A globalizáció a különböző országok gazdaságai, piacai, társadalmai és kultúrái közötti integráció világszéles folyamata. A nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési, univerzalizálódási folyamatokat és azok következményeit értjük az élet számos területén. A globalizáció valós és virtuális hálózatokkal kapcsolja össze a világ valamennyi országának gazdaságát, társadalmát és kultúráját.
A globalizáció a nemzetközi beruházások globális szintű fellendülése által okozott jelenség, aminek következtében a nemzetgazdaságok egyre növekvő kölcsönös függősége alakult ki.Enciclopedia dell'economia, Garzanti sorozat, Garzanti, 2011. Mindez társadalmi, kulturális, politikai, technológiai és egészségügyi kölcsönös függőségekhez is vezetett, amelyek pozitív és negatív hatásai globális jelentőséggel bírnak, egyesítve a kereskedelmet, a kultúrákat, a hagyományokat, a szokásokat, a gondolkodást és a kulturális örökséget.
A globalizációt a közlekedés és a telekommunikáció fejlődése teszi lehetővé. Jellemző rá a globális kapitalizmus térnyerése és a fogyasztói kultúra terjedése. 350px|bélyegkép|McDonald's éttermek terjedése a világ országaiban
Definíciók Martin Albrow és Elizabeth King szociológusok a globalizációt úgy definiálják, mint Albrow, Martin and Elizabeth King (eds.) (1990). Globalization, Knowledge and Society London: Sage.
Anthony Giddens meghatározása:
Veress József a globalizációról szóló könyvébenGazdaságpolitika a globalizált világban: Veress József (szerk.) a következőképpen fogalmaz:
Formái A globalizáció lehet: gazdasági globalizáció, politikai globalizáció, pénzügyi globalizáció, kulturális globalizáció (ennek speciális formája a szimbólumok globalizációja), katonai globalizáció, információs globalizáció, nyelvi globalizáció.
A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemzetek feletti intézmények szabályozzák. Gazdasági A gazdasági globalizáció a nemzetgazdaságok növekvő gazdasági egymásra utaltsága világszerte, az áruk, szolgáltatások, technológia és tőke határokon átnyúló mozgásának gyors növekedése révén.Joshi, Rakesh Mohan, (2009) International Business, Oxford University Press, New Delhi and New York .
A globalizáció a világgazdaság szerkezetében bekövetkező változási folyamatok egyik jellemző vonása, amely alatt a nemzetgazdaságok összességét értjük, amelyeket a nemzetközi munkamegosztás, a gazdasági és politikai kapcsolatok rendszere köt össze egymással, a világpiacra való beilleszkedés a gazdaságok szoros összefonódása révén. Ennek alapján egyetlen globális piacgazdaság alakult ki.
Kulturális A kulturális globalizáció az eszmék és értékek világméretű átadását jelenti oly módon, hogy az kiterjeszti és intenzívebbé teszi a társadalmi kapcsolatokat. Ezt a folyamatot a kultúrák közös fogyasztása jellemzi, amelyeket az internet, a populáris kultúra és a nemzetközi utazások terjesztenek. A kulturális globalizáció magában foglalja a közös normák és ismeretek kialakulását és növekvő összekapcsolódást hoz létre a különböző nemzetek és kultúrák között.Manfred B. Steger and Paul James, 'Ideologies of Globalism', in Paul James and Manfred B. Steger, eds, Globalization and Culture: Vol. 4, Ideologies of Globalism , Sage Publications, London, 2010. Politikai A politikai globalizáció a világméretű politikai rendszer növekedésére utal, mind méretében, mind összetettségében. Ez a rendszer magában foglalja a nemzeti kormányokat, azok kormányzati és kormányközi szervezeteit, valamint a globális civil társadalom kormánytól független elemeit, mint például a nemzetközi nem kormányzati szervezeteket és a társadalmi mozgalmakat. A politikai globalizáció egyik kulcsfontosságú aspektusa a nemzetállamok csökkenő jelentősége és más szereplők felemelkedése a politikai színtéren.
Az a tény, hogy minden állam összetett kapcsolatokban áll egymással, amelyeket számos nemzetközi szervezet szabályoz, és amelyek egyre inkább a politika globális víziója felé haladnak, különösen a polgári jogok és szabadságjogok védelmének, valamint a környezetvédelem főbb kérdéseit illetően.Elisabetta Sergio, Storia e Geografia, 1B, Loffredo Editore, 2010.
Katonai A katonai globalizáció az a folyamat, amelyet a világrendszer politikai egységei közötti katonai kapcsolatok növekvő kiterjedése és intenzitása testesít meg.David Held, Anthony McGrew, David Goldblatt & Jonathan Perraton. (1999). Global Transformations; Politics, Economics and Culture, Cambridge Polity Press, p 88. Nyelvi
Kialakulása, története „Korábban a világban zajló események nem kapcsolódtak egymáshoz. Azóta mind egymástól függenek.” — Polübiosz , Kr. e. 2. század
A globalizáció elődjének tekinthető a 13. századi Hanza-szövetség, mely az Észak-Európában és a Balti-térségben elhelyezkedő kereskedővárosokat kapcsolta össze.
A 16. században a felfedezések és a Nyugat-Európai államok gyarmatbirodalmának kiépítésével megkezdődött az atlanti kereskedelem.
A globalizáció az ipari forradalom első és második szakasza idején után vett nagyobb lendületet, ahogyan a századfordulóra kiépültek a fejlett gazdaságú országokat behálózó vasútvonalak, a kontinensek partjain pedig kikötők épültek. Az államok szabadkereskedelmi szerződéseket kötöttek egymás között, létrejött a valuták átválthatóságát biztosító aranyalap.
A 20. század utolsó évtizedeiben a közlekedés, a kommunikáció és a távközlési eszközök intenzív fejlődésével, továbbá a Szovjetunió és a keleti blokk összeomlása óta az Amerikai Egyesült Államok szuperhatalommá válásával, az ezredfordulót követően az Európai Unió politikai és Kína gazdasági megerősödésével fokozódó - multipoláris jellegű - globalizáció volt megfigyelhető.
Hatásai, következményei A pozitív hatásai közé tartozik a kommunikáció és az információ áramlásának felgyorsulása, a gazdasági növekedés lehetősége azon nemzetek számára, amelyek sokáig a globális gazdasági fejlődés peremén maradtak, a tér-idő távolságok csökkenése, valamint a kereskedelmi költségek csökkenése a globális szinten fokozódó versenynek köszönhetően.
Mások véleménye szerint ennek a folyamatnak a negatív hatásai a kizsákmányolás, a környezetszennyezés, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének kockázata, a helyi identitások elvesztése, a multinacionális gazdasági vállalatok hatalmának növekedése a nemzeti szuverenitás és a helyi gazdaságok rovására, valamint az emberek életmódjára gyakorolt befolyás.
Nemzetközi szabadkereskedelem növekedése
Szabadkereskedelem alatt az áruk és a szolgáltatások országok közötti zavartalan, vámoktól és egyéb kereskedelmi akadályoktól mentes áramlását értjük. A szabadkereskedelem közgazdasági indokoltságát elsőként David Ricardo fejtette ki az 1817-ben megjelent A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei (On the Principles of Political Economy and Taxation) című művében. Ebben egy absztrakt modell segítségével bebizonyította, hogy a szabadkereskedelem minden részt vevő ország és az azokban élő minden gazdasági szereplő számára hasznos. 300px|jobbra|bélyegkép|A WTO jelenlegi tagországai Ez az elmélet a komparatív előnyök elméleteként vált ismertté. Lényege, hogy az egyes termelési tényezők előfordulása, kapacitása és azok költsége országonként változó, ebből adódóan minden országnak komparatív előnye van egy-egy termék előállításában. Ha mindegyik ország annak a terméknek az előállítására szakosodik, melynél komparatív előnye van, és többet termel a hazai szükségletnél, akkor ezt a többletet más országokba exportálhatja. Az így keletkező többletjövedelem fejében több jószágot tud importálni.
Nemzetközi megállapodások vezettek a szabadkereskedelem növekedéséhez, 1947-ben létrejött a GATT (General Agreement on Tariffs and Trade), vagyis az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény. 1995-ben pedig megalakult a WTO, a Kereskedelmi Világszervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja volt. A nemzetközi megállapodások mellett fontos szerepe volt még a nemzetközi kereskedelem növekedésében a technikai fejlődésnek, a szállítási és kommunikációs költségek csökkenésének.
A GATT és ad WTO megalakulása, tárgyalásaiThe GATT years: from Havana to Marrakesh, World Trade OrganizationTimeline: World Trade Organization – A chronology of key events, BBC News Brakman-Garretsen-Marrewijk-Witteloostuijn, Nations and Firms in the Global Economy, Chapter 10: Trade and Capital RestrictionIdőpontIdőtartamRészt vevő országokTárgyEredmény1947. április 7 hónap23 Vámegyezmények Az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény aláírása, mely 45000 vámtarifa megállapodást tartalmazott 10 milliárd $ értékben1949. április 5 hónap 13 Vámegyezmények További 5000 vámtarifa megállapodás elfogadása1950. szeptember 8 hónap 38 Vámegyezmények További 8700 vámtarifa megállapodás elfogadása1956. január 5 hónap 26 Vámegyezmények és Japán felvétele 2.5 milliárd $ vámkedvezmény1960. szeptember 11 hónap26 Vámegyezmények 4.9 milliárd $ vámkedvezmény1964. május 37 hónap 62 Vámegyezmények 40 milliárd $ vámkedvezmény, dömpingellenes intézkedések1973. szeptember 74 hónap 102 Vámegyezmények, keretmegállapodások 300 milliárd $ vámkedvezmény, a GATT tevékenységét kiterjesztették a nem tarifás kereskedelmi akadályok területére is1986. január 87 hónap 123 Vámegyezmények, a szolgáltatások és a szellemi tulajdon szabályozása, a WTO megalakulásaA WTO megalakulása, kereskedelmi tárgyalások és mezőzadasági támogatások2001. november ? 141 Vámegyezmények, munkaügyi, környezetvédelmi, szabadalmi szabályozásokA nemzetközi kereskedelem erősítését, a piacok további megnyitását, valamint a fejlődő országok világkereskedelembe történő erősebb integrációját elősegítő intézkedések elfogadása
Multinacionális és transznacionális vállalatok térnyerése 250px|bélyegkép|McDonald's üzlet HongKongban
A multinacionális vállalat (időnként multi) olyan vállalatot jelöl, amely számos országban (gyakran több földrészen) rendelkezik telephellyel, így többféle nemzeti identitást vesznek fel. Gyakran merül fel az a vád ezen vállalatokkal szemben, hogy a gazdasági verseny korlátozására törekednek.
A multinacionális vállalatok és a transznacionális vállalatok közötti különbség, hogy a multinacionális vállalatok tulajdonosai több nemzetből kerülnek ki, míg a transznacionális vállalatok tulajdonosai egy nemzetből kerülnek ki, gyakran egy elég szűk, behatárolható csoportból, de ők is több országban is folytatnak tevékenységet. A multinacionális vállalatok a legdinamikusabban fejlődő vállalkozások közé tartoznak.Az 1970-es évek elején 7 000, a század végen már 44 000 ilyen vállalat működött, 280 000 külföldi leányvállalattal. Az 1990-es évek közepén a multinacionális vállalatok bonyolították le a világkereskedelem 40%-át.
A fejlődésük és növekedésük oka, hogy a vállalatok egyes piacokon gazdasági erőfölényre tehetnek szert, továbbá képesek a veszteségeinek országok közötti átcsoportosítására. A munkaigényes, vagy a különösen szennyező termelői iparágakat az olcsó munkabérű, laza környezetvédelmi követelményeket támasztó harmadik világ fejlettlen országaiba telepítik át. A tőke- és tudásigényes, fejlesztő és irányító tevékenységeik pedig az anyaország területén maradnak.
Homogenizálódás A homogenizálódás a kulturális és pénzügyi globalizáció folyamata, aminek lényege az egységes(ebb) szokások és működések szükségszerű kialakulása. Általában nemzetközi üzletláncok (pl.: McDonald’s, Tesco) terjedésével és egy egységes fogyasztói kultúra kialakulásával jár. A globalizáció kritikusai ezt a folyamatot támadják leginkább, mivel sokak szerint ezek a folyamatok az országok, népek saját identitásának eltűnésével járnak, más vélemények szerint viszont ez kizárt, mert a kulturális identitások eltüntetése nem áll a gazdasági folyamatok érdekében.Tomka Béla történész, XXI. század, RTL, 2024. január 15.
Negatív hatások