Balatonfüred (németül: Bad Plattensee, szlovákul: Blatenské Teplice, mindennapi nyelven gyakran csak: Füred) kikötő- és üdülőváros Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járás székhelye. A település eredetileg Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. „A Balaton északi partjának fővárosa”, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország hatodik legnépszerűbb települése. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak (mely szén hidrogén-karbonátot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz, ami különösen a keringési rendellenességek és a szív-és érrendszeri megbetegedések kezelésére jótékonyak) és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Jelentős vitorláskikötő.
Területe három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb Füred üdülő/idegenforgalmi életét befogadó központok, szállók, kemping, üdülőtelep stb. térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá.
Körülbelül 12 800 fős lakosságával, Veszprém vármegye hatodik legnépesebb települése. A nem messze lévő Tihanyi-félsziget hosszan kinyúlik a tóba, ezzel pedig a városnak védett öblöt alkotva.
A belvárost zömmel 18. és 19. századi épületek alkotják, mely évente több ezer látogatót vonz, viszont emellett modern turisztikai infrastruktúrával rendelkezik (szállodák, rezidenciák, táborok, éttermek). A város hagyományos rendezvénye az "Anna bál", melyet 1825 óta minden év július végén rendeznek meg a centrumban. A Balatonfüredi Kardiológiai Klinika 1913-ban nyílt meg, mely rendelkezik Magyarország legnagyobb szív-rehabilitációs központjával.
A turizmus és a hidroterápia mellett egy másik fontos gazdasági tevékenység a szőlőtermesztés. A közelben található a Balatonfüred-Csopaki borvidék. Itt rendezték meg 2010-ben az úszó-Európa-bajnokság, 2017-ben pedig az úszó-világbajnokság nyílt vízi versenyeit.
Fekvése
A Balaton-felvidéknek a Balaton keleti medencéjének északi partvidékére (Balatoni-riviéra) lefutó lankás dombjai között terül el. A városon halad keresztül a 71-es főút, valamint a Budapestről Tapolcára vezető egyvágányú . A városközponton keresztülvezet a köznyelvben a Római út nevet viselő útvonal (itt a 7303-as számot viseli), amelyből a 7304-es út ágazik ki Tótvázsony felé. A szomszédos községek Tihany, Aszófő, Balatonszőlős, Csopak, valamint az errefelé szokásos elnevezésű Öreg-hegy, továbbá a Tamás-, György- és Péter-hegyek határolják. Balatoni vízterületei révén határos még a déli parton fekvő Zamárdival is.
Nevének eredete A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für, fűr alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a helyi savanyúvízforrásokra, majd magára a Balatonra települő fürdőkultúra és a településnek ebben betöltött kiemelkedő szerepe miatt a 19. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki. Ennek az átértelmezésnek eredménye lett aztán több mesterséges helynévadás, mint Biharfüred, Káptalanfüred, Lillafüred, Mátrafüred vagy Tátrafüred.
Története
Füred térségét már az ősember is lakta. Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt, Füred és Arács mellett Kék, Magyaré, Papsoka, Siske. A város legrégebbi, a Kéki-patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki-forrás még működik. 1717-ben említik savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ez idő tájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült. A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1724-ben indult, a római katolikusoké 1800-ban, az izraelitáké pedig 1863-ban.
Eötvös Károly az Utazás a Balaton körülben írja: „Öt házból állott valamikor Balatonfüred. A tihanyi barátok vendéglője, a szentgyörgyi Horváth-ház, a pápai Eszterházyak hajléka, a fürdőház és a kápolna. De ólak nagy számban lovak és kocsik számára.” [...] „a Balatonnak ez volt egyetlen fürdőhelye [...] még nem volt Kenese, Almádi, Alsóörs, Fülöp, Badacsony, Balatonföldvár, Boglár, Fonyód.”
A város a 19. század első felében, a reformkor idején indult fejlődésnek. A vendégek szórakozását a nyári időben fából készült színház szolgálta. 1831-ben megépült a Balatonfüredi Színház, a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, melyet Kisfaludy Sándor alapított adományokból, apátsági és népi segítséggel. A színház létrehozásához, többek között, Kerkapoly István tapolcai főszolgabíró járult hozzá (ekkor Balatonfüred még a tapolcai járáshoz tartozott). Szentgyörgyi Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik. Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. A század első felében előbb találkozóhelye volt a Dunántúl nagy családjainak, majd, főként a kiegyezés utáni időszakban, kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek. Ekkor kezdődött a település nagyobb fellendülése, feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya.
Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum, ahol láthatjuk az író bútorait, személyes tárgyait. 1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club. Balatonfüred, mint nagyközség 1891-ben 1788 magyar lakossal rendelkezett, a faluban földmíves és vincellérképezdével összekötött szeretetház működött. A szőlőültetvények nagy részét a filoxéra elpusztította.A Pallas nagy lexikona bélyegkép|260px|Gróf Széchenyi István szobra A második világháború után, az 1960-as években indult a város újabb fejlődési szakasza. 1966-ban itt tartották a XXVII. FICC (Nemzetközi Camping Caravanning Club) Rallyt, erre épült 4000 személyes kempingje. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred 1987 óta „A szőlő és a bor nemzetközi városa”.
A parton a Hotel Annabellát 1968-ban, a Hotel Marinát 1969-ben, a Hotel Füredet pedig 1975-ben adták át.Glázer Tamás - Hotelek futószalagon / A siófoki szállodagyár és a magyar panelépítészet története (Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület kötete, 2021) A vasútállomástól északra elhelyezkedő Köztársaság úti lakótelep 1980-ra készült el.35 éves a Köztársaság úti lakótelep - Füred televízió archívum, 2015.09.12.
Népességének alakulása bélyegkép|260px|Levendulás év lélekszámLichtneckert András: Balatonfüred és Balatonarács története. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. Veszprém, 1999. 414. old. 1920 2.604 1930 3.149 1941 3.826 1949 5.335 1960 7.561 1980 12.697 1990 13.520 2001 12.956 2011 12.979 2022 12.361 A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86,5%-a magyarnak, 2,5% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,7%, református 13,1%, evangélikus 2,8%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,0% (27,6% nem nyilatkozott).Balatonfüred Helységnévtár
2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, horvátnak, lengyelnek, ukránnak és szlováknak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,8% volt római katolikus, 10,9% református, 2,6% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 11,5% felekezeten kívüli (41,5% nem válaszolt).Balatonfüred Helységnévtár
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dr. Simon Károly (MDF) 1994–1998: Dr. Szalay László (független) 1998–2000: Pálfy Sándor (Fidesz-FKgP-MDF-MKDSZ) 2000–2002: Pálfy Sándor (Fidesz-FKgP-MDF-MKDSZ)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Dr. Bóka István (Fidesz-MDF-MKDSZ) 2006–2010: Dr. Bóka István (Fidesz-MDF-KDNP) 2010–2014: Dr. Bóka István (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Dr. Bóka István (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Dr. Bóka István (Fidesz-KDNP) 2024– : Dr. Bóka István (Fidesz-KDNP)
A településen 2000. október 8-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott önfeloszlatása miatt. A választáson az addig hivatalban lévő polgármester is elindult, és megerősítette pozícióját. bélyegkép|260px|A fürdőváros, reformkori városrész
Gazdaság és infrastruktúra bélyeg|260px|A Szívkórház Balatonfüred gazdasági alapjait, településalakító adottságait elsősorban gyógy- és üdülőhelyi, valamint ezek kiszolgálására létesült intézményei képezik. Emellett szőlőkultúrája borfeldolgozás, saját helyi ipara (hajógyár), üdülőhelyi és városi intézményhálózata teszi gazdaságilag több-lábon álló településsé. Fejlett kereskedelmi- és szolgáltató hálózata a kilencvenes évek magánosítása során igen sokoldalúvá alakult, s szolgáltatási színvonala is felzárkózóban van a kor követelményeihez. A város volt zártkerti területei fokozatosan javulók, színvonalban emelkednek, a belterület részévé asszimilálódnak.
A város infrastrukturális ellátottsága napjainkban, a települési önkormányzati rendszer adta autonómia talaján rohamosan fejlődik. Vezetékes földgáz-hálózata kiépült és fejlett a telekommunikációs hálózata is. Kereskedelmi hálózata nagy piaccal, áruházzal, bevásárló létesítményekkel bővül, 2010-ben a térség legnagyobb bevásárló központját nyitották meg a városban. A környező települések idegenforgalmi szervező-ellátó funkcióinak ellátásában részt vesz.
Füred vonzáskörzete Tihanyra és a tőle nyugatra levő parti településekre, valamint a Balaton-felvidék települészónájára terjed ki. A város jelentős arányú állandó népessége révén fejlett városi intézmény-rendszerrel rendelkezik, amelyek körzeti- és térségi funkciókat is ellátnak (földhivatal, szolgáltató vállalatok, stb.).
A városban működő Állami Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a Nobel-díjas hindu költő, Rabindranáth Tagore.
Korábban a város legnagyobb munkáltatója a balatonfüredi hajógyár volt, ma inkább a szállodák és a szívkórház a jelentősebb foglalkoztatók. Három építőipari vállalatnak, két húsfeldolgozónak és két kamionfuvarozónak üzemel itt telephelye. A nagyobbik cégnek 65 kamionja rója Európa útjait, a telephelyén szerviz és műszaki vizsgabázis is található. Új a város személyhajózási kikötőépülete és újjáépül a balatoni légi mentőszolgálat Fürdő utcai telephelye is. A város három stranddal, egy kempinggel és több vitorláskikötővel rendelkezik.
Közintézmények bélyeg|260px|A Kerektemplom egy 1940-es fotón
Három általános iskolája (Radnóti Miklós Általános Iskola, Református Általános Iskola, Eötvös Loránd Általános Iskola), egy gimnáziuma (Lóczy Lajos), egy szakközépiskolája (Szent Benedek) és egy zeneiskolája (Ferencsik János) van. Jelentős iskoláskorú népességgel és szép tanulmányi sikerekkel büszkélkedhet. Fél tucat kórus, zenekar és sportegyesület, helyi tévé, helytörténeti folyóirat és egy újságszerű havilap színesíti a város életét.
Legjelentősebb orvosi intézménye a szívkórház. Emellett szakorvosi rendelője, művelődési otthona, egy labdarúgópályája és 2004 óta konferencia- és sportcentruma (benne mozival). 2017-ben került átadásra a város új uszodája.