Ez a szócikk az izraeliták ókori honfoglalásáról szól a Héber Biblia (Ószövetség) és a régészeti leletek alapján.
A Biblia és a zsidó történelem kutatói nem értenek tökéletesen egyet abban, hogy a honfoglalás pontosan mikor és hogy is történhetett. Egyes kutatók félnomádok túlnyomórészt békés beszivárgásáról beszélnek, míg mások katonai hódításról. Ma már egyes zsidó rabbik sem fogadják el a honfoglalás bibliai narratíváját.
Az egyik elfogadott felfogás szerint a Kr. e. 13. században történt a honfoglalás. Ha ez az időpont a helyes, akkor Izráel vándorlása és honfoglalása csak egy része volt annak a nagy népmozgásnak, amely e század végén folyt egész Elő-Ázsiában, közelebbről Kánaán környékén is. (Valószínűleg valamilyen természeti csapás is szerepet játszhatott ebben.)
Ez idő táján jelentek meg Kánaántól északra és ÉK-re az arámok és alkottak kisebb államokat. Az izraelitákkal közel egy időben az ún. tengeri népek özönlötték el Kis-Ázsiát és a Hettita Birodalom megsemmisítése után dél felé nyomultak a tengerpart mentén. A tengeri népek közé tartoztak a filiszteusok is, akik Palesztina partvidékén telepedtek le és később az izraeliták legerősebb ellenségévé váltak.
A második nézet szerint a honfoglalás (kezdete) a Kr. e. 16. században történt – ahogy az Újszövetség is említi.Ap. Csel. 13: 19-20. És minekutána eltörölt hét népet a Kanaán földén, azoknak földeit sorsvetés által elosztá nékik. És azután mintegy négyszázötven esztendeig adott birákat mind Sámuel prófétáig.. Erre az időszakra esik Jerikó városfalainak régészetileg igazolt elpusztulása is. Ebben az esetben a mintegy 40 évvel korábbi, az Exodusban leírt egyiptomi tíz csapás egy része is kapcsolatba hozható a thírai vulkánkitöréssel.http://www.mult-kor.hu/20100330_klimavaltozas_es_vulkankitores_eredmenye_volt_a_tiz_csapas
A harmadik változat szerint a honfoglalás a Kr. e. 15. században történt.1. Kir. 6:1 És megépítteték az Úrnak háza az Izráel fiainak Égyiptom földéből való kijövetele után a négyszáznyolcvanadik esztendőben, Salamon Izráel felett való uralkodásának negyedik esztendejében.
A palesztinai régészeti kutatók egy részének álláspontja szerint az Ígéret földjének megszerzése Kr. e. 1240 körül kezdődött. E kutatók szerint Józsué, majd a Bírák könyve a Kr. e. 1240 – 1050 közötti történéseket beszéli el, a maga módján.
Több tudós is azt az elméletet vallotta, hogy az izraeliták fokozatosan szivárogtak be Kánaán földjére. Mások szerint a letelepedéssel egy időben különböző törzsek hagyták el Egyiptomot és keveredtek az izraelitákkal. Félrevezető tehát, ha azokat az emlékeket, amelyek a kánaánita városok késő bronzkori pusztulását bizonyítják, kizárólag Izráel bevonulásával hozzuk kapcsolatba. A bételi, bét-semesi, hácór stb. ásatások ugyan Kr. e. 13. századi rombolásról tanúskodnak, ám az időpont csak megközelítő pontosságú és a városok sem feltétlenül egy időben pusztultak el.Scolar: Kézikönyv a Bibliához, 2014
A 21. századra a külső (izraelita) katonai hódítás elmélete teljesen megdőlt „The ‘Conquest model’ is dead. No reputable archaeologist today, evangelical or otherwise, defends the literal historicity of the book of Joshua as an account of a swift, uniform military invasion of Canaan.” - Dever, W. G. (2003). Who Were the Early Israelites and Where Did They Come From?. Wm. B. Eerdmans Publishing.„The conclusion—that the military conquest of Canaan by a unified nation of Israel is archaeologically contradicted—has long been accepted by the majority of contemporary biblical scholars and archaeologists.” - Finkelstein, I., & Silberman, N. A. (2001). The Bible Unearthed: Archaeology's New Vision of Ancient Israel and the Origin of Its Sacred Texts. Simon and Schuster / Touchstone Edition. és az uralkodó tudományos nézet az, hogy a hódításról szóló bibliai elbeszélések, így Józsué könyve a történelmi eseményeknek nem tényszerű beszámolója.William G. Dever régész, az Ószövetség tudósa írja 2023-ban: „Kánaánnak nem volt jelentős katonai meghódítása az Kr. e. 13–12. században... Egyetlen főáramú biblikus vagy régész sem vallja már a meghódítási modellt.”Dever, William G. (2023). "4 Christian Fundamentalism, Faith, and Archaeology". In Elliott, Mark; Atkinson, Kenneth; Rezetko, Robert (eds.). Misusing Scripture: What are Evangelicals Doing with the Bible?. London: Routledge. p. 146. doi:10.4324/9781003126416. . Retrieved 2026-08-01.
Ami régészetileg bizonyított, hogy a kánaáni városállamok rendszere a késő bronzkorban, Kr. e. 1200 körül összeomlott,Killebrew, Ann E. (2005). Biblical Peoples and Ethnicity: An Archaeological Study of Egyptians, Canaanites, and Early Israel, 1300–1100 B.C.E. Society of Biblical Literature. . és a kánaáni kultúra fokozatosan beépült a filiszteusok, föníciaiak és izraeliták kultúrájába.Golden, Jonathan Michael (2004a). Ancient Canaan and Israel: An Introduction. Oxford University Press. . A folyamat fokozatos volt,McNutt, Paula (1999). Reconstructing the Society of Ancient Israel. Westminster John Knox Press. . és az egyiptomiak kánaáni erős jelenléte a Kr. e. 12. században is folytatódott, és néhány kánaánita város elpusztult, mások a vaskorban is fennmaradtak.
Józsué és a Bírák könyve A honfoglalással foglalkozó Józsué könyve könyve Mózes halála után folytatja Izrael történetét és Kánaán meghódításán át egészen Józsué haláláig jut el.
Az ószövetségi őstörténetek feltételezhetően – vagy legalábbis egy részük – szájhagyomány útján terjedtek, mígnem megkapták jelenleg is ismert, írott formájukat. A Józsué könyve viszonylag gyors hódításról beszél, míg a következő ószövetségi könyv, a Bírák könyve kissé más képet fest a csatározásokról. A két könyv megegyezik viszont abban, hogy egyaránt az Istenbe vetett hit fontosságát hangsúlyozza, hiszen Józsué serege Isten iránti engedelmességének köszönhette sikerét.
A történetkritikai egzegézis a Józsué könyvében szereplő katonai honfoglalás képét egy jóval későbbi korszakból származó irodalmi konstrukciónak minősíti. Még a legkorábbi részeit is, amelyek a zsidó honfoglalást beszélik el, valószínűleg Jósiás király uralkodásának késői szakaszában írták (ur.: Kr.e. 640–609); de maga a könyv csak a Kr.e. 6. században készült el, azt követően, hogy Jeruzsálem Kr.e. 586-ban elesett és valószínűleg csak a zsidók babiloni száműzetéséből való visszatérése után.De Pury, Albert; Romer, Thomas (2000). "Deuteronomistic Historiography (DH): History of Research and Debated Issues". In de Pury, Albert; Romer, Thomas; Macchi, Jean-Daniel (eds.). Israel Constructs its History: Deuteronomistic Historiography in Recent Research. Sheffield Academic Press.
Az uralkodó tudományos nézet az, hogy Józsué könyve nem tényszerű beszámoló a történelmi eseményekről. Néhány kivételtől eltekintve (pl. Hácór, Lákis) azok a városok, amelyeket a Biblia társít Józsué harcához, alig vagy egyáltalán nem mutatják, hogy az ő idejében foglalták el őket. A régészeti bizonyítékok azt sem mutatják, hogy Jerikó és Ai meg lett szállva vagy elfoglalva a közel-keleti késő bronzkorban.
A honfoglalás a Biblia alapján
A honfoglalás, főleg a Biblia alapján, illetve pár helyen a régészeti eredményeket is jelezzük: A Jordántól keletre A Biblia két szakaszra osztva írja le az ígéret földje elfoglalását. Az első a Jordántól keletre eső országrész meghódítása volt, még Mózes életében.4. Móz. 21, 21-35 Amorita települések voltak itt: Szihón és Óg királyok országai. Erdők és legelők borították ennek a vulkanikus eredetű hegyvidéknek a termékenyebb részét. Itt Manassé törzsének egyik fele, továbbá Rúben és Gád törzse telepedett meg. Várost keveset találtak itt az izraeliták. A bibliai történet alapján az idős Mózes meghal, eltemetik a Nébó-hegynél, és Józsué lesz az új vezető.
Átkelés a Jordánon A Biblia alapján a honfoglalás igazi küzdelmei ezután kezdődnek. A Jordán folyón csodálatos módon, száraz lábbal kelnek át.Józs. 3, 14-17 Ezt a történést nem szükséges a korábbi Vörös-tengeri csoda kopírozásának tartani. Újabb kori, 20. századi feljegyzés is van arról, hogy a Jordán kanyargós alsó szakaszánál a meredek löszpart omlásai elő tudnak idézni rövidebb-hosszabb ideig történő elzáródást. A csodákhoz Isten sokszor természeti jelenségeket használ fel, s a csoda az, hogy e jelenségek éppen akkor következnek be, amikor nagy szükség van rájuk.
Jerikó A folyón való átkelés után ott állnak Jerikó városánál, Kánaán kapujában.
Jerikónak, az ősrégi városnak az elfoglalását úgy írja le Józsué könyve, hogy annak városfalai maguktól omlottak le az izraeliták előtt,Józs. 6. rész Azért járjátok körül a várost mind ti hadakozó emberek, megkerülvén egyszer a várost. Így cselekedjél hat napon át. És hét pap hordozzon hét kos-szarvból való kürtöt a láda előtt; a hetedik napon azonban hétszer kerüljétek meg a várost, a papok pedig kürtöljenek a kürtökkel. És ha majd belefúnak a kos-szarvba, mihelyt meghalljátok a kürtnek szavát, kiáltson fel az egész nép nagy kiáltással, és leszakad a város kőfala magától amit egyes mai magyarázók egy földrengéssel próbálnak összekapcsolni. Ami több, az ásatások során meg is találták a hajdani városfal egy részét, kifelé dőlve, amelyet tehát nem ostromgépek zúztak be. A romok közt talált kerámia és egyéb tárgyi emlékek alapján azonban azt feltételezik, hogy ez a várfal már Kr. e. 1550 táján elpusztult, s azóta a város nem is épült teljesen újjá. Az izraeliták feltételezett 1200-as évekbeli honfoglalása idején azonban Jerikó helyén már csak egy kisebb település lehetett, ez alapján a városfalak leomlásának emléke bizonytalan módon kapcsolódott hozzá.
Józsué könyve 6:20-21 alapján Jerikó eleste – még ha természetes okok révén történt is (pl. földrengés) – Istennek tulajdonítható. A várost szent háborúban (chérem = Istennek szentelt; átok)Móz V. 20, 13-18 foglalják el, ezért – Ráháb és családja kivételével – élőt, élettelent, mindent megsemmisítenek benne.
Aj (Ai) Józsué könyve alapján Jerikó után tovább vonul a nép nyugat felé Aj (Ai) városa ellen.
Aj neve nem valóságos városnév, jelentése: romhalom. Az itteni feltárások alapján az derült ki, hogy Kr. e. 3300 és 2400 között valóban egy virágzó nagy város volt, de utána elpusztult jóval Józsué előtt. Feltehető hogy itt is csak egy kisebb település állt az állítólagos zsidó honfoglalás idején.
A Biblia alapján Aj férfiai a város elfoglalására küldött izraeli katonát először megfutamítják. Isten nem segítette meg őket, mert nem mindegyikőjük engedelmeskedett korábbi parancsának. A második támadáskor kicsalják Aj harcosait a megerősített városból és tőrbe csalják őket, majd elfoglalják a várost és minden lakójával együtt elpusztítják.
Aj városának elfoglalása után Józsué és népe oltárt épít és áldozatot mutat be Istennek. A Garizim-hegyről hangzanak el az áldások a zsidó népre, míg vele szemközti Ebál-csúcsáról az átkok – ha a nép nem követi Jahve parancsolatait.Józs. 8, 30-35
A gibeoniták A Biblia alapján a gibeoniták mikor meghallják, hogy milyen sikereik voltak eddig az izraelitáknak, cselhez folyamodnak. Azzal az ürüggyel, hogy Kánaántól messzi országból jöttek, szövetségre lépnek Józsuéval, "hogy hagyja őket életben". Amikor végül a csalás kiderül, az izraeliták tiszteletben tartják a szövetséget, de egyfajta rabszolgákká teszik őket.
Bétel Bételt a Bírák könyve 1:22 említi, hogy József leszármazottai elfoglalják, amelyről azt mondják, hogy korábban Lúznak hívták.