A Zirci járás Veszprém vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Zirc. Területe 331,02 km², népessége 19 516 fő, népsűrűsége pedig 59 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Zirc) és 14 község tartozott hozzá.
A Zirci járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1970-ig, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886) kezdve mindvégig Zirc volt.
Települései TelepülésRang(2013. július 15.)Közös hivatalKistérség(2013. január 1.)Népesség(2013. január 1.)Terület(km²)Zircjárásszékhely városZircZirciBakonybélközségBakonybélZirciBakonynánaközségBakonyszentkirályZirciBakonyoszlopközségBakonyszentkirályZirciBakonyszentkirályközségBakonyszentkirályZirciBorzavárközségZircZirciCsesznekközségBakonyszentkirályZirciCsetényközségCsetényZirciDudarközségDudarZirciLókútközségZircZirciNagyesztergárközségDudarZirciOlaszfaluközségBakonybélZirciPénzesgyőrközségBakonybélZirciPorvaközségBakonyszentkirályZirciSzápárközségCsetényZirci
Fekvése A Zirci járás Veszprém vármegye északkeleti részén található. A megyén belül szomszédos a Pápai, a Várpalotai és a Veszprémi járással, továbbá Fejér vármegye Móri, Győr-Moson-Sopron vármegye Pannonhalmi és Komárom-Esztergom vármegye Kisbéri járásával.
Ez a vidék különösen gazdag a természeti szépségekben. A környék gyönyörű, műemlékekben gazdag települései, erdei, természet- és tájvédelmi területei, és arborétumai fogadják egész évben az idelátogatókat.
A Bakony hegyeit a földtörténeti harmad- és negyedidőszak hozta felszínre a Pannon-medencében. A táj kialakulásában nagy szerepet játszott a tenger. Többször is megjelent, egyszer mély volt és sós vizű, máskor sekélyebb és édesvizű vagy éppen mocsártenger. Erre a múltra utalnak az ásványok.
Ezért a környék bővelkedik karsztjelenségekben: a csapadékvíz, a folyóvizek hatására víznyelők, sziklatornyok alakultak ki – több mint száz barlangot hozva létre. A vizet a hegységet alkotó mészkő és dolomit a mélybe vezeti, a hegység lábánál pedig bővizű karsztforrások formájában engedi ismét útjára.
Az Északi-Bakony mintegy 300 méteres platóján kupolaszerűen ülnek a hegyek, közülük a legmagasabb a Kőris-hegy (709 m.). Mellette több, 600 méter fölötti hegy sorakozik, így méltán hívhatjuk az Északi-Bakonyt a Dunántúl tetejének.
A Magas-Bakony csapadékossága a sűrűbb, magasabbra növő faállományon meg is mutatkozik. A Bakony legmagasabb területein a zárt lombkoronájú bükkösök a jellemzőek, alacsonyabb részein a gyertyános–tölgyesek, a korai juhar, a magas kőris, a hegyi juhar és a hegyi szil. A kiszélesedő völgyek patakjait, az állandó és időszakos vízfolyásokat égerligetek, fűz-, nyár-; ligeterdők kísérik.
Ennek a változatos és gyönyörű tájnak a megismerésében nyújt nagy segítséget az idelátogatóknak a számos kiépített tanösvény. A terület élővilága pedig rendkívül gazdag, megannyi állatfajnak ad otthont e táj így ne csodálkozzunk rajta, ha utunk során néhány őzzel, erdei nyúllal vagy mókussal találkozunk.
Története
Nevezetességei Bakonybéli tájház, Bakonybél Bakonyi Erdők Háza Állandó néprajzi gyűjtemény Reguly Antal szülőházában, Zirc Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Barokk apátsági templom és Reguly Antal Műemlék Könyvtár, Zirc
Jegyzetek
Források A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.) Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
Kategória:Veszprém megye járásai Kategória:Veszprém vármegye járásai