Az erdélyi szombatosok keresztény felekezet a 16. század végétől kezdődően. 1618-ban Bethlen Gábor, majd 1638-ban I. Rákóczi György törvény hozott ellenük, ezért vallásukat javarészt titokban tartották. Az alábbi lista a felekezet ismert tagjainak illetve hozzá közelállónak tartott személyeket tartalmazza betűrendben. Egyes személyek esetében a források ellentmondóak a szombatosságot illetően.

Az önálló szócikkel nem rendelkezők neve ide irányít át, ezért nevük vastagítva jelenik meg. Az önállóan is nevezetesekről csak a születési-halálozási adatok, illetve a lista tárgyához tartozó információk szerepelnek; az életrajz többi vonatkozása a hivatkozott szócikkben található.

Alvinczi Énok (16. század) énekszerző. Többedmagával néhány szombatos szertartási éneket szerzett a felekezet számára, amelyek ma a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött Jancsó-kódexben olvashatóak. Az Egy lélekkel illetve Emlékezzél, Úristen című énekek megtalálhatók az 1609-ben Kolozsvárott kiadott unitárius egyházi énekeskönyv két csonkán fennmaradt példányában is.Borsa 1983: . Alvinczi Péter (Nagyenyed, 1570 – Kassa, 1634. november 26.) Bocskai István udvari papja és végrendeletének egyik végrehajtója.Kohn 1889: 80. (16. század vége – 1626 után) egyházi író. Az egyik erdélyi szombatos közösség lelkipásztori tisztét tölthette be. Predicatio vagy Concio címen kézirata maradt fenn 1626-ból egy kódexben, amely jelenleg Kolozsváron, az Akadémiai Könyvtárban található. Ugyanoda került az unitárius kollégium könyvtárából a Szombatosok régi könyve című kézirat, amelyet a szakirodalom Árkosi János-kódex-ként ismer; ennek másolását 1617-ben kezdték meg. (Ism. Keresztény Magvető 1886. 146.)Dán 1985.Stoll 2004: 35. véckei id. Balássy Ferenc, a székelyek kapitánya. Bethlen Gábor több ízben küldte követségbe. Kohn Sámuel állítja, Jakab Elek vitatja Balássy szombatosságát.Jakab 1891: 139–140. Bökényi Filep János, református lelkész, a Régi szombatos énekeskönyv három énekének szerzője.Kohn 1889: 128. Bogáthi Fazekas Miklós (Torda, 1548. december 4. – Kolozsvár, 1592 vagy 1598 körül) unitárius lelkész, költő, tanár. 1579-ben Balássy Ferenc szendemeteri kastélyában volt udvari pap, innen szombatos nézetei miatt menekülnie kellett. Zsoltárfordításait a szombatosok is használták.Kohn 1889: 82. és 140–155. Jakab Elek vitatta Bogáthi szombatosságát.Jakab 1891. Borsos Tamás (Marosvásárhely, 1566. június 14. – 1633 után) marosvásárhelyi jegyző és városbíró, Bethlen Gábor követe a török portán. Kohn Sámuel állítja, Jakab Elek vitatja Borsos szombatosságát.Jakab 1891: 139. Eőssi András (? – 1602. július–augusztus) székely főnemes, a szombatos felekezet megalapítója.Dán 1974. aranyosgerendi Gerendi János erdélyi főnemes, a szombatosság első tekintélyes pártfogója.Zoványi 1977. A kortárs Arator István szerint a szombatos felekezet egyik alapítója.Pirnát 1970. kissolymosi 1616–1633 körül keletkezett kéziratos énekeskönyve Kolozsváron, az Akadémiai Könyvtárban található.Stoll 2004: 34. és 39. hidvégi Mikó Ferenc (Hídvég, 1585 ? – Gyulafehérvár, 1635. július 15.) politikus, diplomata, emlékiratíró, a 17. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége, Bethlen Gábor fejedelem bizalmas tanácsosa. Kemény János erdélyi fejedelem önéletírása szerint „religiójában névvel unitárius, de való­sággal semmi religióju ember vala. Az pápistaságban az purgatoriumot és ceremóniákat javallotta, zsidóságból az szombatot, kiből egyet, kiből mást, és az millenárium időket hitte.” Kohn Sámuel ebből az idézetből, valamint abból a tényből, hogy Péchi Simon neki ajánlotta a Talmud egy részének magyar fordítását, azt a következtetést vonja le, hogy „voltaképpen szombatos, csakhogy vallásával még nem egészen volt tisztában.”Kohn 1889: 84. Jakab Elek vitatta, hogy Mikó Ferenc szombatos lett volna.Jakab 1891: 138. lengyelfalvi , Péchi Simon sógora, udvarhelyszéki főkapitány.Kohn 1889: 79–80. , unitárius lelkész, aki Dávid Ferenc tanait a hitújító bebörtönöztetése után is hirdette, ezért az unitáriusok eltiltották a prédikálástól. A Régi szombatos énekeskönyv egyik énekének szerzője. Péchi Simon (1565–70 körül – 1640-1642 körül) erdélyi kancellár, a szombatos vallás vezéralakja. 1615-ös énekeskönyve Kolozsváron, az Akadémiai Könyvtárban 1631 előtti imakönyve Kalocsán, a Főszékesegyházi Könyvtárban található.Stoll 2004: 33. és 52. Szentmiklósi Turcsák Mihály (?, 1603 – Marosvásárhely, 1668) unitárius lelkész, aki Péchi Simon udvari papjaként szombatossá lett.Kohn 1889: 82. (? – Dés mellett, 1638. július 17.) ötvös, Toroczkai Máté unitárius püspök fia; nézeteinek hangoztatása miatt Krisztus elleni káromlás címén halálra kövezték.Kohn 1889: 79.Jakab 1891: 137.Erdő 1994: 215.

Hivatkozások Stoll 2004 esetében a hivatkozások nem az oldalszámot, hanem a kéziratnak a lista szerinti sorszámát tartalmazzák.

Források Borsa 1983: Dán 1974: Dán 1985: Erdő 1994: Jakab 1891: Kohn 1889: MÉL: Pirnát 1970: Stoll 2004: Szinnyei: Zoványi 1977:

Kategória:Erdély történelme Kategória:Magyar történelmi témájú listák