Szécsi Ferenc, Schwarcz SmuelA Sámuel héber megfelelője, így szerepel az anyakönyvben: "Feri (Smuel)". (Tiszapüspöki, 1892. április 29.A törökszentmiklósi izraelita hitközség születési anyakönyve 15/1892. folyószám.A törökszentmiklósi izraelita hitközség születési anyakönyve 15/1892. folyószám. (Másodpéldány) – 1941 és 1947 között) költő, műfordító.

Élete

Schwarcz Adolf (1858–1922) kereskedő és Wachsmann Júlia (1860–1920) fiaként született. Schwarcz családi nevét édesapjával együtt 1900-ban változtatta Szécsire.Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 123722/1900. NL-OL 30806. mikrofilm 341. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 38. oldal 18. sor Tanulmányait 1911 és 1914 között a Szolnoki Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában végezte.A Szolnok Városi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola és a vele kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyam XXV. jubiláris értesítője az 1935-36. iskolai évről. Szolnok, 1936. 75. old. Az első világháborúban teljesített szolgálatért tűzharcosi minőséget nyert,Tűzharcos minőségét a m. kir. honvédelmi miniszter által 619475/Hg1938.001.570 sz. a. kiállított igazolány igazolja. megjárta az orosz és az olasz harcteret. Doberdón olasz fogságba került és Szicília különböző fogolytáborait végigjárta (Carini, Palermo megye).Szécsi Ferenc. Rendfokozat: hadnagy, Csapattest: k. u. LIR. Nr. 3, Alosztály: - (nincs adat). Adatbázis azonosító: awRtCTBYyw, Adatok forrása: VL 480/4. Hadifogsága alatt írta az Addio Signorina című kötetének verseit.Világ, 1923. január 6. (14. évfolyam, 4. szám) 9. old.

Olasz műfordításait Napraforgó c. kötetében adta ki 1924-ben, mely verseskötetéről a következőket írta a 8 Órai Ujság: "A tiszta, derűs és halk szerelem poétája Szécsi Ferenc, kinek most jelent meg második verseskötete Napraforgó címmel. A kötetnek félszáznál több verse hü kifejezője az ifjúság százféle hangulatának, melyek így művészi formába öntve tökéletes egységét adják a szerelmen, derűn, borzongáson, csalódáson, várakozásokon átfejlődő ifjú emberi léleknek. Szécsi Ferenc lírájának igazi értéke verseinek szigorú formatartása, amiről leginkább d’Annunzio, Cardusci,Helyesen: Carducci Da Verona, Stecchettó olasz költők hü fordításaiban tesz bizonyságot. Szécsi Ferenc kétségtelenül elsőrangú helyet érdemel a fiatal magyar poéta-generáció sorában.8 Órai Ujság, 1924. szeptember 28. / 203. szám, 7. old. bélyegkép|balra|190px|Arcképe 1924-ből az Ország-Világ c. lapban Hegedűszóló címmel megjelent harmadik kötetét Paganini szellemének ajánlotta. 1928-ban L. Chique Arab tangót írt a verseire.Pesti Hírlap, 1928. január 27. / 22. szám, 14. old.

Kutatási területei az olasz–magyar irodalmi kapcsolatok, Petőfi Sándor olasz fordítói voltak, több olasz költő művét is lefordította magyarra. Az 1920-as évek második felében egy Modern olasz költők anthológiája című 320 oldalra tervezett köteten dolgozott, amelyhez Gabriele D’Annunzio, Filippo Tommaso Marinetti, Giovanni Papini, Mario Carrera és mások verseit ültette át magyarra.Ujság, 1927. november 19. (3. évfolyam, 263. szám) 4. old. A 60 költő verseit tartalmazó kötettel 1931-re készült el.8 Órai Ujság, 1931. március 28. (17. évfolyam, 71. szám) 7. old. Áprilisban a Corvin Mátyás Társaság ülésén négy műfordítását olvasta fel nagy sikerrel, az elnöklő Radó Antal Szécsi Ferencben a saját műfordítói munkásságának hivatott folytatóját üdvözölte. Antológiájával Herczeg Ferenc is foglalkozott, ám a kiadók nem vállalták a megjelentetés kockázatát, mondván "Ki olvas ma verseket?"Százötven olasz vers harca a nyomda festékért. Budapesti Hírlap, 1931. április 2. / 75. szám, 4. old.

1930. december 11-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála 12 évvel fiatalabb, sárvári születésű Király Matild Paulinával, Király János és Róth Matild lányával.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1920/1930. folyószáma alatt. A menyasszony esküvői tanúja Vadnai Henrik, a Pesti Napló igazgatója volt.Illés József: MAGYAR UJSÁGKIADÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1898-1908 Szécsi ekkor a Pester Lloyd főtisztviselőjeként dolgozott. Az 1937-es olasz királylátogatás alkalmával Rozsnyay Sándor operettkomponista olasz-magyar indulót szerzett, amelynek magyar szövegét Szécsi Ferenc, olasz szövegét pedig Renzo Ave írta.

Szécsi Ferencet a Világosság 1947. szeptember 7-ei száma az olasz líra egyik legkiválóbb tolmácsolójaként jellemzi, aki tragikus körülmények között került a fasizmus áldozatai közé. Emlékére 1947. szeptember 5-én péntek este legszebb műfordításai hangzottak el a rádióban Majláth Mária előadásában, majd 1947. szeptember 10-én délután négy órakor Szécsi Ferenc emlékdélutánt rendezett a rádió Buday Dénes bevezetőjével, Neményi Lili, Szabó Miklós és Roósz Emil zenekarának közreműködésével.Világosság, 1947. szeptember 7., 204. szám. 8. old.

Művei

Első, nyomtatásban megjelent verse, a Barcarola az Új Idők című folyóirat 1922. január 22-i számában olvasható. Addio Signorina (versek, 1922) Napraforgó (versek, műfordítások, 1924)Recenziója: A kötet címlapja Bér Dezső utolsó művészi munkája.Az Ujság, 1924. október 16., 11. old. Hegedűszóló (versek, 1925)Recenziója: Gioconda-dalok (versek)

Jegyzetek

Források

Jász-Nagykun-Szolnok megyei szerzők az Új magyar irodalmi lexikonban (A forrásul szolgáló Új magyar irodalmi lexikon keveri adatait és műveit Szécsi Ferenc (1905-1945) íróéval.) Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927) Literatura 1. 1926/3. szám, 24. oldal Révay József – Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947) 525. old.

További információk

Benedek Marcell (szerk.): Irodalmi lexikon. Budapest, 1927, Győző Andor

Kategória:1892-ben született személyek Kategória:Az 1940-es években elhunyt személyek Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Tűzharcosok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek