A jód-triklorid interhalogén vegyület, képlete ICl3. Elsőként Humphry Davy állította elő 1814-ben.Nils Wiberg, Egon Wiberg und Arnold Fr. Holleman: Lehrbuch der Anorganischen Chemie. Gruyter Verlag; 102., stark umgearb. u. verb. Auflage 2007; ; S. 459ff. Élénksárga, szúrós szagú szilárd anyag.
Tulajdonságai Szilárd állapotban síkalkatú dimer I2Cl6, pontosabban Cl2I(μ-Cl)2ICl2 formában van jelen, két hídhelyzetű klóratommal. A különböző helyzetű klóratomok esetén a kötésszögek és kötéstávolságok nem azonosak.
200px
Jól oldódik alkoholban, éterben, benzolban. Olvadt állapotban vezeti az elektromos áramot, ami arra utal, hogy ionokra szakad:
I2Cl6 ⇌ ICl2+ + ICl4−
Vízben hidrolizál:
Erős oxidálószer, szerves anyagokkal érintkezve azokat meggyújthatja.
Előállítása Előállítható jód és −80 °C-os folyékony klór feleslegének reakciójával vagy jód-monokloridból klór hatására:
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Szervetlen jódvegyületek Kategória:Kloridok