Győry Dezső (eredeti neve: Wallentinyi Dezső) (Rimaszombat, 1900. március 18. – Budapest, 1974. február 1.) háromszoros József Attila-díjas (1956, 1958, 1970) magyar költő, író, újságíró.
Életpályája Édesapja dr. Wallentinyi Dezső (1873-1924) tanár, édesanyja Győry Ida volt. Középiskolai tanulmányait Rimaszombatban végezte el. 1917-től jelentek meg művei. 1919-ben a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt, mint Eötvös-kollégista; a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben szolgált.
1920–1922 között Halléban és Hamburgban tanult. 1921-től a Mi Lapunk, a Kassai Újság, a Színházi Újság, a Losonci Újság és a Prágai Magyar Hírlap jelentette meg írásait. 1922-től Csehszlovákiában élt, ahol a Losonci Hírlapnál, a Kassai Hírlapnál dolgozott. 1925-ben a Kassai Hírlap felelős szerkesztője lett, valamint a Prágai Magyar Hírlap irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak a szerkesztője lett. 1933–1938 között a Magyar Újság felelős szerkesztője volt. 1937-ben Vozári Dezsővel megalakította a Csehszlovákiai Magyar Demokrata Írókört.
1939-től bujkálni kényszerült. 1941-től Beregszászban élt. 1949-ben Budapestre költözött.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Művei bélyegkép|Győry Dezső emléktáblája Rimaszombatban (2018) Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (versek); Mátyusföldi Lapok, Galánta, 1921 Százados adósság (versek, 1923) A láthatatlan gárda (versek, 1927) Újarcú magyarok (versek, 1927) Hol a költő? (versek, 1931) A hegyek árnyékában (versek, 1936) Zengő Dunatáj (versek, 1938) Emberi hang (versek, 1940) Magyar hegyibeszéd; Egyetemi Ny., Bp., 1940 A veszedelmes ember. Czabán Samu életrajza (regény, 1950) Ismerd meg hazádat (szerk., képes honismertető, 1953) Az első honvédek (regény, 1953) Négy nap dörgött az ágyú (regény, 1953) A bujdosók tábortüze. Kisregény a szabadságharc idejéből; Honvéd Kiadó Intézet, Bp., 1954 (Szabad Hazánkért kiskönyvtára) Viharvirág (regény, 1955) Zengő Dunatáj (válogatott versek, Fábry Zoltánnal és Ilku Pállal, 1957) Vérehulló szerelem (kisregény, 1957) Sorsvirág. Regény a szabadságharcot követő évekből (1959) Szarvasbőgés (regény, 1960) Gömöri rengeteg (regény, 1960) A nagy érettségi (regényes visszaemlékezések, Halasi Andorral, 1960) Az élő válaszol (válogatott és új versek, Dobossy Lászlóval, 1964) A vérvörös Vág (regény, 1964) Veronika. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1965 Tűzvirág (1966) Emberi hang (válogatott és új versek, Sándor Lászlóval, 1970) Két végzetes korona (történelmi kisregények, 1973) Férfiének (válogatott és új versek, Czine Mihállyal, 1974) Kiáltó szó (válogatott versek, kiadta: Szeberényi Zoltán, 1983)
Díjai A Masaryk Akadémia irodalmi nagydíjasa (1932) József Attila-díj (1956, 1958, 1970) Munka Érdemrend (1960)
Jegyzetek
További információk
[ A magyar irodalom története] [ A magyar irodalom története] [ Kortárs magyar írók] Szeberényi Zoltán: A vox humana poétája. Győry Dezső csehszlovákiai költészete; Szépirodalmi, Bp., 1972
Kategória:Szlovákiai magyar költők, írók Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:A Prágai Magyar Hírlap vezetői, újságírói Kategória:Eötvös-kollégisták Kategória:Rimaszombatiak Kategória:József Attila-díjasok Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A magyar Vörös Hadsereg tagjai