jobbra|thumb|Egy löszbaba a somogyi Simonfáról jobbra|thumb|Egy üreges löszbaba belseje (Döbrököz, Tolna vármegye) jobbra|thumb|Löszbaba a frissen legyalult löszfalban (Szenna, Somogy vármegye)
A löszbabák a löszben keletkező mészkonkréciók. Méretük igen apró is lehet, de akár 30 cm-es példányok is előfordulnak. Igen változatos formájúak, legtöbbször gömbölydedek, gyakran elágazók, babára hasonlítóak, innen kapták nevüket.
Keletkezésük A lösz száraz éghajlaton a növényzetre rárakódó, 0,02-0,05 mm szemcseméretű szálló porból keletkező üledékes kőzet, jelentős mésztartalommal. Ha egy löszös területen az éghajlat nedvesebbé válik, a cseppkőképződéshez hasonló folyamat játszódik le: az esővíz a levegő szén-dioxidjának segítségével a kalcium-karbonátot feloldja (kalcium-hidrogén-karbonát keletkezik), ezt lassan bemossa a mélyebb rétegekbe, ahol a mész újra kiválik és konkréciókat hoz létre: ezek a löszbabák. Sokszor a kiválás a löszben található üregek falán kezdődik meg, emiatt maguk a löszbabák gyakran üregesek lesznek, a belsejükben található törmelék pedig akár azt is eredményezheti, hogy megrázva a babát az csörgő hangot ad.
Előfordulásuk Magyarország területének mintegy harmadát borítja lösz, itt a talaj mélyén mindenhol előfordulnak löszbabák, de csak löszfalak, löszmélyutak oldalában kerülnek felszínre. A leomló löszfalak belsejében rejtőző babákat az esővíz a dombok lábához is legörgeti. Különösen Külső-Somogy és Tolna vármegye bővelkedik a löszbabák lelőhelyeiben, de hegységeinkben, így pl. a Keleti-Bakonyban is előfordul: itt még egy barlangot (Löszbabák-barlangja) is elneveztek róluk. A 25 méter hosszú, 12 m mély, védett barlang sajnos beomlott, jelenleg nem látogatható. Néhány löszbabákban bővelkedő helyszín: Zselic (lásd: 1. és 3. kép) Andocs, Külső-Somogy Paksi löszfal Dunaföldvári löszfal Döbröközi Öreghegy (lásd: 2. kép) Mászlonypusztai löszkitermelés Szekszárdi szurdikok Telecskai-dombság (Madaras, Katymár) Pocsaj, homokbánya Zsámbék, Szent Norbert tanösvény
Jegyzetek
Kategória:Karbonátos kőzetek