelt írás a bögöti Tankó család birtokát, a Bögöt határában fekvő Bot-Simon-ülését említi. 1549-ben egytelkes nemeseké volt a falu.
Mai római katolikus temploma állítólag középkori eredetű, de többször átépítették. A török kort átvészelt falu házai a mai belterület alatt, a katolikus templom körül állhattak.
A középkorban a település területén lehetett az egykori Kápolnafölde község is. A jáki apát 1321-ben említette Kápolnafölde nevű birtokát, ahol Szent Egyed tiszteletére épült kápolna állt; e birtokát a monyorókeréki birtokért cserében bögöti Kázmér fiainak adta. A töredékben fennmaradt határjárási leírásban szerepel a Szombathelyre vezető Öttevény út is. A római kori utat ezen a néven a 19. századig nyilvántartották a szomszédos Váton. Kápolnafölde a 15. században a Váti családé volt. Korán elnéptelenedett, 1438-tól már csak pusztaként szerepelt fennmaradt írásokban. Hajdani helye a nyugati oldalon lévő mai Nagy-erdő-dülő területén lehetett.[Bögöt Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2007.]
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Farkas László (független) 1994–1998: Farkas László (független) 1998–2002: Farkas László (független) 2002–2006: Farkas László (független) 2006–2010: Farkas László (független) 2010–2014: Farkas László (független) 2014–2019: Farkas László (független) 2019–2024: Hencsei Tamás (független) 2024– : Hencsei Tamás (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,8% németnek, 3% cigánynak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,7%, református 0,8%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 0,5% (15,5% nem nyilatkozott).Bögöt Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% németnek, 1,6% cigánynak, 0,3% szerbnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt római katolikus, 0,8% református, 0,5% görögkatolikus, 0,3% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 2,8% egyéb katolikus, 6,2% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).Bögöt Helységnévtár
Nevezetességei A római katolikus templom középkori eredetű, de többször átépítették. Bejárata fölött látható a falu első világháborús hősi halottainak emléktáblája. A második világháború hősi halottainak önálló emlékmű állít emléket. Az ezredfordulóra készült el a templom előtti területen az Y alakú, Assisi Szent Ferencet, I. Szent Istvánt és feleségét, Bajor Gizellát ábrázoló fa emlékmű.
Jegyzetek
További információk
Kategória:Vas megye települései Kategória:A Gyöngyös-sík települései Kategória:Vas vármegye települései