A Magyar Demokrata Fórum (rövidítve: MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete. 1990-ben az első szabad választáson a legtöbb szavazatot szerezve négy évig a kormánykoalíció vezető pártjaként két miniszterelnököt adott az országnak. Eredetileg markánsan jobboldali, de több ideológiai áramlatot magába fogadó párt volt.
A Dávid Ibolya vezette MDF 1998 és 2002 között részt vett az első Orbán-kormányban, a pártelnök az igazságügyi tárcát vezette. 2002 után azonban a magyar politikát meghatározó szimbolikus és ideológiai kérdésekben nem igazodott a Fidesz által vitt jobboldali irányzathoz, így egyes politikai elemzők szerint mintegy baloldali párttá vált. Ehhez járult az is, hogy a 2009-es európai parlamenti választáson Bokros Lajost tette vezető jelöltjévé, gazdaságpolitikai kérdésekben a liberális irányvonal felé fordult. Szavazótábora ennek megfelelően kicserélődött.
Mivel ez az irányvonal nem bizonyult sikeresnek a 2010-es választáson, a párt története során először került parlamenten kívülre. A vereség után a teljes vezérkar lemondott, az új vezetés pedig visszatért a korábbi jobboldali ideológiai gyökerekhez, valamint 2011 áprilisában hivatalosan is felvette a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség nevet.Jólét és Szabadság Demokrata Közösségre változik az MDF neve, Index, 2011. március 5.
Az MDF körül 2008-ban kirobbant az úgynevezett „lehallgatási ügy”, ami tovább gyengítette a párt népszerűségét.Ártanak a botrányok - Zuhan az MDF vezetőinek népszerűsége – Világgazdaság online, 2010. február 26.
Története Kezdetek bélyegkép|jobbra|250px|Az MDF budapesti székháza
A Magyar Demokrata Fórum 1987. szeptember 27-én alakult Lakiteleken, Lezsák Sándor házának kertjében.Sereg András: Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig. 139. old. Az alapítói okirat aláírói Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor voltak. A Demokrata Fórum 1989. március 11–12-én megtartott Országos Gyűlésén megválasztott 15 fős elnökség Biró Zoltánt választotta meg az MDF ügyvezető elnökének. Az MDF első elnökét, Antall Józsefet 1989. október 21-én a II. Országos Gyűlés választotta meg. A rendszerváltás utáni első választás megnyerése után az MDF az FKGP-vel és a KDNP-vel alakított kormányt. A miniszterelnök Antall József lett, aki az MDF-et a népi-nemzeti irányzat, a kereszténydemokrácia és a nemzeti liberalizmus három alappillérén nyugvó pártként határozta meg. Antall József halála után Boross Péter, addigi belügyminiszter lett a miniszterelnök.
Kormányon bélyegkép|balra|Antall József a párt elnöke volt 1989-től haláláig Az 1990–1994-es években több képviselőt kizártak a pártból, akik közül sokan függetlenként folytatták karrierjüket, míg mások a Fidesz színeiben. Több képviselő új pártot alapított, mint például Csurka István, a MIÉP, vagy Szabó Iván az MDNP alapítója. A MIÉP az 1998-as országgyűlési választáson elérte az 5%-os küszöböt és parlamenti frakciót alakíthatott, míg az MDF alig érte el a 3%-ot, ám egyéni választókerületekben – egyes fideszes jelöltek visszalépése, illetve közös jelöltek miatt – 18 képviselője győzelmet aratott és parlamenti frakciót alakított. Négy év ellenzékben eltöltött idő után újra kormányzópárt lehetett a Fidesz és az FKGP mellett.
Ellenzékben a parlamentben A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz-szel közös listán indultak és több mint 41%-ot értek el, de a választást elveszítették. Az MDF országgyűlésbe jutott 24 képviselője önálló frakciót alakított. Időközben a párton belül szakadások jelentek meg; Lezsák Sándort, Balogh Lászlót, Balsai Istvánt, Font Sándort, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót törvénytelenül kizárták a frakcióból. Emiatt jogerősen 10 millió forint kártérítésre kötelezték az MDF-et 2007. június 26-án.10 millió forintos kártérítésre kötelezték az MDF-et , Hír TV, 2007. június 26. 2005. április 2-án egyesülési egyezményt írtak alá a korábban a pártból kivált MDNP-vel.
Az MDF a 2006-os országgyűlési választáson önállóan indult, és az első fordulóban 5,04%-os eredménnyel bejutott a parlamentbe, mely révén 1994 óta először képes volt egyedül bekerülni az Országgyűlésbe. Önálló miniszterelnök-jelöltet állítottak Dávid Ibolya személyében. Az MDF mindkét nagy párttól távolságtartó politikával próbált eredményes lenni, ennek központi eleme volt, hogy sem Gyurcsány Ferencet, sem Orbán Viktort nem segítik kormányra. Ez a két forduló között főleg utóbbi irányában mutatkozott meg, amikor elutasította a Fidesz közeledését (azaz ajánlatát Bod Péter Ákos neves MDF-es közgazdász közös miniszterelnök-jelöltségével kapcsolatban). Ennek hatására a baloldali szavazótáborban nőtt, a jobboldali szavazótáborban viszont csökkent népszerűsége. A két párt viszonya azóta jelentősen romlott. right|thumb|200px|Dávid Ibolya, 1999–2010 között a párt elnöke, irányadó politikusa 2006 folyamán a párt népszerűsége folyamatosan emelkedett, 2006 júniusában (1996 óta először) megelőzte az SZDSZ-t, júliusban a biztos szavazók és pártválasztók körében már 8%-os volt a támogatottsága. Nem sokkal később azonban (már 2006 szeptemberére) támogatása jelentősen csökkent, az 5%-os parlamenti küszöb alatt mozgott a biztos pártválasztók körében. A 2008-ban kipattant „Lehallgatási ügy” (lásd lentebb) is tovább rontotta a párt megítélését. 2009 elejére ez a mutató egymás után két hónapban 2% lett (az SZDSZ-szel azonos módon).Pártok támogatottságának alakulása a biztos szavazó pártválasztók körében , TÁRKI, 2000. január - 2009. július
2009-ben a párt új irányvonalat vett, és heves viták után Olajos Péter helyett Bokros Lajost, Horn Gyula egykori pénzügyminiszterét jelölte az EP-választásra, mely során Csáky András országgyűlési képviselő kilépése után 2009. március 20-i hatállyal megszűnt a párt frakciója.Leépít az MDF, index, 2009. március 19. A 2009-es európai parlamenti választáson a Magyar Demokrata Fórum átlépte az 5%-os küszöböt, ezért egy képviselőt, a listavezető Bokros Lajost küldhette Brüsszelbe. (A listán második helyen Habsburg György szerepelt, aki a párt választási plakátjain is együtt szerepelt Bokrossal.)
2009. június 13-án kiszivárgott Boross Péter volt miniszterelnök, az MDF egyik legismertebb képviselőjének levele az MDF elnökségi tagjaihoz,Boross Péter szakított a Dávid vezette MDF-fel, HVG online, 2009. június 18. amelyben bejelentette, hogy megszakítja a kapcsolatát az MDF-fel, mert nem ért egyet legutóbbi irányváltásával.
A parlamenten kívül A 2010-es országgyűlési választáson a Demokrata Fórum folytatta az ún. „nyitás politikáját” (a baloldali és a liberális elvek és szavazók felé). A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy Bokros Lajos lett a párt kormányfőjelöltje és budapesti területi listájának vezetője is, ezenkívül pedig több ismert, a politikai garnitúra bal oldalához köthető személy is a párt képviselő-jelöltjeként indult. A jelöltek között volt Debreczeni József közíró (az MDF korábbi országgyűlési képviselője 1989 és 1994 között), valamint Somogyi Zoltán, a Political Capital elemzője. Az MDF ezt követően választási együttműködést kötött a Retkes Attila által vezetett SZDSZ-szel. Eszerint a liberálisok több képviselőt indítanak az MDF budapesti és országos listáján, valamint néhány helyen, Budapesten és országosan is közös képviselőjelölteket indítanak. Ez az együttműködés vitatott volt a párton belül, amik sok helyen újabb kilépésekhez, kizárásokhoz, illetve („központilag elrendelt” vagy önkéntes) párttagság-felfüggesztésekhez, helyi szervezetek felszámolásához vezetett.
Az MDF az SZDSZ-szel való összefogás ellenére sem érte el a választáson a Parlamentbe bekerüléshez szükséges 5%-ot, csupán a szavazatok 2,67%-át szerezte meg. Így 20 év parlamenti jelenlét után kiesett az országgyűlésből. Az eredmény láttán még a választás éjszakáján a párt elnök asszonya, Dávid Ibolya lemondott tisztségéről, utóda ideiglenesen Herényi Károly lett, míg Makay Zsoltot meg nem választották.
Átalakulása
Az új pártvezetés 2010. december 12-én döntött az átalakulásról, illetve ennek részeként új név felvételéről: Jólét és Szabadság (JESZ).Megváltoztatta nevét az MDF – Origo, 2010. december 12. Ezt a tagság a 2011. márciusi küldöttgyűlésen jóváhagyta, így 2011. április 8-án hivatalosan is felvették a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség nevet.
Közben az MDF székházát a párt tartozásai miatt 2013 decemberében 70 millió forintért árverezték el, de a pártelnök Makay Zsolt szerint nem kell kiköltözniük az épületből, mert megtámadták a végrehajtási eljárást és bepereltek több végrehajtócéget is. Makay szerint csaknem egymilliárd forintos adósságot örököltek az MDF-től, amely 500 millió forint jelzálogalapú hitelből és 400-450 millió forintnyi számlatartozásból áll.Elárverezték az egykori MDF-székházat – mno.hu, 2014. január 13.
A JESZ a következő években gyakorlatilag semmilyen érdemi politikai tevékenységet nem folytatott, egyetlen választáson indult csak el, a 2014-es országgyűlési választáson azonban 0,2%-ot ért csak el. A JESZ ellen végül 2022-ben adósságai miatt felszámolást kezdeményeztek, ami 2023-ban indult meg.https://birosag.hu/ugyfeleknek/civil-szervezetek/kozzetetel-kereso 2024-ben egyebek mellett az utódpárthoz került eredeti MDF-logó is árverés alá került.Egy pincében végzi be a rendszerváltás legnagyobb pártja, megvehető a neve és logója G7, 2024. június 24.
Újraszervezése 2014. február 9-én nagygyűlés keretében alakult újra Jesz–MDF-pártszövetség néven az előd- és utódpárt közös szervezete, akik indulni kívántak a 2014-es választásokon,Feltámadott, és Kató nénivel rajtolt az MDF – Index, 2014. február 9.Elindul az MDF a 2014-es választáson – mno.hu, 2014. január 20. de végül egyetlen mandátumot sem tudtak szerezni.
Lehallgatási ügy Az MDF 2008-as elnökválasztásán Almássy Kornél indult Dávid Ibolya elnök kihívójaként. thumb|Boross Péter a Magyar Demokrata Fórum 2008. szeptember 27-i Országos Gyűlésén thumb|XXII. Országos Gyűlés Az MDF elnök asszonya pár nappal a választás előtt, 2008 szeptemberében egy sajtótájékoztatón egy birtokába került hangfelvételre hivatkozva azt állította, hogy őt és más politikusokat törvénytelenül megfigyeltek és ezzel Almássy Kornélt is összefüggésbe hozta.Pillanatok alatt szivárogtak ki a megfigyelési ügy titkai – Index-cikk, 2008. szeptember 23. A hangfelvételen az UD Zrt. nevű nyomozóiroda vezetője Csányi Sándor bankárral beszélgetett arról, hogy Tombor András vállalkozó, aki Almássy barátja és tanácsadója volt, felvetette a lehetőségét Dávid Ibolya megfigyelésének, amivel terhelő adatokra lehetne szert tenni az elnök asszony ellen. A beszélgetést tartalmazó lemezt Dávid állítása szerint a postaládájában találta.Dávid Ibolya pert nyert a Kúrián – Index, 2012. szeptember 12. A megfigyelési ügy később tovább dagadt Csányi Sándor bankár, Demeter Ervin és Kövér László fideszes politikusok, Tóth Károly MSZP-s képviselő, valamint Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter és az UD Zrt. vezetőinek főszereplésével. Az Országos Gyűlésre elnökjelölő Országos Választmányi ülés előtt, Dávid Ibolyával folytatott megbeszélés után Almássy hirtelen visszalépett. Szeptember 26-án először, majd szeptember 29-én másodszorra már törvényesen kizárták az MDF országgyűlési frakciójából is. Később tagadta az ellene felhozott vádakat, és azt állította, fenyegetéssel bírták rá a visszalépésre.Almássy: Törvénytelen a kizárásom – Index-cikk, 2008. szeptember 26.