Polgár Julianna (Budapest, 1958. április 8. –) magyar költő, énekmondó, írógép-grafikus, szerkesztő- és fotóriporter, könyvtáros, valamint kulturális rendezvények szervezője.
Életpályája Fiatalkora, tanulmányai Apja, Polgár István (Páty, 1913. – Budapest, 1990.), anyja, Varga Julianna (Dömsöd, 1922. – Budapest, 2006.), bátyja, ifj. Polgár István (Budapest, 1956. – Budapest, 2014.) volt.
Tanulmányait a Bocskai István Általános Iskolában kezdte meg, és az 1964/65-ös tanévtől az 1971/72-es tanévig ott tanult. A 8 általános elvégzése után a Kaffka Margit Gimnázium (ma: Szent Margit Gimnázium) általános tantervű tagozatára került, ahol angol nyelvet, valamint két éven keresztül műszaki rajzot is tanult. 1976 májusában érettségi vizsgát tett.
1970–72-ben református hittanra járt, 1972-ben konfirmált a Kelenföldi Református Egyházközségben.
Már az általános iskolai évektől kezdve aktívan sportolt különböző sportágakban. Leigazolt játékosként kézilabdázott a Híradás-technika I. osztályú serdülőcsapatában, a KSH, az MKM, a Külker SC. stb. II. osztályú ill. Budapest I-es csapatában; kosárlabdázott a KEKA Kertészeti Egyetem (Sport)Klubja volt. csapatában, asztali teniszezett a KFKI Sportklubban, futballozott a Beloiannisz SC-ben; jógázott a Józsefvárosi SC-nél, lövészetvezetői képesítést is szerzett, íjászatot is tanult a Margit-szigeten.
A gimnáziumi évei alatt titkárnőképző tanfolyamot végzett a TIT József Attila Szabadegyetem és a Budai Nagy Antal Gimnázium szervezésében, első munkahelyével szerződve, minimális ösztöndíjat is kiérdemelve.
1975/76-ban gimnáziumi szaktanárai beíratták az ELTE BTK magyar-angol előkészítő tanfolyamaira, de se a szülők, se a munkahely nem járultak hozzá ahhoz, hogy elvégezhesse az egyetemet (vagy legalább annak levelezős változatát).
1976. szeptember 1-én kezdett dolgozni a Magyar Kábel Művek központjában mint titkárnő-adminisztrátor. 1976 szeptemberétől 1978 májusáig gimnáziumi zongora- és énekleckéket vett általános iskolai és gimnáziumi alma matereiben vizsgakötelezettséggel, szaktanárai javaslatára. (Ezt az „önképzést” anyagi okok és gyakorlási lehetőség hiánya miatt abba kellett hagynia.) 1977-ben tagja lett a Vasas Művészegyüttes (ma: Vass Lajos) vegyeskarának, ahol 10 éven keresztül Vass Lajos zeneszerző-karnagy vezetése alatt énekelt.
1977 decemberében belépett az ELEKTRONIKA Átviteltechnikai Szövetkezetbe, ahol adminisztrátor és leíró-műszaki rajzoló, valamint kiadványszerkesztői minőségben működött. Itt a hibátlan és gyors gépelés mellett angol, német, francia és orosz nyelvismeretre is szükség volt. A Szövetkezet igényeihez igazodva megtanult oroszul is gépelni, illetve angol és német alapfokú nyelvtanfolyamokra járt.
1979. május 3-tól 1993 tavaszáig az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében, a Könyvtár és Kiadói Főosztályon dolgozott mint leíró és kiadványszerkesztő. Itt több európai nyelven gépelt, szerkesztett, korrektúrázott különféle leírásokat, preprinteket, reklámanyagokat. Disszertációkat, matematikai jelekkel zsúfolt, fizikai anyagokat is gépelt – szintén legalább négy nyelven –, valamint a szimbolika miatt a görög nyelvet, ill. betűket is használta rengeteg képletnél. A KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézetének Dokumentációs Osztályára kerülve különféle dokumentációkat, számítógépes gépkönyveket gépelt, ill. készített elő kiadásra. Itt ismerte meg a számítógépes alapismereteket, részt vett intézeti igényre egy TPA számítógépes tanfolyamon, és kezdte használni a Ventura, valamint a Word 0.5 szövegszerkesztő programot is.
Az 1980-as évek vége felé Budai Ilonka rádiós műsorának, az Énekeljünk együtt-nek „kiskórusában” vállalt kisegítő, önkéntes éneklést.
Ugyanezen időszak alatt tagja lett a KFKI Klub egyik legméltóbb előadássorozatát adó, Interdiszciplináris Tudományos Diákkörnek (ITDK), amely később Kaláka Életmódkutató Egyesület (KÉKE) névvel próbált tudományos alapon és valóságosan – a tudományok teljes tárával – társadalmi változást elérni, mind ismeretterjesztő előadások, mind pedig nyári egyetemek szervezésével. Ennek egyik dokumentuma a Zombori Katalin rendező által rendezett Toronyiránt című film, ahol Tab városképi rendezésével foglalkozott. (Ez volt első filmes szereplése.) „Mesterei”, akik egyben a diákkör vezető egyéniségei, ill. előadói: Gáborjáni Péter építész, Síklaky István közgazdász, Lévai Sándor bábtervező, Kelen László jogász, Maurer György természetvédő, a 3. Part című folyóirat alapító-szerkesztője, Oláh Andor természetgyógyász, Mezei Ferenc fizikus, Agócs József erdészmérnök-ökológus, Vincze Erzsébet alternatív oktató és szociológus, Szabados György zenész-polihisztor stb.
1983 és 1988 között végezte el jelesre a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem általános tagozatát, majd filozófia-szakosítóját (mivel az akkori KFKI-s vezetés kötelezővé tette). Az Államigazgatási Főiskola (ma: Nemzetvédelmi Egyetem) ezen kihelyezett képzése jelenleg bizonytalan végzettségi besorolású.
Művészi tevékenysége 1981 májusában megjelent első, festőművészettel kapcsolatos kritikai írása a Művészet című folyóiratban Marosi Ilona festőművészről.
1983. február 17-én tartotta meg első szerzői estjét a Mikroszkóp Színpadon, a Rátkai Márton Munkás-Művész Klub szervezésében, A Múzsák termékenyítő hatalma címmel saját és Ujlaky Károly színész előadásban, festmények fényképének diavetítésével, valamint zenei betétekkel társítva.
1983. február 25-én jelent meg első verse Jóga-koncentráció címmel a Magyar Ifjúságban. Azóta folyamatosan publikál napi-, hetilapokban és folyóiratokban, többek közt Nők Lapja, Magyar Nemzet, Élet és Irodalom, Mozgó Világ (új), Napjaink, Népszava, Hitel, Magyar Napló, Emberhalász stb., valamint online felületeken, honlapokon.
1983-ban megírta A folyamat pillanatai című nagy-versciklust a ,,többszöri mindennaposság" kegyelmét megélve; ezzel kicsit több mint hatszáz verse született. 1984-ben megírta a 366 JEL című nagy-versciklust, valamint Táv-hárem című regényét.
1985. február 28-án tartotta meg második szerzői estjét Hárfa címmel, szintén a Mikroszkóp Színpadon (az RMMK szervezésében), Andai Kati színésznő és Ujlaky Károly színész előadásában.
1985. augusztus 30-án újabb szerzői estet tartott a VI. kerület Tanács Rudas Ervin Klubjában Középkor címmel. 1986. február 27-én tartotta meg a Középkor nagy-bemutatóját (harmadik szerzői estjét) a Szent Margit Gimnázium dísztermében, Bráda Tibor Munkácsy Mihály-díjas festőművész bevezetésével, Andai Kati és Ujlaky Károly előadásában. 1987 óta rendszeresen részt vesz - mint énekmondó és költő - megemlékezéseken, kiállítás-megnyitókon és más rendezvényeken (felkérésre és illetmény nélkül).
1987. június 1-jén tartotta meg negyedik szerzői estjét Földi nászom címmel, a Jókai Klub szervezésében, Vass Lajos zeneszerző-karnagy bevezetésével, Jancsó Adrienne és Ujlaky Károly közreműködésével. 1987. augusztus 20-án hangzott el Aratás című verse a Magyar Rádió Kossuth-adóján, Fülöp Zsigmond előadásában, melyet Stifner Gábor szerkesztő az Élet és Irodalom címlapjáról választott ki, és amely első egyéni rádiós szereplése.
1987 szeptemberétől tagja lett a Pro Musica kórusnak, ahol Sapszon Ferenc kiváló karnagy, érdemes művész vezetése alatt énekelt. 1988. október 17-én a Magyar Rádió Bartók-adójának Fiatalok stúdiója című műsora mintegy 10, már megjelent versével mutatta be, mint fiatal költőt (verseit Ráczkevei Anna tolmácsolta). 1990. május 22-én tartotta meg ötödik szerzői estjét a Rátkai Klub szervezésében, HU-MORÁL címmel, Császár Angela és Ujlaky Károly közreműködésével.
1991. október 9-én tartotta meg hatodik szerzői estjét, amelyet képverseinek kiállításával kötött egybe - József Attila költő emlékének tisztelegve Sínre-sarlósodás címmel - az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban, Anóka Eszter író-publicista irodalmi és Koós Judith művészettörténész vizuális-művészeti bevezetőjével, Andai Kati, Nagyidai István és Ujlaky Károly színművészek közreműködésével. (A képversek fele-fele anyagát a ZODIAC Vendéglátóipari Kft. két éttermében is kiállíthatta 1991 májusától ill. augusztusától az év végéig.) Szerzői estje és a három kiállítás legnagyobb szellemi és anyagi támogatója a Lakitelek Alapítvány volt.
1992 januárjában a Fészek Művészklub választotta tagjai sorába Dévai Nagy Kamilla és Bubik István ajánlása nyomán. (1998-ban küldött-közgyűlési tag is volt.) 1992. augusztus 17. és 19. között részt vett a Magyar Írók I. Világtalálkozóján az MVSZ és a Berzsenyi Társaság tagjaként. 1992 szeptembere óta többször részt vett a Magyar PEN Club és a Román PEN Club közös, évenkénti rendezvényén, A szabadság dzsungele című tanácskozáson.
1992-ben megírta a 366 LÉNYEG című nagy-versciklusát. 1994. május 12-én a Rádió 11 Csakazértis című élő adása mutatta be a 366 JEL és a 366 LÉNYEG nagy-versciklusai létrejöttének történetén keresztül Polgár Julianna költőnőt.
1994. december 15-én tartotta meg hetedik szerzői estjét Októberi Orgonaszó címmel, képvers-kiállítással egybe kötve, a SÍVA Filmgyártó Bt. Színháztermében, Mátyás B. Ferenc erdélyi író bevezetőjével, Pálfy Margit és Ujlaky Károly előadásában, melyről a Magyar Televízió felvételt készített.
1995. július 14-16-án részt vett a Magyar Műhely Napok keretében szervezett, Vizuális Költészet 1985-1995 című nemzetközi kiállításon, ahol Sínre-sarlósodás című, József Attilára emlékező képversét állították ki.
1995. november 22-én megjelent első verseskötete Kárpát-öl címmel, a 11 éve írt 366 JEL válogatásaként (az INTERMIX Kárpátaljai Kiadó szedésében, de meghitelezett nyomdai munkával /Palantír Bt./), amelyhez előszót Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, az MVSZ volt elnöke írt, és amelyet Bráda Tibor Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus illusztrált. Ugyanaznap tartotta meg nyolcadik szerzői estjét a Fészek Művészklubban, amely egyben kötetbemutató is volt, Kárpát-öl címmel, Sediánszky János bevezetésével, Csoóri Sándor előszavával, Császár Angela, Szűcs Ildikó, Papp János és Dévai Nagy Kamilla közreműködésével. Az est ideje alatt bemutathatta Ember-látó című képvers-kiállítását is. Ez utóbbi fő anyagát az „Áhitat szorongásra és reményrajra/-zajra” címmel, 1993-ban írt, 13 részből álló versciklus képvers-elemeiből válogatta. Első bemutatónak számít az is, hogy Dévai Nagy Kamilla 3-4 JEL-ét megzenésítette és előadta e napon.
1996. január 6-án a Temesvári Rádió mutatta be a Kárpát-öl című kötetet a Polgár Juliannával készített riportrészletekkel és a 366 JEL néhány versével.
1996. augusztus 17-én nyílt meg Rögzített iránytű című képvers-kiállítása a Transzplantáltak Országos Szövetségének rendezésében, Tiszaújvárosban, az Erdei Ferenc Művelődési Házban. A kiállítás megnyitásán énekmondással és vizuális költészeti értelmezéssel (a képvers-típusok saját példán való bemutatásával) köszöntötte látogatóit.
1996-ban megírta a 366 HÁLAÉNEK című nagy-versciklust, amelynek jellegzetessége, hogy a 17 vagy 18 sorból álló versek egy részénél különböző szakaszolással élt, megalkotva így a Polgár-strófák (variációs) rendszerét, amely mind magyaros, mind időmértékes, mind szabad verses formában használható. Alaptípusai: középpontosan felezős, párhuzamosan felezős, középpontosan és párhuzamosan felezős, emelkedő és ereszkedő sorszámú versszakos; valamint a fenti, öt alaptípus egy-, két-, három-, négy-soros stb. csattanóval indított vagy zárt Polgár-strófái. Ez a szakaszolási mód minden verssor-számnál alkalmazható, és mert rímkészlettel és verssor-hosszúság variációval (főként képverseknél) is használható, ezért igen nagy a variációs lehetőség. Így több ezer szakaszolási versforma létrehozásával járult hozzá a hazai és a nemzetközi (vers)irodalomhoz, amely vélhetően egyedülálló a világon. 1998-ban Dévai Nagy Kamilla Krónikásének a szeretetről című CD-jére énekelte a már előzőleg megzenésített 271. JEL (Psalmus) című Polgár Julianna-verset Psalmus címmel.