jobbra|250px|bélyegkép|Albrecht Dürer: Paraszt és a felesége, 1512 jobbra|250px|bélyegkép|Ökrökkel vontatott ekén ülő paraszt, 1625 250px|bélyegkép|Bikkessy Heinbucher József Kunsági paraszt, színezett rézmetszet, 1816 jobbra|bélyegkép|250px|Parasztasszonyok munka közben az első világháború idején A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi. A szláv eredetű szó kezdetben melléknévként jelent meg a magyar nyelvben, de később jelentéstapadással alakult ki a főnévi alakja. Nyelvjárásokban előfordul még a „paroszt”, „pariszt” és a „prosztó” változat is. Pejoratív mellékzöngéje az évszázadok során alakult ki.Iványi Tibor: A „paraszt” szó fejlődéstörténete, jelentésváltozatai

A szó eredete A magyar nyelvbe a „paraszt” szó a szerb, horvát, illetve szlovén prost szóból kerülhetett, amelynek jelentése „egyszerű, közönséges, nyers, durva”. Eredetileg a magyarban is csak melléknévként volt használatos az eredetinek megfelelő pejoratív kifejezésként. Mai főnévi, mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkást (agrárproletárt) megnevező jelentése csak később alakult ki.

Szinonim melléknévi jelentései közönséges, mindennapi világi (nem egyházi) egyszerű művű, dísztelen (ruha, bútor, fegyver stb.) köznépi, nem nemes nyers, durva tudatlan, tanulatlan szimpla, nem teljes (virág) szelíd sovány (hús) esztelen, féleszű

Szinonim főnévi jelentései világi személy megműveletlenül hagyott föld gyalog (mint sakkfigura) köznapi elnevezése köznépi, nem nemes személy üresen, megműveletlenül hagyott része valaminek

A parasztság története

bélyegkép|jobbra|250px|Szántás lovakkal bélyegkép|jobbra|250px|Aratás. A gépesítés és nagyüzemi gazdálkodás nagymértékben csökkentette a parasztság lélekszámát A jobbágyság

Feudális társadalmi intézmény, a mezőgazdasági munkát végző jobbágyok személyi függése a nemesi rangú földesúrtól, aki közigazgatási és bírói jogosítványokkal rendelkezett a fölöttük, munkakényszert írt elő számukra saját földjén, korlátozta költözésüket. Másrészt felügyelte a rendet és katonai védelmet jelentett számukra.

Parasztfelkelések, parasztháborúk

1358-ban a francia jacquerie 1381-ben Wat Tyler felkelése Angliában 1437-ben a Budai Nagy Antal vezette erdélyi parasztfelkelés 1450-ben a Jack Cade-lázadás Angliában az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkelés az 1524–1525-ös német parasztháború az 1572–73-as horvát parasztháború az 1606–1607-es Ivan Bolotnyikov parasztfelkelés Oroszországban az 1735-ös Szegedinác Péró vezette felkelés az 1753-as Törő-féle parasztfelkelés az 1765–66-os nyugat-dunántúli felkelés az 1773-as Pugacsov-felkelés az Orosz Birodalomban az 1784-es Horea–Cloşca-féle parasztfelkelés az 1831-es kolerafelkelés az 1907-es román parasztháború az 1920-as Antonov-féle parasztfelkelés Szovjet-Oroszországban, Tambovban

Az irodalomban A paraszt panaszai (Kr. e. 2100 körül keletkezett egyiptomi történet) Tiborc Katona József Bánk bán című színművében Parasztok Wladysław Stanisław Reymont regénye

Kapcsolódó szócikkek Gazda Jobbágy Kulák

Jegyzetek

További információk

Címszó a Magyar néprajzi lexikonban

Tényleg úgy néztek ki a középkori parasztok, mint a Gyalog galoppban? – 24.hu, 2022. december 4.

Kategória:Mezőgazdaság Kategória:Néprajz

ca:Camperol