Perlmutter Izsák (Pest, 1866. július 2. – Budapest, 1932. április 13.) magyar festőművész.
Családja Zsidó családban született. Apja, Perlmutter Gyula is műkedvelő festő volt, aki Párizsban is tanulmányozta a festészetet. Édesanyja Gruber Karolina. Anyai ágon is jómódú felmenőkkel rendelkezett, apai nagyapja, Perlmutter Jakab az 1850-es évektől számtalan bérháznak volt a tulajdonosa, egy ideig a Kőbányai Sörgyárat is birtokolta, tőle vásárolta meg később Dreher Antal.Gábor Anna: Perlmutter Izsák (2003)
Tanulmányai, élete és munkássága bélyegkép|balra|Nevelt lánya, Cleo Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd a párizsi Julian Akadémián folytatta. Magyarországra visszatérve Bihari Sándor mellett dolgozott, majd ismét Párizsba ment. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol Jozef Israëls volt rá nagy hatással. Először a lareni művésztelepen telepedett le, majd továbbköltözött Volendamba, ahol önállóan dolgozott. Itt festette a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található Ima című képét, valamint a Zsidó Múzeumban látható Vasárnapi látogatás-t. A hollandiai művek közös jellemzői a sötét árnyalatok és erős színek.A NOL cikke Perlmutter 2003-as életmű-kiállításáról
1900-ban összeházasodott Foltány Máriával, és örökbe fogadta felesége lányát, Reiszner Gizellát, akit Cleonak nevezett, és számos portrét festett róla.Berger, Natalia, The Jewish Museum: History and Memory, Identity and Art from Vienna to the Bezalel National Museum, Jerusalem, Leiden–Boston, 2018, 283. Családjával 1904-ben hazatért Magyarországra. Először a szolnoki művésztelepen alkotott. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett. Ezek közül három a Magyar Nemzeti Galériában található. Ezután Besztercebányán dolgozott. Később Rákospalotán a Villasoron rendezte be otthonát. Ebből a periódusából több paraszti portréja ismeretes. Sorozatokat is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre – a korábbi hollandiai képektől eltérően – a fény és az élénk színek jellemzőek, például a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Ezek a művei a magyar szecessziós festészethez sorolhatók. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.
1932 tavaszán hunyt el tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját (jelenleg a Terror Háza Múzeum) a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A fennmaradó egynegyed részből zsidó múzeum létrehozásáról rendelkezett.
Kiállításai
Önarcképei is fontos helyet foglalnak el munkásságában, egyet ezekből a firenzei Uffizi képtár vásárolt meg. Számos kiállítása szerzett elismerést művészetének: Berlinben, Brémában, Párizsban, Münchenben, Rotterdamban. A Szinyei Merse Pál Társaság tagjává választotta, bár nem kedvelte a festői csoportosulásokat, inkább önállóan alkotott.
2003-ban a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megrendezte életmű-kiállítását 32 festményét bemutatva. 2013 novemberében a Kieselbach Galéria bemutatta Kövesi István amatőr műgyűjtő addig rejtőző kollekcióját, benne számos Perlmutter-képpel. 200px|bélyegkép|Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben (5B-11-13). Jegyzetek
Források Perlmutter Izsák életműve Magyar Életrajzi Index
További információk
A Művészet c. folyóirat 1909/4. száma Perlmutter Izsákról https://web.archive.org/web/20140109144923/http://kovacsgaborgyujtemeny.hu/alkotas/perlmutter-izsak/szalon Elek Artúr kritikája Perlmutter művészetéről 1921-ből Buza Péter: Palotai tegnapok. Tallózás egy várossá lett palóc falu múltjában. Rákospalota, Rákospalotai Múzeum, 1995. Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
Kapcsolódó szócikkek Magyar festők listája
Kategória:Magyar festők Kategória:Pestiek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Rákospalotaiak Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:1866-ban született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek