Berzeviczy Edmund (1836. június – Berzevice, 1902. május 11.) Sáros vármegye főjegyzője, családtörténeti és heraldikai író.
Család származása
A Berzeviczyek a régi Magyarország felvidékének egyik ősi családja. A család a XIII. század óta megtartotta ősei által szerzett és alapított birtokot.prima occupatio jogán
Életrajza
Gimnáziumi tanulmányait Kisszebenben,Kisdiáként tanúja volt 1849-ben az oroszok benyomulásának Eperjesen és Lőcsén végezte. 1854-1858 között a budapesti egyetemen jogot tanult. Jogi tárgyakon kívül még hallgatott filozófiát, történelmet. Kitüntetéssel szerezte meg a jogi szakvizsgát. Később még bírói és ügyvédi vizsgát is letette.
1864-ben Sáros vármegye első aljegyzője lett, a következő év októberében pedig megyei főjegyző lett. Gyors karrierje eredményeként már két év múlva, mint helyettes alispán dolgozott. De ez hamar megszakadt, mivel pályázata a minisztériumi titkárságért sikertelen volt. Hasonlóan járt a Királyi Ítélőtábla titkári állásának pályázatával. E sikertelenségek után megvált főjegyzői állásától. A vármegye palocsai uradalmában a majorsági zsellérek zendülését kellett megfékeznie 1871-ben. Megfelelő körültekintéssel, de nagy eréllyel járt el, amely után a megyei közgyűlés köszönetet mondott neki.
1873-as kolerajárvány idején alispánként végzett tevékenységét a király is méltatta és császári és királyi kamarássá nevezték ki. 1874-ben a megyei tisztikar ellen bizalmatlanság címén támadás indult, nagy többséggel bizalmat szavaztak nekik, de ö 1875 decemberében lemondott alispáni állásáról. Visszavonult csak a családjának és a tudománynak élt.
Első neje Szinyei Merse Anna volt,Szinyei Merse Félix volt Sáros vármegyei főispán leánya aki 1877-ben meghalt. 18-ban másodszor nősült, második felesége Sztáray Márta grófnő volt. Egyik házasságból sem született gyermek.
Irodalmi munkássága Mignet M. :Stuart Mária (magyarra fordítás Budapest 1863) Tarkő és a Tarczyak. Vasárnapi Ujság 1864 Berzeviczei Pohárnok István életrajza. Századok (folyóirat) 1881. A csatári és szedikerti Hoffmanok. Századok 1892 A Tarkőiek hatalmi törekvései Sárosban a XIV., XV. és XVI-ik század folyamán. 1894. Berzeviczy Márton erdélyi kancellár. Budapest Athenaeum Ny. 1899 Beatrix királynő. Magyar Történelmi Életrajzok Budapest 1908.
Továbbá írt a báró Bruden családról és a magyarországi Sárkány Lovagrendről. A Magyar Történelmi Társulatnak 1868-tól haláláig tagja volt.
Díjai, elismerései
Halála után a Magyar Történelmi Társulat 1903. áprilisi külön ülésén méltatták személyét.
Jegyzetek
Források
Kategória:1836-ban született személyek Kategória:1902-ben elhunyt személyek Kategória:Sáros vármegye alispánjai Edmund Kategória:Berzeviceiek