bélyegkép|263px|Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27. szám alatt bélyegkép|263px|Emléktáblája egykori iskolája falán
Karinthy Frigyes, született Karinthi Frigyes Ernő (Budapest, 1887. június 25.Deák téri evangélikus templom német egyházközség anyakönyve szerint. Saját önéletrajzában 24-ét ír keresztelési bejegyzés – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító, eszperantista. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse, Karinthy Ferenc édesapja.
Élete Édesapja Karinthi József (1846–1921) születési helye: Pápa művelt, zsidó származású tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira.Belügyminisztérium 1874. július 6-án kelt 27756. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1874. év 2. oldal 25. sor. 1886. január 3-án az evangélikus vallásra tért ki a család még Karinthi Frigyes születése előtt áttért az evangélikus vallásra. Az Anmerkungen (megjegyzések) rovatban látható a belühgyminiszteri névváltoztatás engedély dátuma: 1874 feleségével és négy leánygyermekével, Elzával (1879–1930), Adával (1880–1955), Gizivel (1882) és Emiliával (1885) együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri evangélikus templom lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát (1886–1887), Mária Katalint (1889–1894), Frigyest (1887), Erzsébetet (1890–1930) és Józsefet (1892). Az édesanya, Engel Karolina (1850–1895) a szülők házassága 1878 halála után az apa egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban (eredeti épülete ma: V. Markó utca 18–20. – Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium) végezte tanulmányait.A mai Berzsenyi Dániel Gimnázium egyik jogelődje a Markó utca 35. alatt.
1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.
Az 1905-ben tett érettségi vizsga után a matematika–fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt,A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. házassági akv. 1427/1914. folyószáma alatt. aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.
1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Karinthy ekkor özvegyként van bejegyezve Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhírű lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től 1938-ig a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke volt.Rátkai Árpád: Karinthy Frigyes és a nemzetközi nyelv
1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.
1936. május 4-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben halt meg. Sírja a Fiumei úti sírkertben található.
Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései („magyarázom a bizonyítványomat”) a mai köznyelvet gazdagítják.
Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül ismertté vált Grätzer József is.
Munkássága bélyegkép|balra|263px|Ifj. Szlávics László: Karinthy Frigyes-portré (Budapest, Karinthy Színház) Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatalkorától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittmann Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta életrajzát.
Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. (Erre utal A cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba, folyóiratokba (Nyugat, Magyar Írás stb.) írt, több mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.
Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.
Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.
Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.
Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb része a lírai jellegű (pl. a Lecke, a Kudarc, az Ősz) – többségük szabadvers: hosszú, központozás nélküli gondolatkitörés (pl. a Számadás a tálentumról vagy a Karácsonyi elégia).
Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény: a Micimackó, és folytatása, a Micimackó kuckója. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részének nyersfordítását a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette elő az író számára. Őrá utal a Micimackó név.Fordította Karinthy Frigyes
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.2011. június 2-i lekérdezés
Lelkes és erős amatőr sakkozó volt, a Kelenföld–Lágymányosi Sakk-kör, majd később a Hadik kávéházban működő „Szávay sakk-kör” elnöke volt.Az eredeti megjelenés fotókkal: Emlékezetes „ellenelemzése” jelent meg 1934-ben, az akkor indult Budapesti Sakkújság első számában.
Legendásnak tartják ma már a néhol Kosztolányinak, néhol Babitsnak tulajdonított mondást, miszerint „Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni!” Babits több írásában is megerősítette véleményét, ő Karinthyt rendszeresen zseninek nevezte.
Művei Karinthy Frigyes műveinek bibliográfiáját, műveinek idegen nyelvű fordításait lásd még az OSZK Nyugat-honlapján.Nyugat, Alkotók – Karinthy Frigyes
1919-ig Utazás a Merkurba – regény, 1898–1901 Nászutazás a Föld középpontján keresztül – regény, 1902 Pesti mókák; Schenk, Budapest, 1911 (Mozgó könyvtár) Így írtok ti. Irodalmi karrikatúrák; karikatúra Dezső Alajos, Major Henrik; Athenaeum, Budapest, 1912 (Modern könyvtár) Esik a hó. Novellák; Nyugat, Budapest, 1912 Online Ballada a néma férfiakról. Novellák; Athenaeum, Budapest, 1912 (Modern könyvtár) Együgyű lexikon; Tevan, Békéscsaba, 1912 (Tevan-könyvtár) Görbe tükör; Athenaeum, Budapest, 1912 (Jeles elbeszélők kincsestára) Találkozás egy fiatalemberrel. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1913 Budapesti emlék. Meséskönyv. Képeskönyv; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár) Grimasz. Szatírák és humoreszkek; Athenaeum, Budapest, 1914 (Modern könyvtár) Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1914 (Tevan-könyvtár) Beszéljünk másról. Újabb karcolatok; Athenaeum, Budapest, 1915 (Modern könyvtár) Két hajó. Novellák; Athenaeum, Budapest, 1915 A repülő ember. A repülő ember. Wittmann Viktor emlékére. A pilóta arcképével; Athenaeum, Budapest, 1915 (Modern könyvtár) Aki utoljára nevet; Galantai, Budapest, 1916 (Galantai könyvtár) Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1916 (Tevan-könyvtár) Az ezerarcú lélek; Légrády Ny., Budapest, 1916 Tanár úr kérem. Képek a középiskolából; Dick, Budapest, 1916 Ó nyájas olvasó. Mindenféle dolog; Dick, Budapest, 1916 Utazás Faremidóba. Gulliver ötödik útja; Athenaeum, Budapest, 1916 Így láttátok ti. A háborús irodalom karrikatúrája; Dick, Budapest, 1917 Legenda az ezerarcú lélekről és egyéb elbeszélések; Lampel, Budapest, 1917 (Magyar könyvtár) A bűvös szék. Komédia; Athenaeum, Budapest, 1918 (Modern könyvtár) Hogyan tesz a gránát?; Pátria Ny., Budapest, 1918 (Tábori levél) Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1918 Krisztus és Barabbás. Háború és béke; Dick, Budapest, 1918 Gyilkosok. Novellák; Dick, Budapest, 1919
1920–1938 bélyegkép|jobbra|Mennyei riport c. regényének 1937-es Nova Irodalmi Intézetes kiadásának borítója Hogy kell bánni a férfiakkal?; Kultúra, Budapest, 192? (Tréfás könyvek) Kacsalábon forgó kastély. Mese-paródia a magyar humoristákról és színházakról; Kultúra, Budapest, 192? (Tréfás könyvek) Kolombuc tojása; Kultúra, Budapest, 1920 (Tréfás könyvek) Ne bántsuk egymást. Újabb tréfák; Pallas Ny., Budapest, 1921 Hököm-színház. Kis tréfák és jelenetek; Athenaeum, Budapest, 1921 (Színházi könyvtár) Jelbeszéd. Válogatott novellák; Dick, Budapest, 1921 Így írtok ti; bőv. kiad.; Athenaeum, Budapest, 1921 Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1921 Online Capillária. Regény; Kultúra, Budapest, 1921 (Magyar regényírók) Online Visszakérem az iskolapénzt; Franklin, Budapest, 1922 Vitéz László színháza. Új jelenetek; Új modern könyvtár, Bécs, 1922 (Új modern könyvtár) Két mosoly; Pegazus, s.l., 1922 Fából vaskarika. A csokoládé-király meséi; Kultúra, Budapest, 1923 Kötéltánc. Regény; Dick, Budapest, 1923 (A mi íróink) Két álom. Mozgóképjáték; Franklin, Budapest, 1923 Nevető dekameron. Száz humoreszk; Athenaeum, Budapest, 1923 Harun al Rasid. Kis novellák; Athenaeum, Budapest, 1924 Egy tucat kabaré; Tolnai, Budapest, 1924 (Tolnai regénytára) Drámák ecetben és olajban; Tevan, Békéscsaba, 1926 (A toll mesterei) Panoráma; Grill, Budapest, 1926 „Ki kérdezett…?”. Címszavak a nagy enciklopédiához; Singer-Wolfner, Budapest, 1926 Írta … Színházi karikatúrák; Kultúra, Budapest, 1926 Karinthy Frigyes notesze; Singer-Wolfner, Budapest, 1927 Lepketánc. Fantasztikum; Athenaeum, Budapest, 1927 A másik Kolumbusz és egyéb elbeszélések; Lampel, Budapest, 1927 (Magyar könyvtár) Heuréka; Singer-Wolfner, Budapest, 1927 Színház; Athenaeum, Budapest, 1928 (Karinthy Frigyes munkái) Új görbe tükör; Athenaeum, Budapest, 1928 (Karinthy Frigyes munkái) Harun al Rasid; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Budapest, 1928 (Karinthy Frigyes munkái) Esik a hó. Novellák; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Budapest, 1928 (Karinthy Frigyes munkái) Krisztus vagy Barabás. Háború és béke; Dick, Budapest, 1928 (Karinthy Frigyes munkái) Nem tudom a nevét; Singer-Wolfner, Budapest, 1928 (Műkedvelők Színháza. Új sorozat)