Bokros Lajos András (Budapest, 1954. június 26. –) magyar közgazdász, egyetemi tanár, politikus, 2009–2014 között európai parlamenti képviselő, korábban a Horn-kormány második pénzügyminisztere, az 1990-es évek magyar költségvetési kiigazítási csomagjának névadója, a Közép-európai Egyetem korábbi vezérigazgatója. A róla elnevezett Bokros-csomag a rendszerváltozás óta a legnagyobb méretű gazdasági kiigazítás volt Magyarországon. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson az MDF miniszterelnök-jelöltje volt.Bokros az MDF miniszterelnök-jelöltje, Index.hu, 2009. december 12.
Családja Saját beszámolója szerint nagyszülői szinten kisparaszti-kispolgári családból származik. Apja és anyja a második világháború idején a Soli Deo Gloria ifjúsági mozgalomban tevékenykedtek, antifasiszta-népfrontos rendezvényeken vettek részt. Apja a háború után egy ideig Kiss Sándornak, a Parasztszövetség igazgatójának titkára volt. Családja ellenzéki hátteréről egy időben elterjedt vélekedés azonban legenda, szüleinek nem volt különösebb szerepük.
Édesapja, Bokros Lajos közgazdász és református presbiter.Bokros Lajos hazudott a diplomájáról! (+bizonyíték) Barikád.hu, 2009. március 23. A családban erősen továbbélt a református hagyomány, Bokros nővérének keresztapja a Klauzál téri gyülekezet vezető lelkésze volt, Bokros apja pedig a lelkész legkisebb lányának keresztapja. Maga Bokros Lajos azonban már gyerekkorában sem volt hívő. „Ezt a szüleim már akkor is tiszteletben tartották. De erkölcsi értelemben hatott rám és mindmáig hat ez a családi környezet, beleértve a hívő ember teljes megbecsülését, feltétlen tiszteletét is” – mondta egy interjúban.
Részben a családi hagyományoknak tulajdonította a szorgalomra és a saját erejéből való boldogulásra való késztetéseit is: „Ezen a ponton már a saját egyéniségem nagyobb súllyal esik latba. Én nem tagadom, hogy mindig büszke voltam a sikereimre, az eredményeimre, szerettem tanulni, versenyezni, nyerni. Például 16-szor voltam kitűnő tanuló az általános iskolában, aminek persze önmagában semmi értelme, de mégis. A tanulmányi versenyeket sorra megnyertem a felsőbb osztályosok előtt. Gimnáziumban én javítottam az egész suli földrajzdolgozatait. Az egyetem első félévében a harmadik legjobb eredményem volt, és három évig népköztársasági ösztöndíjas voltam.”Bossányi Katalin interjúja (1996) Felesége Gyetvai Mária.Első felesége Csató Mária volt, házasságukból gyermek nem született, A pénzügyminiszter pénztárosa Elite online magazin, 2010. március
Tanulmányai Közgazdaságtant tanult a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem), népgazdaság tervezése szakon. 1976-ban, ötödévesként megpályázott egy ösztöndíjat Panamában. A feltétel az volt, hogy rövid idő alatt felsőfokon meg kellett tanulni spanyolul. Visszaemlékezése szerint 200 pályázóból öten nyerték el az ösztöndíjat.
Egy évet hallgatott nyelvészetet, irodalmat, gazdaságtörténetet és gazdaságpolitikát a panamai Állami Egyetemen. A katonai diktatúrából a polgári demokráciába való átmenetben lévő Panamában megtapasztalta a sajátos, USA-ellenes latin-amerikai baloldali légkört. Panamában és Costa Ricában ekkor gyűjtötte össze későbbi doktori disszertációja anyagát (A közép-amerikai iparosítás és integráció, a közép-amerikai közös piac fejlődéséről).
Diplomáját 1978-ban szerezte, majd 1980-ban közgazdasági doktori értekezését védte meg (az országos légvédelmi parancsnokság pénzügyi tisztjeként, mert miután hazatért, másodszor is behívták). Diplomájáról 1995-ben Morvai Ferenc kisgazda képviselő azt állította, hogy Bokros 50 dollárért vette a végzettségét igazoló munkát, mert a Panamai Egyetem levélben tájékoztatta, hogy soha nem volt Bokros Lajos nevű hallgatójuk. A plágiumvádat 2012-ben a JESZ újra előhozta, és a Corvinus Egyetem vezetőségétől kérték, vizsgálják ki, hogy Bokros Lajos valóban maga készítette-e doktoriját. Bokros mindkét esetben cáfolta a vádakat.Plágiumgyanúsnak tartja Bokros Lajos doktoriját a JESZ - Index
Politikában Karrierje a rendszerváltásig 1980 és 1986 közt a Pénzügyminisztériumhoz tartozó Pénzügykutató Intézetben dolgozott. A nyolcvanas években „Rikárdó Dávid” néven írt a szamizdatokban közgazdasági cikkeket. 1987 és 1989 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági főosztályvezető-helyettese volt, 1989 és 1991 közt az MNB ügyvezetője. 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke, ezzel párhuzamosan 1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség vezetője, majd 1991 és 1995 között a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója volt. Az 1990-es választásokon a budapesti területi listáról az MSZP színeiben került be a parlamentbe, azonban két hónappal később lemondott. Az MSZP-be hol belépett, hol elhagyta. Párttagságát saját elmondása szerint 1991-ig tartotta meg.
Pénzügyminiszterként (1995-96) 1995. március 1-je és 1996. február 29-e között pénzügyminiszter volt. Ugyanazon a napon lett pénzügyminiszter, amikor a kiigazítási csomagja társszerzőjének tekintett Surányi György a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Miniszterként Békesi Lászlót követte, utóda a későbbi miniszterelnök, Medgyessy Péter volt. (A gazdasági kiigazítást sürgető Békesi lemondása után Horn Gyula miniszterelnök először Medgyessyt kérte fel pénzügyminiszternek, aki azonban nem vállalta, illetve más forrás szerintBauer Tamás: 1995 (Beszélő, 2000) a koalíciós partner SZDSZ őt nem fogadta el. Békesi egyben Horn pártbéli riválisa is volt, a párton kívüli Bokros, akit Suchman Tamás ajánlott és végül elvállalta a posztot, azonban nem.)
Politikusként Bokros Lajos sokáig tartotta a közvéleménykutatás népszerűtlenségi rekordját: 1995 októberében a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 9%-os „népszerűségi” rátát mért számára.
Politikai helyzetének megromlásához hozzájárult, hogy pénzügyminiszterré való kinevezésekor a Budapest Banktól való távozása miatt 16 millió forint „végkielégítést” kapott,VÉGKIELÉGÍTÉS: SZABÁLYOS TRÜKKÖK - hvg.hu illetve hogy a bankkonszolidációból kimaradt Budapest Banknak titokban 12 milliárd forintos tőkejuttatást nyújtott.Bokros, és ami a bajusz mögött van - mno.hu
Rövid, de konfliktusokkal teli pénzügyminisztersége idején többször is azzal fenyegetett, hogy le fog mondani, erről viccek is születtek. Amikor végül tényleg távozott, a kormányülésen egy kollégájától kért papírra írta meg lemondását, majd egy napra kikapcsolta a telefonját is.Visnovitz Péter: "A Lajos egyáltalán nem hibátlan" - politikai portré Bokros Lajosról (origo.hu 2009. március 19.)
A „Bokros-csomag”
A Bokros Lajos nevéhez fűződő, 1995 márciusában bejelentett „Bokros-csomaggal” pénzügyminiszterként meghatározó szerepet játszott az ország gazdasági stabilitásának megteremtésében: elkezdte a szociális ellátórendszer reformját, a felgyorsuló privatizáció bevételeit az államháztartás adósságainak törlesztésére használta fel. Pénzügyminisztersége idején a kormány és a Magyar Nemzeti Bank a hatalmasra duzzadt folyó fizetési mérleg hiányt aktív árfolyampolitikával fogta vissza, a forint csúszó leértékelésével kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremtett.
A „Bokros-csomag” intézkedéseit sok politikai, közgazdasági, illetve alkotmányjogi kritika érte.https://web.archive.org/20020113223659/eszmelet.tripod.com/40/andor40.html Sokan még a szükségességét is vitatták, vagy pedig a rendszerváltás utáni elhibázott gazdaságpolitika miatti tűzoltásnak tartották. A baloldalon is sokan (például Ferge Zsuzsa) túlzottan radikálisnak értékelték a pénzügyi megszorításokat. A csomag meghirdetése után több társadalmi csoport (például az egyetemisták és a nagycsaládosok) tüntetésekkel tiltakozott ellene. A magyar közgazdászok is csak a csúszó leértékelést és a vámpótlék bevezetését fogadták egyöntetű szakmai elismeréssel, a többi pénzügyminiszteri intézkedés megalapozottsága vitákat váltott ki és egy részüket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A kiigazítás egészét viszont a nemzetközi pénzügyi intézmények és a befektetők is üdvözölték.
A Horn-kormány a csomag hatására veszített népszerűségéből, ezért sokan ma is ezt tartják az 1998-as választási vereség legfőbb okának – noha mások szerint viszont a reformfolyamat megtorpanása, a politikai demagógia térnyerése, illetve a Tocsik-ügy tehető felelőssé érte. Bokros Lajos kinevezése után alig egy évvel lemondott, azonban miniszteri tevékenysége megteremtette az alapot Magyarország OECD-be való belépéséhez. Számos értékelés szerint a „Bokros-csomag” és a Horn-kormány első időszakában végrehajtott radikális privatizációs program (elsősorban a bankrendszer magánosítása) hozzájárult az 1996 és 2000 közötti időszak gyors gazdasági növekedésének megalapozásához.Farkas Zoltán - Bokros Lajos: Ha folytatták volna, amit elkezdtem, a magyarok már osztrák színvonalon élhetnének (HVG, 2025.03.12.)
A „Bokros-csomag” a korabeli művészvilágot is megmozgatta, ennek legismertebb megjelenése Verebes István és Kern András kabaré-kisfilmje volt, A főgonosz címmel.Viták kereszttüzében: a Bokros-csomag , vg.hu, 2008. december 15. Orbán Ottó Gondolatok a leégett könyvtárban című versében „kőbaltás miniszter”ként utal rá.
Köztes évek (1998–2009) Miniszteri posztjáról való lemondását követően rövid időn belül külföldre távozott: a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója lett, többek között Horvátországban és Lengyelországban dolgozott kormánytanácsadóként. 2009 februárjában a Nemzetközi Valutaalap tanácsadójaként járt a krízis sújtotta Ukrajnában.
Burány Sándor, az MSZP kispesti elnöke szerint Bokros 1996-ban újra belépett az MSZP-be, a kispesti szervezetbe, de tagsága később megszűnt, mert nem járt se pártrendezvényekre, se tagdíjat nem fizetett. Maga Bokros azonban határozottan tagadta, hogy belépett volna a pártba.Index (index.hu | 2009. március 20.)
Rendszeresen publikál külföldön és Magyarországon; 2003 decembere végén az Élet és Irodalomban (ÉS) megjelent, a nagy elosztórendszerek radikális reformját sürgető 130 pontja jelentős visszhangot váltott ki. Az ÉS 2004 tavaszán könyv formájában kiadta az újságban megjelent cikkeit.
Pénzügyminiszterségének tizedik évfordulóján (2005. március) kitüntették volna a Magyar Köztársaság egyik magas állami kitüntetésével, de ezt visszautasította, mivel nem találta megfelelőnek az indoklást. (Kimaradt belőle pénzügyminiszterként végzett munkájának méltatása.)
A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora. 2005 decemberétől az intézmény gazdasági irányításáért felelős vezérigazgatójává nevezték ki, ezt a posztot 2008 végéig töltötte be.Bokros Lajos már nem a CEU vezérigazgatója 2006 januárjában az oktatási és a pénzügyminiszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdasági Tanácsának vezetőjévé nevezte ki. A CEU-n makroökonómiát, költségvetési politikát és a rendszerváltó országok gazdaságpolitikai alternatíváit oktatja.
Angol, spanyol és orosz nyelven felsőfokon beszél, németül középfokon tud,FN.hu valamint beszél horvátul és románul. Alapfokú szlovák nyelvismerettel rendelkezik.Bokros Lajos szlovákul szólalt fel a szlovák nyelvtörvény vitájában
Bokros Lajos neve több más magyar közgazdászéval együtt (mint Surányi György, Király Júlia, Simor András) szóba került a magyar médiában mint Járai Zsigmond 2007 márciusában távozó Magyar Nemzeti Bank-elnök lehetséges utódja.
2009 januárjában az Élet és Irodalomban A reform kritikus tömege címmel jelentetett meg egy tanulmányt a válságból kivezető úttal kapcsolatban, ami jelentős vitát váltott ki. A tanulmány folytatása februárban jelent meg a Népszabadságban A reform kritikus hiánya címmel.Népszabadság: A reform kritikus hiánya
Az Európai Parlamentben