A 2024. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXXIII. nyári olimpiai játékok több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, amelyet 2024 nyarán rendeztek. Hivatalosan a 33., ténylegesen – vagyis ha nem számoljuk bele a világháborúk miatt elmaradt játékokat – csak a 30. megrendezett újkori nyári olimpia volt.
Az olimpiát Párizsban rendezték, bár a szörfversenyeket az egyik francia tengerentúli területen, Tahitin tartották.
2024-ben először rendeztek az olimpiák történetében breakversenyeket, és ez volt az utolsó olimpia, melyet Thomas Bach NOB-elnöksége alatt rendeztek. Ezen az olimpián szerepelt utoljára az öttusa versenyszámai között a lovaglás.
A pályázási folyamat A megrendezés jogáért az ajánlattételi verseny 2015. január 15-én indult el. A többlépcsős pályázat nyertesét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a perui Limában 2017. szeptember 13-án a 2024. évi nyári játékok helyszínét kijelölő kongresszuson döntötte el és hirdette ki hivatalosan.
A NOB 2015. júliusi kongresszusán bejelentette, hogy 650 ezerről 250 ezer euróra (2015-ben 77,5 millió forint) csökkentette a rendezésre jelentkezők pályázati díját, valamint azt, hogy a jelentkezők között nem tartanak előszűrést, így minden város versenyben marad a végső döntésig. A pályázó városok közül Boston, Hamburg és Róma után 2017 márciusában Budapest is visszalépett.1093/2017. (II. 22.) Korm. határozat a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok rendezési jogáért kiírt pályázat helyzetéről
A NOB végrehajtó bizottsága 2017 júniusában azt javasolta, hogy a 2024-es és a 2028-as nyári olimpia rendezési jogát egyszerre ítéljék oda. A javaslatot 2017 júliusában fogadták el. 2017. július 13-án Los Angeles és Párizs megegyezett, hogy Los Angeles a 2028-as olimpiát, míg Párizs a 2024-es olimpiát rendezi.
Fontosabb időpontok
2015: január 15. – A meghívásos szakasz kezdete szeptember 15. – A rendezési szándék bejelentésének utolsó időpontja
2017: szeptember 13. – a NOB 130. ülésszakán, Limában kiválasztják a rendező várost.
Pályázatok Európa
VárosOrszágNemzeti Olimpiai BizottságHonlapPárizsComité National Olympique et Sportif Françaisparis2024.org100 évvel a második párizsi olimpia után a francia főváros újra megpályázza a rendezést. A 2015 elején elkészült megvalósíthatósági tanulmány szerint a rendezés költsége kb. 6,2 milliárd euró lenne. 2015 áprilisában Párizs önkormányzata támogatta a város pályázati szándékát. Júniusban hivatalosan is jelezték, hogy kandidálnak a rendezésért.
Sikeres pályázat esetén Marseille rendezné a vitorlásversenyeket. Az olimpiai falu Seine-Saint-Denis-ben épülne fel 1,7 milliárd euró (533,2 milliárd forint) értékben.
A város 2016 februárjában mutatta be a pályázata logóját, amely a 2-es és 4-es számjegyeket, valamint az Eiffel-tornyot szimbolizálja. A párizsi olimpiára több új létesítmény is felépült, többek közt egy új uszodakomplexum is.
Észak-Amerika
VárosOrszágNemzeti Olimpiai BizottságHonlapLos AngelesUnited States Olympic Committeela24.orgBoston visszalépése után, a korábbi lehetséges amerikai helyszínek (Los Angeles, San Francisco és Washington) közül 2015 augusztusában választották ki a kandidáló várost, Los Angelest. A város 4,1 milliárd dolláros (1127 milliárd forint) költségvetéssel számol. 2015 szeptemberében a szervezőbizottság alelnöke a négyszeres olimpiai bajnok úszó, Janet Evans lett.
A város 2015 februárjában hozta nyilvánosságra a pályázat logóját, amely egy nap felé szálló angyal, és jelmondatát: kövesd a napot.
Visszalépett pályázók Boston, Amerikai Egyesült Államok Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) 2015. január 8-án Boston, Los Angeles, San Francisco és Washington közül a bostoni helyszínt támogatta.
A pályázat szerint egy egyetemi és egy kikötői központba szervezték volna a helyszíneket. A kikötőnél épült volna meg az ideiglenes olimpiai stadion és az olimpiai falu. Az egyetemeknél a már meglévő létesítményeket (Harvard stadion, Boston egyetem) használták volna. A helyszínek között a legnagyobb távolság 5,4 km lenne. A rendezés becsült összege 2015-ben 4,7 milliárd dollár volt, melyből 3,4 milliárdot a létesítmények megépítésére fordítottak volna. Ez az összeg nem tartalmazza több infrastrukturális és közlekedési beruházás árát, melyeket az olimpiától függetlenül korábban elfogadtak vagy 2015 elején már kivitelezés alatt álltak. A bostoni olimpia 2024. július 19. és augusztus 5. között zajlott volna.
2015 márciusában a bostoni pályázatot felügyelő szervezet bejelentette, hogy 2016 novemberében népszavazást rendeznek a pályázat lakossági támogatásáról.
Júliusban Boston polgármestere közölte, garanciát vár arra, hogy a tervezett költségek esetleges túllépése esetén az összeget nem Bostonnak kell előteremtenie. Ezt követően az USOC visszavonta a pályázatot.
Hamburg, Németország A Német Olimpiai Bizottság 2014 októberében döntött a rendezési szándékról. Hamburg és Berlin volt a két lehetséges pályázó város. A Német Olimpiai Bizottság elnöksége 2015. március 16-án Hamburg jelölését támogatta.
Német rendezés esetén a vitorlásversenyeket más városban bonyolították volna le. A szervezők Kiel, Lübeck, Rostock és Cuxhaven közül, a korábbi két németországi olimpián is közreműködő Kielt választották ki helyszínnek.
2015-ös árakon 11,2 milliárd euró (3500 milliárd forint) lett volna a tervezett olimpia költsége.
2015 szeptemberében Hamburg hivatalosan is elküldte jelentkezését a NOB-nak. 2015. november 29-én népszavazást tartottak Hamburgban a rendezési szándék támogatásáról. A népszavazáson a 652 817 szavazó 51,7–48,3 arányban a nem döntést támogatta, így a város visszalépett.
Róma, Olaszország Matteo Renzi olasz miniszterelnök 2014. december 15-én jelentette be a hivatalos pályázati szándékot.
Ignazio Marino Róma polgármestere 2015 júliusában bejelentette, hogy sikeres pályázatuk esetén a már meglévő létesítményeket kívánják használni. Csak egy evezőspálya és egy kerékpáros stadion felépítése szükséges. A pályázatukban 6 milliárd eurós költséggel számolnak.
2015 szeptemberében a város hivatalosan is benyújtotta a jelentkezését.
2016. szeptember 21-én Virginia Raggi, Róma polgármestere megvonta a támogatását az olimpiai pályázattól. 2016. szeptember 29-én Róma városvezetése, 2016. október 11-én az Olasz Olimpiai Bizottság hivatalosan is visszavonta a pályázatát.
Budapest, Magyarország A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015. február 6-án tartott közgyűlésén az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és 1 nem szavazat arányban fogadva el úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia Budapest városa és Magyarország általi megrendezése lehetőségének megvizsgálását és megvitatását. A fővárosi közgyűlés 2015. június 23-án 25:1:1 arányban megszavazta a pályázat elfogadását és felhatalmazta Tarlós István főpolgármestert, hogy az országgyűlés támogató döntése után, a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen készítse el a város rendezési szándéknyilatkozatát és azt juttassa el a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. Július 6-án a magyar parlament nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja a 2024-es olimpia budapesti megrendezésének megpályázását. A határozatot nem támogatták a baloldali (MSZP, DK, Együtt, PM) és az LMP-s képviselők. Július 7-én Budapest és a MOB elküldte az olimpiai és paralimpiai pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-nak.
2015 augusztusában Fürjes Balázst a budapesti pályázat kormányzati felelősének, novemberében Mizsér Attilát sportigazgatójának nevezték ki.
2015 decemberében a Fővárosi Közgyűlés elutasította az olimpia megrendezéséről kezdeményezett népszavazás kiírását. Még ugyanebben a hónapban megállapodott a pályázattal kapcsolatos együttműködés részleteiről a magyar állam, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság.
2016. szeptember 23-ra elkészült a Magyarországnak az olimpiai pályázat második szakaszában október elején a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) leadandó 2024-es magyar pályázati anyag.
2017. január 19-én a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtést kezdett egy helyi (budapesti) népszavazás kiírásához. A népszavazáson azt a kérdést tennék föl, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?"Index.hu A népszavazás kiírásához 138 527 érvényes aláírásra volt szükség. Február 17-én a Momentum Mozgalom 266 151 aláírást adott le.
Február 22-én Orbán Viktor kormányfő, Borkai Zsolt, a MOB elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere azt a döntést hozták, hogy Budapest visszalép a pályázattól. Ehhez a kormány egy határozatot hozott, amelyben felkérte a Fővárosi Közgyűlést és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, hogy az olimpia megrendezésére irányuló pályázatot vonja vissza. A határozatban1093/2017. (II. 22.) Korm. határozat a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok rendezési jogáért kiírt pályázat helyzetéről a korábban létrejött egység felbomlását állapították meg. A visszalépésről a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésen döntött március 1-jén, amelyen a testület Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és a közgyűlés fideszes képviselőinek javaslatára - 22 igen és 6 nem szavazati aránnyal - úgy határozott, hogy visszavonja Budapest olimpiai pályázatát.
Korábbi lehetséges pályázatok Isztambul Doha Dél-afrikai Köztársaság Azerbajdzsán Toronto: Marcel Aubut, a Kanadai Olimpiai Bizottság elnöke 2015 júliusában jelentette be a város pályázati szándékát. John Tory, a város polgármestere 2015 szeptemberében, a jelentkezési határidő utolsó napján közölte, hogy Toronto eláll az olimpia rendezési tervétől. bélyegkép|Az orosz és fehérorosz sportolók által használt, ún. "AIN-zászló". Az AIN a francia "Athlètes Individuels Neutres" (magyarul: Független Semleges Sportolók) rövidítése
Versenyszámok Sportág ÉremSportág ÉremSportág Érem Asztalitenisz keretnélküli|24x24px 5Hegyi 2Strandröplabda 2 Atlétika keretnélküli|24x24px 48Országúti 4 Sportlövészet keretnélküli|24x24px 15 Birkózás keretnélküli|24x24px 18Pálya 12 Sportmászás keretnélküli|24x24px 4Szabadfogás 12 Kézilabda keretnélküli|24x24px 2 Súlyemelés keretnélküli|24x24px 10Kötöttfogás 6 Kosárlabda keretnélküli|24x24px 4 Szinkronúszás keretnélküli|24x24px 2 Breaktánc keretnélküli|24x24px 2Kosárlabda 2 Taekwondo keretnélküli|24x24px 8 Cselgáncs keretnélküli|24x24px 153x3 Kosárlabda 2 Tenisz keretnélküli|24x24px 5 Evezés keretnélküli|24x24px 14 Labdarúgás keretnélküli|24x24px 2 Tollaslabda keretnélküli|24x24px 5 Golf keretnélküli|24x24px 2 Lovaglás keretnélküli|24x24px 6 Torna keretnélküli|24x24px 18 Gördeszka keretnélküli|24x24px 4Díjlovaglás 2Szertorna 14 Gyeplabda keretnélküli|24x24px 2Díjugratás 2Ritmikus gimnasztika 2 Hullámlovaglás keretnélküli|24x24px 2Lovastusa 2Trambulin 2 Íjászat keretnélküli|24x24px 5 Műugrás keretnélküli|24x24px 8 Triatlon keretnélküli|24x24px 3 Kajak-kenu keretnélküli|24x24px 16 Ökölvívás keretnélküli|24x24px 13 Úszás keretnélküli|24x24px 37Síkvizi 10 Öttusa keretnélküli|24x24px 2 Vitorlázás keretnélküli|24x24px 10Szlalom 6 Rögbi keretnélküli|24x24px 2 Vívás keretnélküli|24x24px 12 Kerékpár keretnélküli|24x24px 22 Röplabda keretnélküli|24x24px 4 Vízilabda keretnélküli|24x24px 2BMX 4Röplabda 2
Menetrend A 2024. évi nyári olimpia előzetes menetrendje a 2023. január 6-i állapot szerint.
Minden időpont a Közép-európai nyári idő (UTC+02:00) szerint szerepel.
● Nyitóünnepség ● Versenynap ● Döntő(k) ● Záróünnepség
Július/Augusztus 24Sze 25Csüt 26Pén 27Szo 28Vas 29Hét 30Kedd 31Sze 1Csüt 2Pén 3Szo 4Vas 5Hét 6Kedd 7Sze 8Csüt 9Pén 10Szo 11Vas Versenyszám Ünnepségek ● ● Asztalitenisz
! | style="background-color:#3399ff;" |● | style="background-color:#3399ff;" |● | style="background-color:#3399ff;" |● | style="background-color:#ffcc00;" |1 | style="background-color:#3399ff;" |● | style="background-color:#3399ff;" |● | style="background-color:#3399ff;" |●