Derdák András (Budapest, 1972. január 11. –) művelődésszervező, kultúraközvetítő, a rendszerváltáskor alapított Banán Klub vezetője 13 éven át, 2002–2004 között a Millenáris Park művészeti igazgatója, 2006–2010 a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, 2011-től a Sziget Fesztivál franciaországi képviselője, a Szeretem Magyarországot Klub tagja, a Gödör Klubért Kulturális Egyesület és Csillaghegyi Evangélikus Gyülekezet- és Templomépítő AlapítványCsillaghegy-békásmegyeri evangélikus gyülekezet egyik alapítója, a magyarországi underground jegyzett tagja. 2005-ben édesanyja iránti tiszteletből felvette a nevét, azóta hivatalosan Ecsedi-Derdák András. Jelenleg a dél-franciaországi Montpellier-ben él.

„Egy művelődésszervezőnek az a dolga, hogy kapocs legyen a közönség és a produkciók között. El kell érjük azokat az embereket is, akik nem járnak sehova, csak otthon ülnek. Alkotások születnek, közönség van. Nekünk a megfelelő eszközöket kell megtalálni a megszólításukhoz.”http://www.origo.hu/vendegszoba/hirek/20050110wahorn.html?pIdx=2

Család, gyermekkor, iskolái

Nála 11 évvel idősebb bátyja, Derdák Tibor szociológus-tanár, a Dr. Ambédkar Gimnázium egyik alapítója, igazgatója. A sporttagozatos általános iskola mellett 3 évig versenyszerűen vívott, majd 6 éven át versenyszerűen sízett, és szintén 6 éven át lovagolt. 1993-ban járt a Századvég Politikai Iskolába, 1995–1998 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Művelődésszervező Szakára (főiskolai diploma 2000), 2000–2003. között a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Intézet művelődés manager szakát végezte el, 2007-ban diplomázott.

2019-től az ELTE Szociológiai intézetének doktorandusza.

Rendszerváltás, politikai szerepvállalás

1988-ban, másodéves gimnazista korában konfrontálódott először a hatalommal, amikor a Dózsa György Gimnázium iskola-rádiójában, szerkesztő-társával Galambos Péterrel ellenzéki, úgynevezett Duna-körös tüntetésre invitálták a diákokat. Az iskola párttitkára kizavarta őket a rádió stúdiójából, az incidenst – lélekjelenlétüknek köszönhetően – az egész iskola hallhatta.

Derdák 1989-től tagja lett a Fidesznek, amelynek óbudai csoportjában kezdett tevékenykedni. A gimnáziumnál jobban érdekelte a plakátragasztás, szervezés és szervezkedés. A rendszerváltás egyik legfontosabb aktusa, a köztársaság kikiáltása a Parlament előtt érte, ahol Magyar Narancsot és Fidesz jelvényt osztogatott. 1990-ben, az érettségi és az első parlamenti választások évében, amikor a Fidesz minden várakozáson felül „túlnyerte” magát, Derdák András a város legfiatalabb önkormányzati képviselője lett az újonnan megalakult III. kerületi óbudai Önkormányzatban, ahol a Szociális és a Költségvetési Bizottságok tagjaként dolgozott, majd később frakcióvezetővé is választották. A testület őt delegálta budapesti küldöttnek, így lett tagja a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testületének is.

1990-ben az óbudai Fidesz csoport az egykori csillaghegyi pártházba költözött, amelyet először csak mint pártházat használtak, majd az akkor kibontakozott ún. Narancs-Klub hálózat mintájára kulturális központtá akartak tenni. Ez meg is történt, így született a később legendássá vált Banán Klub. Derdák 1993-ban Vargabetű néven Békásmegyeren is szervezett egy a Banán Klubhoz hasonló intézményt. A békásmegyeri Szociális Ifjúsági Alapítvány alapítója, 1994 és 1999 között kuratóriumának elnöke.

A Fidesz szakadásakor csaknem a teljes óbudai csoporttal együtt kilépett a pártból, s attól kezdve Független Liberális Frakció néven folytatták tevékenységüket. Derdák 1994-ig töltötte be az önkormányzati és a fővárosi képviselői tisztségeit.

Banán klub

A ház (Mátyás Király út 13-15., III. kerület, 1039 Budapest, ma már Csillaghegyi Közösségi Ház) története önmagában is érdekes: az 1930–40-es években legényegylet és hentesbolt működött itt, az ’50-es, ’60-as, ’70-es években pártház és könyvtár, a rendszerváltás idején meglehetősen leharcolt állapotú épület volt. A Banán KlubotA Banán Klub talán legteljesebb bemutatása: https://www.youtube.com/watch?v=QpqvPLyrSjo a Fidesz csoport alapította, pártházként működött. A ’93-as kilépés után alakították meg a Csillaghegyi Kulturális Egyesületet, amelynek Derdák András lett az elnöke. Mint a művelődési ház egyik motorját, aki az alternatív kulturális szcénában egyre nagyobb jártasságot szerzett, rövid időn belül megválasztották a hely vezetőjének is, az 1994-es hivatalos megnyitót már ő celebrálta..

A Banán saját fesztiváljai vitték a klub hírét. Köztük a Szárnyak Fesztivál (nyolc alkalommal), az archetípusokra épülő Tűz-Víz-Levegő-Föld Fesztivál, a karácsonyi Férfi-Nő Fesztivál, a Zene Ünnepe, amelynek sokáig a Banán Klub volt az egyik legkiemelkedőbb magyarországi helyszíne, vagy a Banán kereteit gyorsan kinövő Menekülés a rövidfilmbe fesztivál, hazai és nemzetközi résztvevőkkel. Film, zene, színház, tánc, komolyzene, jazz és fotó, színvonalas rock-koncertek, kiállítások, gyermekfoglalkozások, kávéházi beszélgetések közéleti szereplőkkel, vitaestek, performanszok váltották egymást a Ház színpadán. A Banán Klub Budapest külterületén mintegy tizenhárom éves fennállása idején helyi kezdeményezésből fővárosi, majd néhány éven belül országos ismertségű és elismertségű hellyé fejlődött. 1999-ben a Magyar Narancs szokásos évi szavazásán elnyerte „Az ország legjobb klubja” címet. A hely legnagyobb eredményének az tekinthető, hogy nyitott működésével teret adott a fiatalos alkotókedvnek, és sikeresen lavírozott a magas és populáris kultúra között. Derdák egyedülálló demokratikus vezetési módszerrel hagyta érvényesülni a Klub dolgozóit. A brain-storming jelleggel kitalált ötletekből a megvalósíthatónak ítélt elképzeléseket egy 4-5 főből stáb valósította meg.

A Sziget Fesztivállal – amelytől mindössze négy hévmegállónyira volt a klub – a kezdetektől jó kapcsolat alakult ki. 1993–2001 között Derdák András kilenc alkalommal vett részt a fesztivál szervezésében és lebonyolításában, a Jazz Színpadot ez idő alatt a Banán Klub szervezte. De a Banán volt egy darabig a hivatalos kiadója a Sziget Sun Online-nak, innen startolt el például a Sziget első élő közvetítése. Ráadásul, mivel a III. kerület akkori polgármestere, Tarlós István, számtalanszor támadta a rendezvényt, szükség esetén az óbudai illetőségű Banán Klub próbált közvetíteni a felek között: Derdák jó kapcsolatot ápolt mind a kerület polgármesterével, mind Demszky Gábor főpolgármesterrel.

Egy idő után a Banán már nemzetközi pályázatokon is nyert. A legfontosabb francia kapcsolatokra épülő programsorozatnak, az „EuroConnections”-nek 1996-tól 1998-ig Derdák lett a főszervezője. Rendszeresen, évi 5-10 tanulmányutat, konferenciát szervezett több franciaországi egyesülettel közösen. Franciaországi kulturális kapcsolatai nyomán magyar festőművészek kiállítását nyitotta meg Grenoble-ban, kollégáival részt vett kisebbségi fesztiválon Montpellier-ben, és számos francia színházi és zenei fesztiválon.Szikszay Szilvia írása: http://www.terasz.hu/main.php?cikk_id=1234&id=szasz&page=cikk

Derdák András 1990–2003 között vezette a Banán Klubot. A Banán lassú sorvadása és elhalása mögött a helyi és nagypolitika kedvezőtlen változásai, a stáb életkori és ambícióbéli változásai, egy szomszéd, valamint a helyi beágyazottság hiányosságai álltak. A Banán felvette a Csillaghegyi Közösségi Ház nevet és a családi, valamint a gyermekprogramok vették át a főszerepet. 2011-ben a III. kerület beolvasztotta egyéb intézményei közé.

2003-ig Derdák András közel 4000 (10-től 35 000 fős) rendezvény szervezésében vállalt vezető szerepet a Banán Klub, a Francia Intézet, a Sziget Fesztivál (akkor még Pepsi Sziget), a Trafó, a Puskin Mozi és egyéb intézmények keretében.

Egyéb tevékenységek

Nemzetközi képviselet: 1990–2002 között Derdák számos szakmai kiküldetésen járt külföldön. Részt vett Strasbourgban az ifjúsági Európa–parlamentben az Emberi Jogok Nyilatkozatának újraszövegezésén. Vezetett ifjúsági delegációt Moszkvába és a franciaországi Clermont Ferrand-ba. Párizsban a lakásgazdálkodást, Amszterdamban az önkormányzati választásokat figyelte meg.

1999-ben az Európa Tanács 50. születésnapi évfordulóját megünneplő fesztivál főszervezője. 2001-ben pályázott a Petőfi Csarnok igazgatói posztjára, nem nyert. 2002-től a Kultúraközvetítők Társaságának (országos szakmai szervezet) elnökségi tagjává választották. Egy évig a Budapesti Tanítóképző Főiskola gyakorlatvezető tanára. 2002-ben a Soros Alapítvány és a Fővárosi Önkormányzat kulturális szakértője. Témái: ZsinAgóra létrehozása (az óbudai zsinagóga kultuszhellyé való átalakítását célzó projekt vezetője); a Közraktár-project (a Duna-parti raktárházak és a Nehru part revitalizációját célzó, új kulturális komplexum létrehozását előkészítő tanulmány kutatásvezetője; és a Millenáris Park választások utáni hasznosítási lehetőségeinek megtervezése. 2003-ban a Csillaghegyi Kulturális Központ Kht. felügyelő bizottságának és a Szabadtér Színház felügyelő bizottságának elnöke lett.

Pajer Kristóf felkérésére 2020 májusától alapítója és rendszeres szereplője az Árnyék podcast-nak, amelyben külföldön élő magyarok beszélik meg kéthetente a közélet és a politika néhány érdekes aktualitását.

A 2024-es Európai Parlamenti választásokon a Magyar Kétfarkú Kutya Párt felkérésére 6. helye szerepel az MKKP listáján.https://ketfarkukutya.mkkp.party/2024/02/08/kutyapart-menni-europa-de-most-komolyan/

Millenáris Park

„Fontos feladat, hogy mindig rávedd magad arra, hogy úgy menj be az intézményedbe, mintha először tennéd, idegenként.”Az államigazgatás, mint pamutgombolyag

2002-ben a Millenáris Kht. ügyvezető igazgatója, Mizsei Zsuzsanna felkérésére vállalta a művészeti igazgató feladatainak ellátását. Az első időszakban az Álmok álmodói című kiállítás gondozása és továbbfejlesztése mellett Derdák újjászervezte a Kht. kulturális programjait, depolitizálta és erősítette a park befogadó jellegét. A Millenáris Park az ország legnagyobb kulturális intézményévé, a magyar kultúramenedzselés egyik legsikeresebb cégévé, sok egyéb mellett a Filmszemle szakmai vetítéseinek otthonává vált. A művészeti igazgató munkáját egy körülbelül 40 fős stáb segítette, havonta 70-150 programot, 2002 és 2004 között mintegy 3000 rendezvényt bonyolítottak le a 22 000 m²-es alapterületű épületkomplexum területén. 2003-ban például 1568 programot – koncerteket, színházi előadásokat, kiállításokat, hagyományőrző kézműves gyerekfoglalkozásokat, stb. – szerveztek, nyolcadannyi ráfordításból, mint az elődeik, és a Millenáris Park közel 1 millió látogatót fogadott.Mizsei Zsuzsanna: „A Millenáris park helye és szerepe a hazai kulturális életben – 2001-2004”, Pécsi Tudományegyetem 2005.