Gerhard Zwerenz (Gablenz (ma Crimmitschau része, Szászország), 1925. június 3. – Oberreifenberg (Schmitten része), 2015. július 13.) német író, egykori parlamenti képviselő.
Élete és munkássága Apja téglagyári munkás, anyja pedig textilmunkásnő volt. Az iskola befejezése után rézmetszőnek tanult. A második világháborúban két évig katonáskodott, 1944-bn Varsó mellett átszökött a Vörös Hadsereghez. 1948-ban tért haza az orosz hadifogságból. Rendőr lett, 1949-ben belépett Német Szocialista Egységpártba (SED).
1952-ben kezdett publikálni a Die Weltbühne és a Sonntag hasábjain, de írt kabarészövegeket a Die Pfeffermühle számára is. 1952 és 1956 között filozófiát tanult Ernst Blochnál Lipcsében. 1956-ban szabadfoglalkozású író lett. 1957-ben kizárták a pártból, s mivel letartóztatás fenyegette, átszökött Nyugat-Berlinbe. A Stasi Nyugat-Németországban is figyeltette. Ez idő alatt a legkülönbözőbb álneveken publikált (Gert Gablenz, Peter Lauenheim, Leslie Markwart). 1959-ben írta a Die Liebe der toten Männer című művét, amely az 1953. június 17-i felkelés regényszerű ábrázolása. Az 1961-ben megjelent Ärgernisse - Von der Maas bis an die Memel esszékötete hozta meg számára a sikert. Azoknak a német értelmiségieknek a helyzetét mutatja be, akik sem Kelet- sem Nyugat-Németországban nem érzik jól magukat. 1964-ben Walter Ulbrichtről írt életrajzi esszét. 1966-ban jelent meg a Casanova oder Der Kleine Herr in Krieg und Frieden című bestseller regénye, amelyben az alkalmazkodni képtelen ember típusát rajzolja meg különböző társadalmi rendszerekben.
1973-ban a feltűnést és felháborodást kiváltó Die Erde ist unbewohnbar wie der Mond regényében bírálta a Nyugat-Németországban uralkodó életviszonyokat. A regényben ábrázolt zsidó ingatlanspekuláns alakjában Ignatz Bubis üzletember, politikus és a Német zsidók központi tanácsa elnökének karikatúrája volt felismerhető. Antiszemitizmussal vádolták Zwerenzt. Barátja, Rainer Werner Fassbinder színpadra vitte a regényt A szenny, a város és a halál (Der Müll, die Stadt und der Tod) címmel. 1975-ben a Die Quadriga des Mischa Wolf regényében a Stasi főnöke, Markus Wolf által szervezett Guillaume-affért írta le. Zwerenz Gert Amsterdam álnéven erotikus és pornográf írásokat is publikált. 1991-ben neki ítélték az Alternatív Georg Büchner-díjat. Az író 80. születésnapja alkalmából a Junge Welt baloldali és marxista beállítottságú berlini napilap folytatásokban közölte az először 1948-ban megjelent háborúellenes Ballade vom Holzhaufen bei Minsk című verses művét.
Zwerenz a politikában 1994-ben a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) nyílt listáján indult a választásokon, és bekerült a parlamentbe. 1998-ig vett részt a törvényhozásban. 2009-ben a parlamenti választások idején nyilvánosan a Die Linke párt támogatására szólított fel.
Díjak, kitüntetések Ernst Reuter-díj, 1974 Carl Ossietzky-díj, 1986 Alternatív Georg Büchner-díj, 1991
Művei (Válogatás) Magie, Sternenglaube, Spiritismus, Streifzüge durch den Aberglauben, 1956 Die Liebe der toten Männer, 1959 Aufs Rad geflochten. Roman vom Aufstieg der neuen Klasse, 1959 Ärgernisse – Von der Maas bis an die Memel, 1961 Wider die deutschen Tabus, 1962 Heldengedenktag. Dreizehn Versuche in Prosa, eine ehrerbietige Haltung einzunehmen, 1964 Casanova oder der Kleine Herr in Krieg und Frieden, 1966 Vom Nutzen des dicken Fells und andere Geschichten, 1968 Die Lust am Sozialismus, 1969 Leslie Markwart (álnév) Die Zukunft der Männer, 1970 Kopf und Bauch. Die Geschichte eines Arbeiters, der unter die Intellektuellen gefallen ist, 1971 Der plebejische Intellektuelle, 1972 Bericht aus dem Landesinneren. City. Strecke. Siedlung, 1972 Die Erde ist unbewohnbar wie der Mond, 1973 Der Widerspruch. Autobiographischer Bericht, 1974 Die Quadriga des Mischa Wolf, 1975 Die Westdeutschen. Erfahrungen, Beschreibungen, Analysen, 1977 Das Grosselternkind, 1978 Die schrecklichen Folgen der Legende, ein Liebhaber gewesen zu sein. Erotische Geschichten, 1978 Kurt Tucholsky. Biographie eines guten Deutschen, 1979 Die Ehe der Maria Braun, 1979 Ein fröhliches Leben in der Wüste. Roman einer Reise durch drei Tage und drei Nächte, 1979 Die Geschäfte des Herrn Morgenstern, 1980 Wir haben jetzt Ruhe in Deutschland, 1981 Die 25. Stunde der Liebe, 1981 Das Konzept des plebejischen Intellektuellen, 1981 Die Freiheit einer Frau, 1981 Schöne Geschichten. Erotische Streifzüge, 1981 Ungezogene Geschichten, 1981 Wüste Geschichten von Liebe und Tod. Erotische Erzählungen, 1981 Der langsame Tod des Rainer Werner Fassbinder, 1982 Der Bunker, 1983 Schöne Niederlagen. Wie Stories entstehen, und Weltuntergänge, 1983 Das Lachbuch, 1984 Die DDR wird Kaiserreich. Thriller, 1985 Langsamer deutscher Walzer. Thriller, 1985 Frisches Blut und alte Krieger. Thriller, 1986 Die Rückkehr des toten Juden nach Deutschland, 1986 „Soldaten sind Mörder“. Die Deutschen und der Krieg, 1988 Vergiß die Träume Deiner Jugend nicht, 1989 Der legitime Krieg?, 1991 Rechts und dumm, 1993 Links und lahm. Die Linke stirbt, doch sie ergibt sich nicht, 1994 Die neue Weltordnung, 1994 Krieg im Glashaus oder Der Bundestag als Windmühle. Autobiographische Aufzeichnungen vom Abgang der Bonner Republik, 2000 Sklavensprache und Revolte (mit Ingrid Zwerenz), 2004
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2015-ben elhunyt személyek Kategória:Német írók Kategória:Német esszéírók Kategória:A Bundestag tagjai Kategória:A Német Birodalom katonái a második világháborúban Kategória:Hadifoglyok a második világháborúban Kategória:Német újságírók Kategória:A PDS tagjai Kategória:Német rendőrök Kategória:A Német Szocialista Egységpárt politikusai