Kemény Simon, születési és 1898-ig használt nevén Kohn SimonA Belügyminisztérium 1898. évi 116215. sz. rendelete.MNL-OL 30797. mikrofilm 677. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 86. oldal 49. sor. (Tass, 1882. augusztus 19. – Budapest, 1945. január 27.) zsidó származású magyar költő, író, újságíró, lapszerkesztő.

Élete, költészete Tasson, szegény kispolgári családban született, korán árvaságra jutott. Szülei Kohn Sándor és Polák Karolina voltak. Előbb hivatalnok, majd Budapesten újságíró lett: dolgozott a Budapesti Naplónál, írt néhány kritikát, volt dramaturg is, később Az Est című napilap munkatársa, segédszerkesztője, majd 1930-tól szerkesztője lett. Első verseskötete, a Lamentációk 1909-ben jelent meg. Verseit közölte A Hét, a Nyugat és az Új Idők című folyóirat is, de ő maga egyik irodalmi csoportosuláshoz sem tartozott. 1924. május 17-én Budapesten, az I. kerületben házasságot kötött Ujfalusi Károly és Madarász Anna lányával, Rozáliával (1888–1972), Mérei Adolf özvegyével. Felesége az elhunyt férjéről rá maradt hagyatékból a Váci utcában textilboltot nyitott,Ormos Mária: Kemény Simon. Dicsőítették, elárulták, meggyilkolták, rágalmazták, elfelejtették. Múlt és Jövő, 2015.február 28. 36–52. o. de Kemény biztos állása is polgári életvitelt tett lehetővé számukra, Nagymező utcai lakásukból a Herman Ottó út 2/b. számú, 1933-ban Falus Elek által tervezett házukba költöztek.

Katolikus volt, bár zsidó családba született,Szász Anna: Párhuzamos olvasmányok 2011-07-10. Galamuscsoport.huHázassági bejegyzése alapján 1936-ban tért át a római katolikus vallásra. ezért az úgynevezett „zsidótörvények” életbelépése után állásából elbocsátották. 1945. január 27-én Herman Ottó úti házába nyilas keretlegények rontottak be, őt és testvérét az udvaron főbe lőtték. Tetemeiket a kertben hantolták el. Az özvegy 1964-ben temettette a Farkasréti temetőbe első férje, Mérei Adolf sírjába.

„Vérbeli impresszionista, elbűvöltje minden szépségnek az életben, irodalomban és képzőművészetben, egy kicsit maga is festő, színes szavak, szokatlan valőr-finomságok varázslatos mestere és álmodója.” – írta róla Kárpáti Aurél.Kárpáti Aurél: Kemény Simon In: Bóka László Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947, 129. o. Pályakezdése és későbbi éveinek higgadt életszemlélete között nagy a különbség. Korai költészete viszonylagos szabadosságával, dekadensnek tartott motívumaival, kihívó témáival sikert aratott, de felháborította konzervatívabb bírálóit. Később életérzése egyre inkább tragikussá vált, keserűséggel és haraggal nézte a kétségbeejtő világot. Verselése ugyanakkor egyszerűsödött és a népdal könnyed formáihoz közelített.

„Ha meg akarjuk bélyegezni, úgy is mondhatjuk, hogy dekadens és l'art pour l'art poéta volt; ha elismerni akarjuk, úgy is mondhatjuk, hogy a szépség és a szerelem naiv megszállottja. (…) Voltaképpen egy túlszínezett pompával feldíszített, eltakart, de mégis mindújra kiütköző szorongás, sőt rémület költészete ez.”Hegedüs Géza i. m. 220px|bélyegkép|Sírja a Farkasréti temetőben (1-1-355/356). Szobrász: Finta Sándor, 1918

Munkái Lamentációk (versek, Budapest, 1909) Online Nyári levelek. Útravaló kis barátainknak; Magyarországi Tanítók Szanatórium- és Üdülőhely Egyesülete, Budapest, 1912 (Gyermekkönyvtár) Balkon (versek, Budapest, 1914) Online Így élem világom (versek, Budapest, 1922) Az ördög tarisznyája (versek, Budapest, 1931) Reménytelen menekülés (versek, Budapest, 1934) Ördögök, tündérek (novellák, Budapest, 1936) Online Hétputtonyos (versek, Budapest, 1938) Egy szem vadgesztenye. Versek; vál., utószó Pintér József; Szépirodalmi, Budapest, 1961 Napló, 1942–1944; vál., szöveggond., jegyz. Papp Anna és Kovács Béla, utószó Kovács Béla; Magvető, Budapest, 1987 (Tények és tanúk)

Jegyzetek

Források

Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet. A költészet / Impresszionisták, szimbolisták c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)

Ormos Mária: Kemény Simon. Dicsőítették, elárulták, meggyilkolták, rágalmazták, elfelejtették. Múlt és Jövő, 2015.február 28. 36–52. o.

További információk

Kemény Simon arcképe (fotó) Szász Anna: Párhuzamos olvasmányok 2011-07-10. Galamuscsoport.hu. (Idézetek Kemény Simon háborús naplójából) Gyáni Gábor: „A városban ma mindenki arról beszél…” (A szerző Kemény Simon naplóját mint a háborús hétköznapok történeti forrását ismerteti) Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Budapest, Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.

Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001. Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937. Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének ... évi jelentése. Budapest, 1940-1943.

Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.

Kategória:Magyar költők Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Az Est vezetői, újságírói Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:Meggyilkolt újságírók Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek