A fagyal (Ligustrum) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó nemzetség. Fő elterjedési területük D- és K-Ázsiában, Ausztráliában van, Európában egyedül a közönséges fagyal honos.
Leírás Elsősorban a lombjukkal díszítő cserjék, egyszerű, ép szélű, keresztben átellenes levelekkel. Apró, fehér virágaik június-júliusban a hajtások csúcsán nyílnak. Termésük többnyire fekete vagy kékesfekete bogyó.
Fajok Ligustrum amamianum (Kína) Ligustrum amurense – amuri fagyal (É-Kína) Ligustrum angustum (Kína) Ligustrum australianum Ligustrum chenaultii (Jünnan, Kína) Ligustrum compactum (Himalája, DNy-Kína) Ligustrum confusum (Himalája) Ligustrum delavayanum – Delavay-fagyal (DNy-Kína, Mianmar) Ligustrum expansum (Kína) Ligustrum glomeratum (Thaiföld, Malajzia) Ligustrum gracile (Kína) Ligustrum henryi – szívlevelű fagyal (Közép-Kína) Ligustrum ibota – pilláslevelű fagyal (Japán) Ligustrum indicum (Himalája, Indokína) Ligustrum japonicum – japán fagyal; örökzöld (Japán, Korea), Ligustrum leucanthum (syn.: L. acutissimum) – keskenybugájú fagyal (Kína) Ligustrum lianum (Kína) Ligustrum liukiuense (Tajvan) Ligustrum longitubum (Kína) Ligustrum lucidum – fényeslevelű fagyal (Kína, Japán, Korea) Ligustrum massalongianum – himalájai fagyal vagy loncképű fagyal (Himalája) Ligustrum microcarpum (Tajvan) Ligustrum morrisonense (Tajvan) Ligustrum obovatilimbum (Kína) Ligustrum obtusifolium – tompalevelű fagyal (K-Ázsia) Ligustrum ovalifolium – széleslevelű fagyal vagy télizöld fagyal (Japán) Ligustrum pedunculare (Kína) Ligustrum pricei (Tajvan) Ligustrum punctifolium Ligustrum quihoui – vaskoslevelű fagyal vagy őszi fagyal (Kína) Ligustrum retusum (Kína) Ligustrum robustum (Indiától Vietnamig) Ligustrum sempervirens – puszpánglevelű fagyal vagy örökzöld fagyal (Ny-Kína) Ligustrum sinense – kínai fagyal (Kína, Tajvan) Ligustrum strongylophyllum – porcos fagyal (Közép-Kína) Ligustrum tenuipes (Kína) Ligustrum tschonoskii – hegyeslevelű fagyal (Japán) Ligustrum vulgare – közönséges fagyal (Európa, ÉNy-Afrika, DNy-Ázsia) Ligustrum xingrenense (Kína) Ligustrum yunguiense (Kína) Források:.Flora of China: LigustrumFlora of Taiwan: Ligustrum Flora Europaea: Ligustrum
Szaporítás Magvetés ősszel, vagy rétegezés után tavasszal a szabadba. A Ligustrum fajok magja szeptember végétől érik. Ha ekkor megszedjük és a terméshúsból nagyjából kitisztítva azonnal elrétegezzük vagy elvetjük, a következő év tavaszán kikel. Ha a mag megszárad, kialakul benne az elfekvési hajlam. Az ilyen (például vásárlásból származó) magot egy teljes évig rétegezni kell, és csak következő év őszén (vagy a rákövetkező kora tavaszon) érdemes elvetni szabad földbe, 2–3 cm mélyen. A tavaszinál jobb az őszi vetés, októbertől a fagyok beálltáig. A magvetéskor számolni kell a fagyal tavaszi "dőlésével": kelés után 2-3 leveles korban a csemeték egy része elszárad, egy része pedig kidől, de néha még így is sok életben marad. A betegség a csemeték 20-50%-át károsítja, ezért vetéskor a kívánt 400-600 db növény/m2 eléréséhez szükséges maghoz 25-40%-ot hozzáadunk. A csemeték 1-2 (ritkán 3) évig maradnak a magágyban. Alávágásukra nincs szükség, mivel anélkül is dús, sűrűn elágazó, nem túl mélyre hatoló gyökérzetet nevelnek. Fajtákat fás dugványozással, zölddugványozással.
Képek
Jegyzetek
Fordítás
Források Schmidt Gábor – Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Schmidt Gábor – Tóth Imre (2009): Díszfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Kategória:Olajfafélék Kategória:Növénynemzetségek Kategória:Dísznövények