bélyegkép|A múzeum székhelye A Barsi Múzeum (szlovák nyelvű hivatalos neve Tekovské múzeum, Bars vármegye szlovák nevéből) székhelye a lévai vár ún. kapitányi épületében, a Szent Mihály utca 40. alatt található meg. A regionális helytörténeti múzeum több mint 110 000 gyűjteményi tétellel rendelkezik természettudományi, történelmi, régészeti, numizmatikai, néprajzi és képzőművészeti területről.
Története A Barsi Múzeum Léván Nécsey József (1842–1929) verebélyi postamesternek köszönhetően alakult meg, aki 1927-ben a városnak adományozta gyűjteményét, melyet régészeti leletek, festmények (köztük az adakozó fiának, Istvánnak a festményei), levéltári anyag, könyvek (1500 darab) és néprajzi tárgyak képeztek. Később a múzeum tulajdonába került a lévai születésű Kittenberger Kálmán afrikai gyűjteményének egy része is.
bélyegkép|A Dobó-kastély a várban A múzeum a kezdetekben a városháza épületében kapott helyet. Az első tárlat Nécsey szoba néven került megnyitásra, melyben nagy érdemeket szerzett Kriek Jenő, a múzeum első gondnoka, aki egyben a magyar könyvtárat is vezette.
A múzeum 1954-ben átköltözött a régi ferencesrendi kolostorba, ahol Járási Honismereti Múzeumként működött öt évig.
A lévai várhoz tartozó erődítménybe, az ún. kapitányi épületbe 1958 őszén költözött Ján Kováčik vezetése alatt, majd 1959-ben Ján Beňuch lett az intézmény igazgatója. A Barsi Múzeum (Tekovské múzeum) nevet 1960-ban vette fel. Az első állandó tárlat és képkiállítás 1961-ben a kapitányi épületben valósult meg. 1967-ben a vár egyik bástyájában kerülhetett sor a tárlatok bővítésére, többek között a gyógyszerészet történetét bemutató tárlat, Alt Ernő lévai gyógyszerésznek köszönhetően. A tárlatok további bővítésére 1977-ben került sor, és 1988 óta a Dobó István várkapitány által építtetett kastélyban kaptak helyet a múzeum időszakos kiállításai. Az ún. kapitányi épület rekonstrukciója 2001-ben fejeződött be, ahol az állandó tárlatok, a Nécsey József Galéria és az irodahelyiségek kaptak helyet. bélyegkép|A hontbagonyai vízimalom
Állandó kiállításai Régészet A régészeti gyűjtemény legnagyobb része leletmentő vagy szisztematikus ásatások nyomán került a múzeumba, kisebb részük vásárlás (Faragó Józseftől) vagy ajándékozás (Nécsey József alapító) révén. Az első régészeti szoba kőkori, csontból, kőből készült eszközöket, fegyvereket, kultikus tárgyakat és kerámiát mutat be, valamint modelleken ábrázol kőkori emlékeket. Térkép mutatja be a Lévai járás régészeti lelőhelyeit. A legősibb tárgyak a Zalabáról előkerült mamutcsontok. Különösen értékes közeli Szántóról származó, terhes madonnát ábrázoló szobrocska.
A második teremben bronzkori tárgyak láthatók, karperecek, baltácskák, munkaeszközök, a magyaradi és a csekei kultúrához tartozó kerámiák, valamint temetkezési urnák.
A vaskort a múzeum a kelták emlékei, korongolt kerámiák és ékszerek révén mutatja be.
A római kort csatok, fésűk és más eszközök, valamint terra sigillata cserepek képviselik.
A népvándorlás illetve az avarok és szlávok együttélésének korát Nagypeszekről, Ipolyviskről, Sáróból származó anyag mutatja be.
Az utolsó tárló szerint Léva területén már 116-ban létezett egy település Baratka néven, ami valószínűleg a 15. században pusztult el.
Patika múzeum A múzeumnak ennek az 1971-ben megnyílt részlegének bútorzata a lévai Korona gyógyszertárból származik, 1823-ból. A tárlókban a korabeli patikákban használt edények, laboratóriumi felszerelés, irodalom látható.
A céhek története A lévai céhek a 15. századtól jöttek létre. 1763-ban már 25 ágazatban 150 műhelyt tartottak nyilván. A múzeum gazdag anyagot őriz a város céheinek történetéből.
Leletek a várból A múzeumban kaptak helyet az épülettel szomszédos lévai vár területén folytatott ásatások leletei a 14–18. századból, köztük keleti fegyverek és sisakok.
Kihelyezett részlegek A hetvenes évek óta a múzeum irányítása alá tartoznak a következő kihelyezett részlegek: Hontbagonyai vízimalom Tegzesborfői tufába vésett sziklalakások, melyek egyedülállóak Szlovákia területén. Franz Schubert emlékszobája Zselízen – 2010-ig, majd átadták Zselíz városánakVárosi Múzeum és Franz Schubert emlékszoba megnyitója
Egyéb tevékenység 1962-1989 Vlastivedný spravodaj (Honismereti értesítő) - rendszertelen időközökben jelent meg, olykor magyar összefoglalókkal 1972-1989 A Metodický spravodaj (Módszertani értesítő) rendszeres kiadása 1994-től, kétévente jelenik meg az Acta Musei Tekoviensis Levice tanulmánykötet 2000 óta a Városi Művelődési Központtal közösen minden évben megrendezi a Lévai Várnapokat.
Jegyzetek
Források A múzeum tájékoztató füzete Fórum Kisebbségkutató Intézet Monografia mesta Levice, Banská Bystrica, 2010, , szerkesztette Marta Švolíková Féja Tibor: Látogatás a messzelátó vasaló, detronizált nagyságok, felcserélt szentek és egyéb csudák között a lévai múzeumban. Bars 1941. március 2, 2. Cseh hajsza a lévai múzeumban Keresztelő Szent János után. Felvidéki Magyar Hírlap 1939. július 9., p. 24
További információk
A múzeum honlapja magyarul 2002 Múzeum v premenách času 1927-2002. Pamätnica k 75. výročiu založenia múzea v Leviciach.
Kategória:Léva Kategória:Szlovákia múzeumai Kategória:1927-ben alapított szervezetek