A Varsó-Chopin repülőtér (lengyelül: Lotnisko Chopina w Warszawie) (IATA: WAW; ICAO: EPWA) Varsó legnagyobb nemzetközi repülőtere. A Varsó Włochy kerületében található légikikötő Lengyelország legnagyobb és legforgalmasabb repülőtere, mely az ország légi közlekedésének közel 40%-át bonyolítja le. A Chopin repülőtéren naponta közel 300, menetrend szerinti járat fordul meg és növekvőben van a charterjáratok száma is. A legforgalmasabb londoni, frankfurti, párizsi, amszterdami és chicagói járatok mellett a krakkói, wrocławi és a gdański belföldi járatok a legnépszerűbbek. A Chopin repülőtér a legnagyobb lengyel légitársaság, a LOT mellett az Eurolot bázisrepülőtereként is szolgál.
Az 1934-ben megnyitott reptér neve Varsó–Okęcie repülőtér (Port lotniczy Warszawa-Okęcie) volt, ami a közeli Okęcie városrészre utalt. 2001-ben a repülőtér felvette a világszerte ismert lengyel zeneszerző, Frédéric Chopin nevét. A hivatalos névváltoztatás ellenére a köznyelvben az „Okęcie” (Lotnisko Okęcie)'''' megnevezés maradt fent.
2010-ben a World Airport Awards-on varsói repülőteret Kelet-Európa harmadik legjobb repülőterének választották a moszkvai Domogyedovo és a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőterek után. 2013. november 25-én a repülőtér hivatalosan bejelentette, hogy fennállása óta először elérte az évi 10 millió feletti utaslétszámot.
Általános adatok 200px|bélyegkép|A katonai terminál bejárata Fekvése A Chopin repülőtér Varsó központjától kb. 10 km-re délnyugatra, többnyire Włochy kerület Okęcie városrészében fekszik. A létesítmény egyes részei Paluch és Załuski városrészeket is érintik. A repteret keletről az S79-es, illetve a Petrolot olajipari vállalat telepe, délről és délnyugatról az S2-es gyorsforgalmi út, nyugatról a Krakkói út (Aleja Krakowska) határolja, északnyugati szomszédságában pedig a Légi Közlekedési Intézet (Instytut Lotnictwa) található. Északi és északkeleti irányból különböző légügyi intézmények és kereskedelmi egységek vannak, mint pl. a LOT épületei, vagy az egykori 36. Különleges Légi Szállítási Ezred (36 Specjalny Pułk Lotnictwa Transportowego) támaszpontja (1 Baza Lotnicza Armii Krajowej). A Lengyel Légierő gépeinek egy külön forgalmi előteret alakítottak ki. A létesítmény teljes területe kb. 600 hektár.
Vállalati adatok A varsói repülőteret „Lengyel Repülőterek” Állami Tulajdonú Vállalat (PPL) működteti, amely a Zielona Góra-i repülőtér kezelője is. A vállalat vezetője Michał Marzec, aki egyben a varsói reptér igazgatója is. A PPL-nek további 10 lengyelországi repteret működtető vállalatban, illetve légi közlekedéssel kapcsolatos cégekben van részesedése. A cég 2012-ben 2358 főt foglalkoztatott a varsói reptéren, ami 230-cal több, mint az előző évben. 2012-ben 198 különböző cégnek kb. 9000 alkalmazottja dolgozott a repülőtér különböző részein.
2008 óta a varsói repülőtéren különböző tanfolyamokat is szerveznek, amelyeken az érdeklődők a repüléssel kapcsolatos különböző szakterületen szerezhetnek képesítést. A Repülőtéri Szolgáltatások Képzési Központ (Ośrodek Szkolenia Służb Lotniskowych; OSSL) korszerűen felszerelt oktatói helyiségeiben képzik többek között a reptéri biztonsági ellenőröket is.
Kultúra és sport A repülőtér és üzemeltetője a kultúra támogatásában is részt vesz. A vállalat által szponzorált legfontosabb rendezvény a Chopin és az ő Európája nemzetközi zenei fesztivál, amely Varsó kulturális életének egyik meghatározó eseménye.
A 2010-es évet a Lengyel Országgyűlés Chopin emlékévvé nyilvánította, és ennek keretében számos, a zeneszerzőhöz kapcsolódó rendezvény zajlott az ország határain belül és kívül, melyek közül soknak a repülőtér is támogatója volt. Az emlékévre készült a Fryderyk 2010 című népszerűsítő dokumentumfilm, amely a 21. századi Lengyelországot mutatja be Chopin zenéjével a háttérben. Jerzy Szkamruk és Piotr Sławiński filmjében többek között a zeneszerzőről elnevezett repülőtér is látható. A filmet számos turisztikai filmfesztiválon vetítették, amelyeken díjakat is nyert (többek között a berlini Nemzetközi Turisztikai Börzén bronzéremmel díjazták).
A repülőteret működtető PPL egy-egy futsal és röplabda csapatot is fenntart, melyek keretei között az alkalmazottai sportolhatnak. Előbbi sportágban a lengyel repülőterek csapatainak kiírt bajnokságot is megrendezik, aminek állandó résztvevője a varsói csapat. A röplabdázókat egy egykori válogatott, Witold Roman edzi. Ez a csapat egy vállalati alakulatoknak megrendezett bajnokságban szerepel, melynek első kiírásában aranyérmes lett.
Története A kezdetektől a második világháború végéig (1934-1945) bélyegkép|200px|balra|A mokotów-mezei reptér 1934-ben bélyegkép|200px|A British Airways Varsó és London közötti első járat gépe a LOT Junkers Ju 52-es repülője mellett várakozik (1939 április) bélyegkép|200px|Az elpusztított Állami Repülőgépgyárak látképe 1939-ben
Az első világháború előtti repülős tevékenységek Varsóban a Mokotów-mezőn (lengyelül:Pole Mokotowskie) zajlottak, amely a belvárostól mintegy 3 kilométerre terült el. Az 1929-ben megalakult LOT lengyel légitársaság számára azonban nem Varsó számított a legfontosabb légi kikötőnek, hanem Katowice. A Pole Mokotowskie repülőtérről Gdańsk, Katowice, Lviv és Poznań irányába (illetve vissza) indultak repülőgépek, nemzetközi járat pedig csak a vilniusi tesztjárat volt. Ezzel szemben Katowicéből Bécsbe és Brnóba is el lehetett jutni légi úton. Azonban a létesítmény nem volt képes megfelelő feltételek között ellátni feladatait, mivel túl közel volt a lakott területekhez. Ezért 1924-ben, amikor a Varsó környéki városfejlődés is fellendült, a Vasútügyi Minisztérium elhatározta másik repülőtér megépítését. A terv megvalósításához négy varsói helyszín került szóba: Bemowo, Bielany, Gocław és Okęcie. Végül az utóbbira esett a választás, ahol a minisztérium területet vásárolt, és egy új reptér építésébe kezdett. Az új létesítmény megnyitására 1934. április 29-én, Ignacy Mościcki köztársasági elnök jelenlétében került sor. Az Okęcie-i repülőtér attól kezdve minden légügyi tevékenységet átvett a korábbi mokotówi reptértől. A kor követelményeinek megfelelően felszerelt légi kikötő három kifutópályával rendelkezett, amelyek háromszögszerűen helyezkedtek el. Az egyik kifutó mellett volt a repülőtér főépülete, melyben váróterem, jegyiroda, vámhivatal, távírda, postahivatal, rendőrállomás és egy trafik is az utasok rendelkezésére állt. Ezek mellett a létesítmény három hangárt, kiállítótermet, csarnokokat és betonból készült gurulópályát is magába foglalt. A kifutópályát ekkor még csak füves sávok alkották. Az 1933-ban befejezett, modernista stílusban épült repülőtéri főépület 10 millió złotyba került az államnak. Működésének első évében kb. 10 000 utas érintette a repteret.
A polgári repüléshez kapcsolódó részek elkészültével megkezdődött a repülőtér katonai célokra való felhasználása is, ugyanis hamarosan elkészült a Lengyel Légierő helyi bázisa, majd a Varsói Repülésügyi Intézet (lengyelül: Instytut Lotnictwa), az Állami Repülőgépgyárak és egyéb, repüléshez kapcsolódó létesítmények jöttek létre. Az utasszám és a gépmozgás növekedésével a hatóságoknak egy légi közlekedési rendszert kellett kidolgozniuk, ezért az állam több légi folyosót is kijelölt a légitársaságok számára, illetve rádióállomásokat létesítettek, amelyek a forgalmat irányították. 1937-ben korszerű rádiónavigációs-, illetve fénynavigációs-rendszerrel gazdagodott a létesítmény, amelyek a biztonságosabb landolásban segítették a gépeket. 1938-ra a nemzetközi járatokkal érkező és induló utasok számára 16 bevándorlási ellenőrzőpontot hoztak létre, amit később a Lengyel Határőrség üzemeltetett. A második világháború előtti években a repülőtérről menetrend szerinti járatok indultak 6 belföldi és 17 külföldi helyszínre. Utóbbiak közé tartozott Tel-Aviv és Bejrút, illetve egy amerikai járat beindítása is tervbe volt véve.
1938. július 1-jén indult el a Budapest és Varsó közötti első hivatalos repülőjárat, amit a LOT és a Malert közösen üzemeltetett. A Junkers Ju-52 típusú repülőgépekkel induló járat hamar népszerű lett, ezért 1938 szeptemberében újabb járat indult a LOT üzemeltetésében a Varsó-Krakkó-Budapest útvonalon. Egy évvel később beindult a LOT Varsó-Budapest-Belgrád, valamint a Budapest-Velence-Róma járata is, melyek háború kirobbanásáig üzemeltek.
A második világháború alatt az Okęcie-i reptér gyakran a német hadsereg és a lengyel ellenállás összecsapásának színtere volt, ezért a háború végére a létesítmény majdnem teljes egészében megsemmisült. A reptér már a háború kezdetétől kiemelt célpontja volt a Luftwaffe légitámadásainak. Miután a németek elfoglalták Varsót, a repülőtéren két repülős iskola és egy Junkers-szerelőműhely kezdte el működését. Ebben az időszakban készült el az első betonból öntött kifutópálya és az első gurulóút is. Ezek a számos lengyel és szovjet támadás ellenére a háború utolsó napjaiig sértetlenek maradtak, azonban visszavonulásukkor a németek használhatatlanná tették az épületeket és futópályákat is, hogy azt az előrenyomuló szovjet és a lengyel hadsereg ne tudja használni.
Az államszocializmus időszaka (1945–1989) bélyegkép|200px|Egy Iljusin 62-es a reptéren (1974) A háború után a LOT újra megkezdte működését a reptér épen megmaradt részein. A légitársaság volt az újjáépítések fő kezdeményezője, és tevékenységének köszönhetően két éven belül egy új terminállal, egy irányítótoronnyal és új repülőgép-állásokkal bővült a létesítmény.
Az 1940-es évek végére a repülőtér újra összekapcsolódott az ország nagyobb városaival, és számos nemzetközi járat is megkezdte működését. Az első belföldi 1945. április 1-jén, az első nemzetközi járat pedig május 11-én indult be. Így többek között Belgrádba, Berlinbe, Brüsszelbe, Bukarestbe, Koppenhágába, Prágába és Stockholmba is el lehetett jutni. A budapesti járatot 1947 októberében indították újra. Ezt a LOT és a Malév, az utóbbi megszűnéséig közösen üzemeltetette. Az 1950-es évek első felében folytatódtak a fejlesztések, a légügyi hatóságok pedig több külföldi légitársasággal is tárgyalásokat folytattak varsói járataik beindításáról. 1956-ban a repülőtér irányítása a LOT-tól átkerült az állam kezébe. 1959-ben a kormány elhatározta, hogy újjáépítteti a fő terminált, amire azonban csak 1964 után került sor. A többi lengyel repülőtérhez hasonlóan a varsói irányítása is az új polgári repülési hatóság feladata lett, amely emellett a légi folyosók, a légi útvonalak, a földi infrastruktúra és a más államokkal kötött légügyi egyezmények felügyelője is volt.
1961-ben a létesítmény vezetése egy új irányítórendszert helyezett üzembe és a repülőtér kibővítésébe kezdett. Az újonnan létesítendő terminál győztes tervét Jan és Krystyna Dobrowolski készítette, melyben modern, nyugati repülőtereken is alkalmazott építészeti eljárásokat vonultattak fel. A tervezett „Nemzetközi Repülőtéri Pályaudvar” (lengyelül: Międzynarodowy Dworzec Lotniczy) befogadóképességét évi 1 millió utasra tervezték. 1962-ben előbb a tervezési és előkészítő munkálatok, majd 1964-ben a tényleges építkezés is elkezdődött. Ugyanekkor készült el a reptérrel átellenben a Légi közlekedési Irányítóközpont (lengyelül: Centrum Kontroli Ruchu Lotniczego) és a hozzá tartozó irányítótorony is. Ezek mellett új radart, navigációs- és világítórendszert is üzembe helyeztek, illetve az 1-es és 3-as kifutót is felújították.
bélyegkép|200px|Az 1960-as években épült és azóta lebontott irányítótorony (2003-as felvétel)