A Vadász-réti-patak a Budai-hegységben eredő, időszakos vízfolyás Pilisszentiván délnyugati határában, a vadregényes Vadász-rét közelében. Az Aranyhegyi-patak rövid mellékvizeként zömmel a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó, természetvédelmi oltalom alatt álló területen folyik. A duzzasztásával jött létre a Nagy-Szénás északi vonulatainak a lábánál található Jági-tó.
Vízgyűjtő területe A Vadász-réti-patak elsősorban a Nagy-Szénás hegytömbje, valamint annak északi előhegyei, az Iváni-hegy, a Kis-Szénás és a Nádor-hegy, valamint nyugat felől a Hárs-hegy irányából lefolyó vizeket gyűjti össze. A térségben folytatott szénbányászat megkezdése előtt a völgyében fakadó források a jelenleginél jóval nagyobb vízhozamú, állandó források voltak. A szénbányászat beindulásával azonban ezek vízhozama jelentősen lecsökkent, és – helyi lakosok elbeszélése szerint – a bányászat felhagyását követően sem állt vissza a korábbi vízhozamuk.
A patakvölgyben már a 20. század első felében – pontosan nem ismert időpontban – több egymást követő völgyzáró gátat is kialakítottak azzal a céllal, hogy a kialakuló tavakban halakat, elsősorban pisztrángot tenyésszenek, de a terv a patak vízhozamának apadása miatt kútba esett. Később egy budapesti horgászegyesület ismét kísérletet tett a patak vizének tóvá duzzasztással történő hasznosítására, de ez a projekt sem volt hosszú életű. Jelenleg a völgyet egy nagy gát zárja le, a visszaduzzasztással létrejött időszakos Jági-tó népszerű kirándulóhely.
A tavat elhagyva a Vadász-réti-patak vize a völgy vastag üledékrétegének köszönhetően nagyrészt láthatatlanul, a felszín alatt folyik, búvópatakként. Pilisszentiván sporttelepét elhagyva, a 831-es busz 2013-2018 közötti végállomásául szolgáló buszforduló térségében éri el a község nyugati határában fakadó Aranyhegyi-patakot és a Sport utcai kereszteződés után a Szabadság utcán mentén Aranyhegyi-patak néven folyik tovább a két egyesült vízfolyás.
A Vadász-réti-patak élővilága Mivel a Vadász-réti patak majdnem teljes hosszában természetvédelmi oltalom alatt álló, szennyező forrásoktól úgyszólván mentes területen húzódik (vizét legfeljebb a tőle északra húzódó mezőgazdasági területekről leszivárgó vegyszermaradványok szennyezik), élővilága gazdag. A patak vizének faunája, melyre a kétéltűek és vízirovarok bőséges faj- és egyedszáma jellemző, főleg a Jági-tó partjainál tanulmányozható.
Nevének eredete A patak a hivatalos nevét kézenfekvően onnan kapta, hogy a völgyét, illetve az attól északra elterülő mezőgazdasági területet Vadász-rétnek nevezik. E rét helyi sváb népi neve Jägerwiesen, amit mondanak Jagerwiesennek is, ennek megfelelően a patakot is gyakran emlegetik az ebből származtatott sváb-magyar keveréknyelvű névvel Jági-pataknak, esetleg (idősebbek szóhasználatában) Jágervíznek. Ide vezethető vissza a patak felduzzasztásával kialakult Jági-tó neve is, amely majdhogynem teljes értékű elnevezésévé vált a tónak, a hivatalosabb Vadász-réti víztározó elnevezéssel csak igen elvétve lehet találkozni.
Jegyzetek
Források Feketéné Ziegler Ágota: Szülőföldem szép határa 2. – Pilisszentiván határ- és dűlőnevei. Pilisszentiván, 2009.
Kategória:A Budai-hegység vízrajza Kategória:Pilisszentiván