A társasági adó (röviden: tao) a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája. Magyarországon az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) szabályozza a társasági adó hatályos szabályait.Pénzügyi jog II. 235. o.

Bár Magyarországon a társasági adó 9%-os mértéke a legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai közül, azonban az EU-ban csak Magyarországon létező iparűzési adó és innovációs járulék együttesen dupla akkora terhelést jelent a cégeknek, mint a társasági adó; 2020-ban 407 milliárd folyt be a társasági adóból,A központi költségvetés bevételei és egyenlege – ksh.hu viszont 729 milliárd forint bevétel keletkezett az iparűzési adóból,Nemzeti adólista – az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások nemzeti osztályozásának teljes részletezése – Helyi önkormányzat (folyó áron, millió forint) – ksh.hu és 89 milliárd forint folyt be az innovációs járulékból.Nemzeti adólista – az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások nemzeti osztályozásának teljes részletezése – Kormányzat+Európai Unió Intézményei (folyó áron, millió forint) – ksh.hu Ugyanakkor míg a társasági adó a profitra helyezi az adózást, addig az iparűzési adó és az innovációs járulék a bevételen alapszik, így az iparűzési adó és az innovációs járulék azokat jutalmazza, akik a lehető legkevesebbet állítják elő, és azokat bünteti, akik magas hozzáadott értéket állítanak elő, illetve innovatív technológiába fektetnek be.Oszkó Péter: súlyosan torzítja a gazdaságot az iparűzési adó – infostart.hu, 2020. március 9.

2019. január elsejétől megszűnt a kulturális társasági adótámogatás (kulturális tao) - vagyis az előadó-művészeti szervezetek támogatása a társasági adóból.Ezért kellett megszüntetni a kulturális tao-t. Piacesprofit.hu. 2020. máj. 6.

Adótényállás Adóalany A társasági adó alanyai két csoportba sorolhatók: belföldi illetőségű adóalanyok, külföldi illetőségű adóalanyok. Belföldi illetőségű adóalanyok a törvény által meghatározott belföldi személyekből, illetve azon külföldi személyekből állnak, amelyek esetében az ügyvezetés helye Magyarországon van. A belföldi személyek közül belföldi illetőségű adóalanyok: a gazdasági társaságok, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet és az európai szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a vízi társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény, a diákotthon, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyéni cég, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium. Azonban kivételeket is meghatároz a törvény, ilyenek például a pártok, a felszámolás alatt állók, a Magyar Nemzeti Bank.

Külföldi illetőségű adóalanyok a külföldi vállalkozók, és az ingatlannal rendelkező társaság tagja, ahol ingatlannal rendelkező társaság alatt olyan társaságot értünk, amelynek mérlegében az eszközök értékének több mint 75%-át magyarországi ingatlanok adják, illetve ahol a külföldi illetőségű személy.

Adótárgy Az adótárgy a társasági adó esetében a vállalkozási tevékenység, ami alatt ebben az esetben jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet értünk.

Adóalap Az adó alapja a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény, módosítva a törvény által meghatározott korrekciós tételekkel.Pénzügyi jog II. 246. o. Amennyiben az adóalap nem éri az elvárt jövedelem szintjét, akkor törvényes vélelemként vélelmezett adóalap kerülhet megállapításra.

Adómérték A vállalkozásokat terhelő társasági adó (vállalati nyereségadó) mértéke 1997-től a következőképpen változott (2022. júliusi állapot szerint), főszabály szerint:

+ A tao mértéke az adóalap százalékában Időszak Az adóalaphoz viszonyítva 1997. január 1. – 2003. december 31. 18% 2004. január 1. – 2005. december 31. 16% 2006. január 1. – 2007. december 31. 16%, de 5 millió Ft adóalap alatt 10%(bizonyos feltételek teljesítése esetén) 2008. január 1. – 2009. december 31. 16%, de 50 millió Ft adóalap alatt 10%(bizonyos feltételek teljesítése esetén) 2010. január 1. – 2016. december 31. 19%, de 500 millió Ft adóalap alatt 10% 2017. január 1-jétől 9%

Jegyzetek

Források Simon István (szerk.): Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2012,

Lásd még Tao-támogatás

További információk http://www.njt.hu

Kategória:Magyarországi adónemek Kategória:Üzleti kifejezések