1849

Események január 2. – Kossuth Lajos kormánya Pestről Debrecenbe költözik. január 3. – Windisch-Grätz bicskei táborában érkezik Batthyány Lajos gróf béketárgyalásra. A császári fővezér, mint magánszemélyeket elfogatja Batthyány Lajost és küldöttségének többi tagját. január 8. – A román felkelők elpusztítják Nagyenyedet, mintegy 1000 magyar lakost mészárolnak le. január 13. – A császári hadak megszállják Szolnok városát. január 15. – Pápán az osztrák hatóságok rögtönítélettel kivégzik a Mednyánszky Sándor őrnagy vezette gerillacsapat két, foglyul ejtett tagját, Rédl Antalt és Szalay Gábort. január 18. – Hivatalosan megalapították Tampát 185 lakossal. február 2. – Rómában kikiáltják a köztársaságot. február 5. – Guyon Richárd a branyiszkói ütközetben legyőzi Franz Deym csapatait. február 18. – Firenzében kikiáltják a köztársaságot. február 26–27. – A kápolnai ütközet. március 4. – Ferenc József császár kiadja az olmützi manifesztumot, amelyben egyebek közt megszünteti a Magyar Királyság alkotmányát, továbbá elkülöníti az országtól Erdélyt és Horvátországot, valamint a Délvidéken egy új szerb Vajdaságot állít fel. Szóba került többször is ez az olmützi manifesztum később, az első világháborút lezáró béketárgyalások során, a területi felosztások kérdésénél. március 21–23. – Az osztrák hadak élén álló Joseph Wenzel Radetzky döntő győzelmet arat Károly Albert szárd–piemonti király egyesített olasz hadai felett, a mortarai, majd a novara ütközetben. A vereség miatt Károly Albert lemond trónjáról fiának, II. Viktor Emánuel trónörökösnek javára. Ő maga külföldre emigrál. április 3. – A német nemzetgyűlés felkínálja IV. Frigyes Vilmos porosz királynak a német császári címet, de ő nem fogadja el. április 6. – A tavaszi hadjárat legnagyobb magyar győzelme, az isaszegi csata. április 14. – Debrecenben az országgyűlés határozatot fogad el a függetlenségi nyilatkozat kiadásáról és a Habsburg-ház trónfosztásáról. Ezután Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választják. április 19. – A nagysallói ütközetben Görgey Artúr csapataival győzelmet arat Ludwig von Wohlgemuth altábornagy császári csapatai felett. április 21. – Az osztrák kormány hivatalosan is segítséget kér az oroszoktól egy magyarországi intervenció kapcsán. május 1. – I. Ferenc József levélben segítséget kér I. Miklós orosz cártól a magyar szabadságharc leveréséhez. május 2. – Kossuth Lajos kinevezi a Szemere Bertalan által vezetett új kormányt. május 21. – A honvédsereg visszafoglalja Budát. május 25. – Az osztrák csapatok bevonulnak Firenzébe. május 26. – Dzsombe Szudi királynőt (szultánát) Mohéli (Comore-szigetek) székhelyén, Fomboniban megkoronázzák. május 30. – Julius Jacob von Haynaut nevezik ki a Magyarországon harcoló osztrák haderők főparancsnokává, Ludwig von Welden helyére. június 5. – Kossuth Lajos és a kormány Debrecenből Pestre helyezi vissza székhelyét. június 11. – Újra létrejön egy egészségügyi igazgatást koordináló minisztériumi osztály (a kolerajárvány elleni védekezés jegyében), azzal a különbséggel, hogy ezt ezúttal a belügyminisztérium alá rendelték, Bugát Pál osztályigazgató vezetésével. június 15–18. – Az orosz cári fősereg bevonul Magyarországra. június 16. – Zsigárdnál ütközetet vív a honvédsereg a császáriakkal. június 18. – A württembergi hadsereg szétkergeti az időközben megfogyatkozott lérszámű német parlamentet. június 22. – Haynau elrendeli a csendőrség felállítását Magyarországon. július 2. – Az osztrák császári-királyi seregek támadást indítanak a Komáromban állomásozó magyar főerők ellen. július 3. – A francia csapatok bevonulnak Rómába. július 11. – Az osztrákok elfoglalják Pest-Budát. július 14. – Kossuth Lajos és Nicolae Bălcescu aláírja a magyar-román kibékülési tervezetet. július 15. – A Görgei vezette I., III. és VII. magyar hadtest Vác mellett sikeresen veszi fel a harcot az orosz Paszkevics elővédjével. július 28. A szegedi országgyűlés kimondja a zsidók egyenjogúsítását. A magyar képviselőház elfogadja a nemzetiségi törvényt, amely biztosítja a szabad nyelvhasználatot a nemzetiségi iskolákban, az egyházakban, a községi életben, a közigazgatásban és a bíróságokon. július 31. – A segesvári csatában a Bem tábornok vezette magyar csapatok vereséget szenvednek az orosz hadseregtől. augusztus 9. – A temesvári csatában a Bem tábornok vezette magyar csapatok teljes vereséget szenvedett és felbomlott. augusztus 10. – A minisztertanács határozata alapján felajánlják a magyar trónt a cári család valamely tagjának, de az oroszok nem fogadják el az ajánlatot. augusztus 13. – A Görgei Artúr vezette magyar honvéd hadsereg Világosnál leteszi a fegyvert az orosz cári erők előtt. augusztus 15. – A Dyck vezérőrnagy vezette orosz csapatok elfoglalják Tordát. augusztus 20. – Osztrák csapatok szállják meg – az öt nappal korábban oroszok által elfoglalt – Torda városát. augusztus 22. – Aradon, a rögtönítélő eljárást követően kivégzik Ormai Norbert ezredest, a honvéd vadászezredek szervezőjét és főfelügyelőjét. augusztus 24. – Az osztrák csapatok beveszik a Velencei Ideiglenes Kormány székhelyét, Velencét. augusztus 30. – Batthyány Lajost a császári-királyi hadbíróság – egyhangú döntéssel – teljes vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítéli. (A hadbíró viszont még ezen a napon egy jól megindokolt kegyelmi kérvényt terjesztett elő, amelyet a hadbíróság – hasonlóan a halálos ítélethez – egyöntetűen támogatott.) szeptember 7. – Pétervárad kapitulál. szeptember 27. – Komárom védői amnesztia és szabad elvonulás fejében átadják a várat. szeptember 29. – Megjelenik az első sztenderd sakk-készlet, a máig használt Staunton sakk-készlet. október 6. Pesten kivégzik gróf Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar kormány miniszterelnökét. Aradon kivégzik a honvéd sereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. október 10. – Pesten kivégzik Csány László és Jeszenák János kormánybiztosokat. október 20. – Az osztrák hatóságok Pesten felakasztják a lengyel Mieczysław Woroniecki alezredest, honfitársát, Karol d’Abancourt századost, valamint a német légió parancsnokát, Peter Giron alezredest. október 24. – Perényi Zsigmondot, a felsőház elnökét, illetve Szacsvay Imrét, a képviselőház jegyzőjét Pesten kivégzik. (Vesztüket alapvetően az okozta, hogy mindkettejük aláírása szerepelt a függetlenségi nyilatkozaton.) október 25. – Aradon kivégzik Kazinczy Lajos honvéd ezredest, az író és nyelvújító Kazinczy Ferenc fiát. (Az ezredes egy északkelet-magyarországi hadosztály és az észak-erdélyi csapatok maradványainak parancsnokaként augusztus 24–25-én, Zsibónál adta meg magát az oroszoknak.) november 21. – Átadják a Széchenyi lánchidat.

Az év témái 1849 az irodalomban november 15. – Megjelenik a szabadságharc bukása utáni első irodalmi lap, a Hölgyfutár. 1849 a tudományban Ettől az évtől a Füvészkert a korábban a Festetics család józsefvárosi birtokát képező területen kezdi meg a mai napig is tartó működését. 1849 a vasúti közlekedésben

Születések január 12. – Jean Béraud francia impresszionista festő († 1935) január 15. – Darányi Ignác, jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter († 1927) január 22. – August Strindberg, svéd író († 1912) február 2. – Hviezdoslav, szlovák költő († 1921) március 19. – Baditz Ottó festőművész († 1936) április 24. – Joseph Gallieni francia tábornok, 1914-ben a Párizst védelmező francia seregek parancsnoka († 1916) május 23. – Khuen-Héderváry Károly, politikus, miniszterelnök, horvát bán († 1918) május 30. – Fabinyi Rudolf magyar vegyész, tudományszervező († 1920) július 19. – Ferdinand Brunetière francia író, kritikus, irodalomtörténész († 1906) július 23. – Zicsi és vásonkői gróf Zichy Géza, magyar író, drámaíró, zeneszerző, zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag († 1924) július 25. – Richard Lydekker, angol zoológus, geológus és természetről író († 1915) szeptember 2. – Alexander von Krobatin Fiai is a katonai pályára léptek († 1881) szeptember 14. – Ivan Petrovics Pavlov Nobel-díjas orosz orvos, fiziológus († 1936) október 9. – Jekelfalussy József statisztikus, közgazdász, az MTA tagja († 1901) november 4. – Lóczy Lajos geográfus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1920) november 28. – Gozsdu Elek (Emanuel Gojdu) magyar író, ügyvéd, királyi főügyész († 1919) november 29. – Sir John Ambrose Fleming brit fizikus († 1945) december 16. – Kőnig Gyula magyar matematikus, az MTA tagja († 1913)

Halálozások január 21. – Zabolai Mikes Kelemen, honvéd ezredes (* 1820) január 25. – Elias Parish Alvars angol zeneszerző, hárfaművész (* 1808) március 5. – Giuseppe Paganini honvéd tüzérszázados, a kaponyai ütközet hőse (* 1804) április 11. – Bárány Ágoston, ügyvéd, levéltáros, az MTA levelező tagja (* 1798) április 11. – Christian Götz, császári és királyi vezérőrnagy (* 1783) május 11. – Juliette Récamier, a "Direktórium szellemének és csodájának asszonya" (* 1777) június 5. – Mednyánszky László, honvéd őrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja (* 1819) június 5. – Bay György királyi tanácsos, hétszemélynök és alnádor (* 1792) június 13. – Franz Wyss, császári és királyi vezérőrnagy (* 1796) július 2. – Gábor Áron, ágyúöntő és tüzértiszt (* 1814) július 6. – Szórád Márton magyar csizmadia, dunapentelei parasztfelkelő (* 1797) július 13. – Vasvári Pál, A „márciusi ifjak” egyike (* 1827) július 30. – Répásy Mihály, honvéd tábornok (* 1800) július 31. – Petőfi Sándor, magyar költő, forradalmár, nemzeti hős eltünt (* 1823) július 31. – Zeyk Domokos, honvéd százados (* 1816) augusztus 3. – Vidos József, nemzetőr parancsnok, kormánybiztos (* 1805) augusztus 22. – Ormai Norbert, honvéd ezredes, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1813) augusztus 23. – Maderspach Károly, kohómérnök (* 1791) augusztus 25. – Murmann Sámuel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc soproni mártírja, a líceumi zászlóalj parancsnoka (* 1817) szeptember 5. – Streith Miklós plébános, 1848–49-es vértanú (* 1800 k.) szeptember 9. – Georg Rukavina, császári és királyi táborszernagy (* 1777) szeptember 10. – Lederer Ignác, császári és királyi tábornagy (* 1769) október 6. – Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke (* 1807) október 6. – Aulich Lajos, honvéd tábornok, hadügyminiszter, az aradi vértanúk egyike (* 1793) október 6. – Damjanich János, honvéd tábornok (* 1804) október 6. – Kiss Ernő, honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike (* 1799) október 6. – Lahner György, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1795) október 6. – Leiningen-Westerburg Károly, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1819) október 6. – Lázár Vilmos, honvéd ezredes, az aradi vértanúk egyike (* 1817) október 6. – Schweidel József, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1796) október 6. – Dessewffy Arisztid, honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1802) október 6. – Knezić Károly honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1808) október 6. – Nagysándor József honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1804) október 6. – Poeltenberg Ernő honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1813) október 6. – Török Ignác honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1795) október 6. – Vécsey Károly honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1807) október 8. – Gonzeczky János tábori lelkész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja október 10. – Csány László, politikus, miniszter (* 1790) október 10. – Jeszenák János politikus, kormánybiztos az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1800) október 17. – Frédéric Chopin, lengyel zeneszerző (* 1810) október 20. – Peter Giron, honvéd ezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1809) (* 1798) október 20. – Mieczysław Woroniecki lengyel herceg, katona, a magyarok oldalán az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1825)