Dél-Korea gazdaságának története viszonylag rövid időre nyúlik vissza, mivel az állam csak a második világháborút követően jött létre. Dél-Korea gazdasága az ország létrejötte óta piacgazdaság, amely nominális GDP-jét tekintve 2012-ben a 15. volt a világon, míg 12. volt a GDP-t vásárlóerő-paritáson számolva. Dél-Korea tehát fejlett gazdasággal rendelkező ország, amely az OECD és a G20 tagja, továbbá egyike az ázsiai tigriseknek. Dél-Korea gazdasága az 1960-as évek eleje és az 1990-es évek vége között egyike volt a világ leggyorsabban növekedő gazdaságainak, és a 2000-es években is az egyik leggyorsabban bővülő fejlett gazdaság volt.

Dél-Korea kevés természeti erőforrással rendelkezik és túlnépesedett, ezért export-orientált gazdasági stratégiát alkalmazott. Ennek következtében 2012-ben a világ 6. legnagyobb exportőre, és 7. legnagyobb importőre lett. A gazdaság fejlődését jól mutatja, hogy Dél-Korea volt az első olyan ország, amely az OECD fejlesztési támogatásából nagyobb mértékben részesedő országból jelentős donorrá vált.

Gazdaságtörténeti áttekintés A koreai háborút követő évtizedben Dél-Korea a világ egyik legszegényebb országa volt. Az ipari szektor növekedése volt az elsődleges tényező, ami elindította a gazdasági fejlődést. Az erős hazai ösztönzés, illetve a külföldi támogatás hatására gyors ütemben vezettek be új technológiákat az iparban. Növekedett az árutermelés, különösen a külpiacokra szánt áruk esetében. Az ipar megváltoztatta az ország képét, milliók költöztek az ipari központokba.

Visszaesés következett be 1989-ben, az export gyors csökkenése komolyan érintette az ipart. Ez leépítéseket eredményezett számos elektronikai, autóipari és textilipari gyártónál. Automatizált rendszereket vezettek be, hogy jóval kevesebb munkaerő felhasználásával növeljék a termelékenységet és a versenyképességet.

Gyors növekedés a 60-as évektől a 80-as évekig Dél-Korea GDP-je évente átlagosan 8%-kal nőtt 1962 és 1989 között. Ebben az időszakban az egy főre jutó nominális GDP 103,88 USD-rőlhttp://www.nationmaster.com/graph/eco_gdp_percap-economy-gdp-per-capita&date=1962 5438,24 USD-re nőtt.http://www.nationmaster.com/graph/eco_gdp_percap-economy-gdp-per-capita&date=1989 Jelentősen nőtt az ipari szektor, illetve a belső megtakarítások aránya a GDP-hez viszonyítva.

A gyors iparosodás legfőbb tényezője a kifelé tekintő gazdasági stratégia elfogadása volt az 1960-as évek elején. Ez a stratégia különösen megfelelő volt, tekintettel arra, hogy Dél-Korea kevés természeti erőforrással rendelkezik, a megtakarítási ráta alacsony, a belső piac pedig szűk volt. A stratégia támogatta a munka-intenzív feldolgozóipari exporton alapuló gazdasági növekedést, amiben az ország kompetitív előnyre tudott szert tenni. A kormányzati kezdeményezések fontos szerepet játszottak ebben a folyamatban. A külföldi tőke beáramlását nagyon támogatták, az alacsony belső megtakarítások kiegészítése érdekében. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményeként az export és a jövedelmek gyors növekedését érték el.

Az ipari szektort támogató export-orientált gazdasági stratégia a mezőgazdasági szektort viszonylag fejletlenül hagyta, ezért a két szektor közötti jövedelmi egyenlőtlenségek súlyos problémává váltak az 1970-es évekre. Ez a probléma fenn is maradt, a kormányzat erőfeszítései ellenére, amelyek a mezőgazdasági jövedelmek növelésére, illetve a vidékiek életszínvonalának javítására irányultak.

Az 1980-as évek elején az infláció kontroll alatt tartása érdekében konzervatív monetáris politika és szigorú fiskális politika került bevezetésre. A gazdaságba történő állami beavatkozásokat nagy mértékben csökkentették. Liberalizálták az importot és a külföldi befektetéseket a verseny fokozása érdekében.

A 90-es évek és az ázsiai pénzügyi válság Az 1990-es évek első felében a gyors növekedés folytatódott mind a fogyasztás, mind a GDP tekintetében. Ez az ázsiai pénzügyi válság miatt 1997-ben megváltozott. Dél-Korea fizetőeszköze (dél-koreai von) gyors leértékelődésnek indult, a hitelek visszafizetésével kapcsolatos súlyos problémák következtében pedig a kereskedelmi bankok egy részét be kellett zárni. A Nemzetközi Valutaalap segítségként jelentős mértékű hitelt hagyott jóvá az ország számára, melynek gazdasága 1998-ban gyors ütemben esett vissza. A GDP 1999-ben újra erőteljesen növekedni kezdett, és a válság befejeződött.

A 2000-es évek Elmozdulás történt a központilag tervezett, kormányzat által irányított befektetési modell felől a piac-orientált felé. Ezek a gazdasági reformok segítették, hogy Dél-Korea 2000-ben is Ázsia néhány erősen növekvő gazdaságú országa között maradjon. A gazdasági növekedés azonban visszaesett 2001-ben a világgazdaság lassulása miatt. Ezt követően a gazdaság stabilizálódott, és viszonylag gyors növekedést mutatott, amiben a fő exportcikkek (pl. televíziók, mobiltelefonok) komoly szerepet játszottak.

A világgazdasági válság következtében Dél-Korea jelentős visszaesést szenvedett el. A GDP 2008 negyedik negyedévétől csökkenni kezdett. Az export 2009 januárjára rekord mértékben csökkent. Különösen nagy visszaesés volt az export terén a gazdaság két pillérét jelentő ágazatban, az autóiparban és a félvezetők gyártásában.

A megfelelő ösztönző intézkedéseknek, és az export csökkenését kompenzálni képes erős belső fogyasztásnak köszönhetően Dél-Korea gazdasága el tudta kerülni a legtöbb iparosodott országra jellemző mély recessziót.(News Focus) Rate hike heralds start of Korea's stimulus exit Dél-Korea 2010-ben már komoly gazdasági növekedést produkált.

Gazdasági szektorok Az importot számos ágazatban liberalizálták az utóbbi években, azonban az agrárpolitika erősen protekcionista maradt, mivel nagyon jelentős árkülönbség van a hazai mezőgazdasági árak és a világpiaci árak között, ezért a mezőgazdasági import liberalizációja súlyos következményekkel járhatna az ország agráriumára nézve. Dél-Korea és Kína dominálja a hajógyártást a világon. Dél-Korea a nagyobb értékű hajókra koncentrál, ezért vezet az értékesítés összege terén. A hajógyártás az 1970-es évektől dinamikusan fejlődött, azonban az 1980-as évek végén visszaesés következett be a dolgozók megmozdulásai, valamint a japán hajógyárak exportjának támogatása miatt. Dél-Korea a globális hajógyártási piac mintegy felét birtokolta 2008-ban. Az ország továbbá a világ egyik legnagyobb autógyártójává vált. Dél-Korea legnagyobb autógyártója pedig a Hyundai Kia Automotive Group. Az autóipar igen gyorsan bővült 1980-as évek folyamán, azonban az évtized végére visszaesés volt tapasztalható az Egyesült Államokban történt autóeladások csökkenése miatt. A Koreai-félsziget legtöbb ásványkincse Észak-Koreában található. Dél-Koreában csak volfrám és grafit található nagyobb mennyiségben, ezért a legtöbb ásványt és ércet importálják. Az export szempontjából az építőipar is fontos szerepet tölt be, mivel koreai cégek világszerte vesznek részt építőipari projektekben. Ezek között szerepelnek a világ jelenlegi legnagyobb épületei is.Civil Engineer's Handbook of Professional Practice: Taipei 101 Tekintettel arra, hogy a Koreai-félsziget a világ egyik leginkább militarizált területe, Dél-Korea fontos hadiipari gyártó. Hadiipari termelése jelentős mind exportra, mind hazai célokra. A fegyverzet tekintetében Dél-Korea az 1960-as években még erősen függött az Amerikai Egyesült Államoktól, azonban ez az 1970-es évektől megváltozott. A turizmus is jelentős. Az ázsiai országokból érkező turisták száma az utóbbi években rendkívüli mértékben nőtt, részben a koreai hullám népszerűségének köszönhetően, így a turizmus is egyre fontosabb gazdasági szektorrá válik.

Jegyzetek

További információk

Essays on such topics as American-educated technocrats in the 1960s and their role in South Korea's economic growth, and entrepreneurial family companies in South Korea, as well as China and Japan.

Kapcsolódó szócikkek Korea Közgazdaságtan Észak-Korea gazdasága Országok GDP szerinti listája (nominális) Országok GDP szerinti listája (PPP)

Fordítás

Kategória:Dél-Korea gazdasága